Legtöbben internetes közösségi oldalon követik előrejelzéseit, de már oda jutott, hogy a helybéli gazdák is keresik, kérdezik, hogy mennyi csapadék hullott, vagy kaszálásra alkalmas lesz-e az idő. Ő pedig örömmel válaszol: figyeli, követi a műszerei mutatóit, a „nagyok” radarképeit, és máris mondja, hogy érdemes-e kaszálni, vagy inkább várni kell a rendvágással. Meteorológiai állomása, bár nem szabványos, és ő maga is hobbiból űzi ezt a mesterséget, egyre népszerűbb nemcsak Szentegyházán, hanem – a világhálónak köszönhetően – a település határain túl is.

[caption id="attachment_2542" align="aligncenter" width="620"] Nagy István és időjós szerkezetei. Előrejelzés hobbiból Fotó: Balázs Árpád[/caption]

Forró-Erős Gyöngyi forro-eros.gyongyi@hargitanepe.ro Ejsze ne kaszáljon holnap, várjon vele a hétvégéig, akkor kánikula lesz! – mondja egy idős gazdának Nagy István, és a gazda nem vitatkozik. Mert ha az időjós azt mondja, hogy most ne kaszáljon, mert eső lesz, akkor eső lesz. A szentegyháziaknak kedvezett a szerencse, saját meteorológust rendelt nekik a sors, aki mégha nem is hivatásos időjós, de egyre sokasodó műszerei segítségével árgus szemekkel figyeli az időjárás alakulását, és mondja mindenkinek, akit érdekel, hogy mi várható. Ő Nagy István, aki Háromszékről néhány éve költözött Szentegyházára.

Nem szabványos ugyan, de állomás Egy szentegyházi magántelken áll az állomás, laikus számára éppolyan, mint egy hivatásos meteorológiai állomás. – Az ott fenn a Wild-féle szélzászló. Klasszikus műszer, de én a klasszikus műszereket szeretem – magyarázza Nagy István, hogy mit is nézek éppen. És megmutatja, miként olvashatom le a szélirányt és a szélerősséget. Úgy 3-4 m/s erősségűek a lökések, irányuk délnyugati. Mikor elmagyarázzák, hogy miként is lehet ezt a szélzászlóról megállapítani, mindjárt nem is tűnik olyan bonyolult történetnek a meteorológia. De hamar kiderül, hogy ennél azért sokkal többről van itt szó. – 420 elektromos kisülést rögzített az elmúlt 24 órában. Ez nem is sok, ma délután jóval több lesz – mutatja a villámdetektort, amelyik, minden elektromos kisülés érzékelésekor csipog egyet. Fölöttünk, bár gyülekeznek a gomolyfelhők, ragyogóan süt a nap, a detektor viszont időnként csipog. Már-már kétkedve kezdek nézni rá, mikor István elmagyarázza, hogy a távoli, mondjuk Szeben vagy Brassó környékén zajló viharokat, az ottani villámokat is érzékeli, ezért csippen gyakrabban, mint ahogy mi látnánk a kisülést.

Hosszú, szőke, női haj a keresett István mutatja sorban tovább a műszereit: billenőkanalas csapadékmérőt, a szintén klasszikusnak számító, fehér műszervédő házikót, benne a hőmérőkkel, páratartalom-mérőkkel. Apropó, páratartalom: önök tudták, hogy ezt emberi hajszállal (is) mérik? Mert én nem. Ráadásul, akármilyen hajszál nem is jó: női kell, hosszú és szőke. És nem több, nem kevesebb, mint négy szál. – Szerencsére van utánpótlás, van olyan hölgyismerősöm, akinek a haja megfelel erre a célra – mondja nevetve István, és elmagyarázza: a hajszálhigrométerben lévő emberi hajszálak jó páraindikátorok: magas páratartalomban megszívják magukat nedvességgel és kinyúlnak, száraz időben összehúzódnak. Hogy miért szőke és miért női? Erre is van magyarázat. – Azért, mert a szőke hajban kevesebb a festékanyag, így rugalmasabb a hajszál. Persze, festett szőkéről szó sem lehet. És azért női, mert a nők haja ápoltabb, ezt be kell látni – mosolyog. – No, 62 százalékos a levegő páratartalma, ebből lesz délutánra a zuhé – olvassa le a műszer mutatóját. – Csak nagyon ki ne tombolja magát – teszi hozzá. És tovább mutatja állomása műszereit, a csapadékmérésre szolgáló, szintén klasszikus berendezést, elmagyarázza működését, majd a talajhőmérő következik. Közben gyűlnek a fejünk felett a felhők, egyre gyakrabban csipog a villámdetektor. – Az eső nagyon kell, mert még mindig vízhiány van a talajban – mondja István. – Még egy olyan műszer is kellene, ami a talaj nedvességtartalmát méri, mert kérdezik néha a növénytermesztők tőlem ezt az értéket, de nem tudok egyelőre pontos választ adni nekik – teszi hozzá.

Gyermekkori félelemmel kezdődött István kisgyermekként rettegett a viharoktól, míg nagyapja, mikor a gyermek úgy 5-6 éves volt, kiállt vele a viharba, hogy bebizonyítsa, nem esik semmi bántódása. – Nagyon féltem, de rájöttem, hogy a vihar nem bánt. Kezdtem figyelni a villámokat és csodáltam, hogy milyen gyönyörűek – emlékszik vissza. A csodálat oda vezetett, hogy nyolcévesen már a zuhogó esőben állva figyelte a cikázó égi fényeket, majd eljutott a kézdivásárhelyi meteorológiai állomásra, onnan pedig úgy jött el, hogy neki is éppen ilyen kell. Az érdeklődése a téma iránt nem lankadt, bújta az időjárással, a légkörrel kapcsolatos könyveket, az első műszerét, egy páratartalom- és hőmérséklet-rögzítőt az édesapjától kapta 13 éves korában, és Ozsdolán, a nagyszülei udvarán felállította első állomását. 2008-ban költözött Szentegyházára, és rájött, hogy a Hargita közelsége miatt ezen a településen az időjárás gyakran másképp alakul, mint a környéken. – Hegylábnál vagyunk, a gomolyfelhő-képződés intenzívebb itt – magyarázza az okát. 2013-at írtunk már, amikor összebarátkozott a helybéli Sándor Lajos kertészmérnökkel, akit megfogott a fiatalember szenvedélyes időjárás-figyelése, és saját területén helyet adott, ahová a meteorológiai állomását felállítsa. Így indult a Szentegyházi Meteorológiai Állomás.

A hobbi komolyra fordult „Emlékeztetőül: Ma délutánra zivatarok vannak a terítéken egy gyenge hidegfronti hatás miatt. A prefrontális (a front előtt) zónában még egy nyomásteknő is be van ágyazva, így erőteljesebb zivatarláncok is kialakulhatnak” – így hangzik az utolsó bejegyzés a Szentegyházi Meteó Állomás Facebook-oldalán. Nagy István laikusok számára is érthető, sokszor vicces-humoros bejegyzései hamar népszerűvé váltak, egyre többen követik az időjárás alakulását az ő előrejelzései által. – Félig viccből kezdtem a tavaly írogatni ezeket az előrejelzéseket, és magam is meg vagyok lepődve, hogy mennyien követik azokat – mondja István. Csak nézek, sokszor, hogy mi van? Hiszen én ezt poénnak szántam. Aztán kezdtek jönni a gazdák, hogy milyen idő lesz, mert kellene menni a mezőre. Ekkor már meg is ijedtem egy kicsit, hogy mekkora fába vágtam a fejszémet. Mert ez már felelősség – látja be a fiatalember. De hamar belejött a dologba. Most már bátran mondja a hozzá fordulónak, hogy szedje össze hamar a szénáját, mert közeledik a zivatar, vagy éppen ellenkezőleg: kaszáljon csak nyugodtan, mert 3-4 napig meleg lesz, megszárad a széna. – Megnézem a műszereim paramétereit, követem a Román Meteorológiai Intézet által közzétett radarképeket, hogy lássam, mikor, honnan milyen front közelít, és a kettőt összerakva már tiszta a kép, hogy milyen idő várható Szentegyházán – mondja István. A továbbfejlesztésen is gondolkodik: olyan rendszert szeretne kiépíteni, melyben villámdetektor figyeli, hogy mennyi és milyen intenzitásúak a kisülések, ebből megítélhető, hogy mikorra várható itt is zivatar. Ezt pedig összekötné mobiltelefon-alkalmazással, és az telefonon üzenetet küldene a rácsatlakozott gazdáknak, ha zivatar közeledik. – Persze, az ilyen előrejelzésre garancia nincs, mert lehet, hogy végül Lövétén lesz a zivatar, miközben a szentegyházi gazda összekapkodta a szénáját. De mégis, legalább kap egyfajta figyelmeztetést – magyarázza István. – Én főleg az itteni gazdáknak szerettem volna segíteni a munkámmal. De ma már olyanok is követik az előrejelzéseimet a közösségi oldalon, akik nem itt élnek, pedig, amit én mondok, az sok esetben mondjuk Udvarhelyre vagy éppen a hegy túloldalán lévő Csíkszeredára nem érvényes – teszi hozzá.

Nagyapáink tudását újratanulni Nagy István csillagászatot tanult, a meteorológia, az időjárás figyelése „csupán” a szenvedélye. Szavakban nehezen megfogalmazható élvezettel és elragadtatással mesél a légkörről, a zivatarokról, a villámokról, az állomása műszereiről, amelyet lehetősége szerint igyekszik bővíteni is. Itteni támogatója munkásságának még nem akadt, magyarországi viszont már igen. – A Gyulai Erdei Iskolától, ahol csillagvizsgáló is működik, dr. Márki-Zay Lajos tanár úr adományozott nekem most pár, felbecsülhetetlen értékű, klasszikus meteorológiai eszközt, olyanokat, amilyeneket sehol nem lehet kereskedelemben kapni – mondja, és a leplezetlen öröm ott van a szemében, hangjában. Tervei vannak még, tovább is bővítené az állomást, és ismeretterjesztő munkába is fogna. – Nagyon keveset tudnak az emberek a légkörről, az időjárásról, a felhőkről, holott sok mindent már műszer nélkül is, csupán szemügyre vétellel előre lehet jelezni. Nagyapáinknak nem voltak műszereik, mégis tapasztalatból tudták, hogy mikor ezt látom az égen, ilyen idő várható. Ezt a régi tudást kellene visszahozni, hogy az emberek értsék az égi jeleket. Mert a meteorológia tudománya bonyolult ugyan, ám laikus, de értő szemmel is sok mindent előre lehet látni – véli a szentegyházi meteorológus.