Élelmiszerbiztonság, lovas- és kisállat-praxis, szakmai képzés – ezekben és még sok más, az állatorvosokat érdeklő, tevékenységüket érintő témában hallgathattak érdekes szakmai előadásokat napokban tartott nemzetközi konferenciájukon a Magyar Állatorvosok Világszövetségének tagjai. A több mint négyszáz állatorvost megmozgató rangos szakmai találkozónak ezúttal Székelyudvarhely adott otthont. Négyszáznál is több hatósági, gyakorló vagy egyetemi oktatásban dolgozó állatorvos, valamint állatorvostan-hallgató vett részt a Magyar Állatorvosok Világszervezetének (MÁVSZ) hétvégi kétnapos, székelyudvarhelyi szakmai találkozóján. Ismeretszerzés, tapasztalatcsere Az egy híján húszéves, 1997-ben alapított világszervezet a magyarországi és annak határain túli, Ausztráliától az Amerikai Egyesült Államokig élő és tevékenykedő magyar állatorvosokat tömöríti. A MÁVSZ fő bázisa és több mint 800 tagja persze a Kárpát-medencében – Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken és a Vajdaságban – tevékenykedik. Mint dr. Sikó Barabási Sándortól, a Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnökétől, az erdélyi régió elnökétől megtudtuk, a szervezet rendszeresen szervez szakmai találkozókat, konferenciákat, ahol aktuális, az állatorvosokat érintő szakmai és gazdasági vonatkozású problémák kerülnek terítékre. Ezek a találkozók ugyanakkor kiváló lehetőség a szakembereknek arra, hogy saját tapasztalataikat megosszák és kollégáikat is megismerjék. A székelyudvarhelyi konferencia fővédnökségét dr. Bognár Lajos, Magyarország fő­állat­orvosa vállalta el. Állatorvoslás: szakmai és gazdasági kihívás A dr. Rátky József, az MTA doktora, valamint a Pál Magos Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke által moderált konferencia pénteki nyitónapján az állatorvosképzésről a 21. században, az állatorvosok szerepéről és felelősségéről a minőségi vágóállat-előállításban, a fogyasztók és az állatorvosok kapcsolatáról, a magyarországi és a határon túli kisállat-rendelők és a lovas praxisok menedzsmentjéről, valamint a feketegazdaság visszaszorításáról és az állatorvosok ezzel kapcsolatos lehetőségeit, feladatait taglaló előadások hangzottak el. Míg a konferencia másnapján, szombaton a lovakhoz és a kisállatokhoz kötődő témákra helyezték a hangsúlyt. Szó esett a herélés, foghúzás, csüdcsontrepedések és romtörések gyógymódjairól, a lovak genetikai betegségeiről, illetve a kisállatok kapcsán az elválasztás okozta szorongás kórtanáról a kutyáknál, és a macskák új védőoltásairól, továbbá a kisállatok köldök- és ágyéksérv-kezeléséről is. A prezentációkat konkrét esettanulmányokkal is illusztrálták az előadók. Bővült a tagság Dr. Sikó Barabási Sándor, a világszervezet erdélyi régiójának elnöke a székelyudvarhelyi rendezvényt mind a színvonala, mind résztvevők száma, mind az egyes előadásokat övező érdeklődés alapján kedvezően értékelte. – Szerintem nagyon jól sikerült. Ez már a sokadik ilyen konferencia abból, amit a világszervezet évente két alkalommal, egyet Magyarországon és egyet a határon túl szervez. Székelyudvarhely szép város, ezért esett a választásunk erre a településre. Azonkívül, hogy kiváló lehetőség volt a szakmabelieknek a találkozásra, ismerkedésre és tapasztalatcserére, ennek a rendezvénynek az egyik legfőbb érdeme, hogy közelebb vitt a magyar szaknyelv elsajátításához is. Azt gondolnánk, hogy magyar anyanyelvűek vagyunk, és ez nem jelent problémát, de saját tapasztalatomból tudom – amikor az első doktorátusomat írtam –, hogy a magyar szakirodalmat úgymond le kellett fordítsam a saját nyelvemre. A rendezvény másik fontos hozadéka, hogy a konferencia alkalmával a stabil tagságunk létszáma is bővült, és Hargita megye mellett a kisebb, szórvány – Arad, Szatmár, Temes – megyékben tevékenykedő állatorvoskollégák is csatlakoztak hozzánk – mondta el lapunknak a Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke. Lázár Emese