– Sok fiatal jelzi, hogy értesülnek róla és tudják: vannak pályázatok Brüsszelben, csak ezek el vannak titkolva – indokolta meg az előadás és a támogatások széles körű ismertetésének szükségességét Vincze Loránt európai parlamenti képviselő. Mint elmondta, a támogatási felület hatalmas, tágak a célcsoportok is, ezért létrehoztak egy kiadványt, ami kategóriánként összesíti a pályázati lehetőségeket. Vincze ugyanakkor felhívta az érdekeltek figyelmét, hogy a szóban forgó pályázatok a közvetett, Románián keresztül érkező pályázatoknál másabbak, mind a leadásukat, mind pedig az elbírálásukat illetően. – A verseny sokkal nagyobb, ugyanis az összes tagállam pályázatának nyitottak a lehetőségek, nem úgy, mint a hazai pályázatoknál – emelte ki. A képviselő szerint az unió elsősorban a kutatás területén szeretne fejlődni a globális piacon, így ezen a területen figyelhető meg a legtöbb lehetőség, ám ezek inkább a nyugati vállalatklasztereknek kedveznek. – Kelet-Európából nagyon nehéz bekerülni ebbe a rendszerbe, mivel nagyon fontos a kutatói tapasztalat, az eredményesség és a különböző szabadalmak, de nem lehetetlen – mutatott rá, hozzátéve, hogy a terület támogatási alapja közel 93 milliárd euró.

Lengyel Erika pályázati szakértő ezt követően a közvetett és közvetlen pályázati kategóriák közötti eltéréseket ismertette, egyúttal bemutatva az általuk összesített lehetőségeket. Lengyel szerint könnyebb azt elmondani, hogy mire lehet pályázni, mint mire nem, hiszen a pályázati lehetőségek palettája nagyon terebélyes, ráadásul ezekre két körben is lehet benyújtani dokumentumokat. A bemutató alapján, szociális területeken való fejlesztéseket, acél- és szénfeldolgozás kutatását, űrkutatást is támogatnak uniós alapból az egészségügy, oktatás, kultúra, legális migrációt elősegítő programok és projektek mellett. Lengyel szerint a támogatottak köre is megnövekedett, civil szervezetek, magánszemélyek, jogi személyek is pályázhatnak önkormányzatok és nagyvállalatok mellett. A szakértő ugyanakkor megjegyezte: 

– Az uniós pályázatoknál sokat számít az, ha egy konzorcium vagy partnercégek csoportja nyújtja azokat be, mivel ez elbíráláskor kedvező lehet – hangsúlyozta, rámutatva, hogy aki nem tud partnerségbe lépni egy vállalattal, annak a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR) tud segíteni.

A bemutatót követően Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő ismertette a pályázatok elbírálásának folyamatát, néhány fontos tudnivalóra hívva fel a pályázók figyelmét.

– A pályázatban egy problémát kell kifejteni, amire a pályázat majd megoldást tud adni. Itt nagyon fontos, hogy ne helyi problémát, hanem a társadalmat érintő problémát akarjon megoldani a pályázó – tárta fel. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, fontos a kritériumokat pontosan betartani, mert már a terjedelemre vonatkozó követelmények be nem tartása is semmissé teszi a pályázatot. Besenyei szerint a pályázatban a nemek egyenlőségére tervezett lépésekről, fejlesztésekről és a probléma megoldásáról is részletes képet kell nyújtani a pályázatban. – A limitált terjedelem a csatolmányokat nem tartalmazza, így mellékleteket, például szakmai előéletet bizonyító okmányokat, CV-t, vagy megvalósíthatósági tanulmányt is fel lehet tölteni – hozta fel példának. – Akik szeretnének, mindenképp érdemes pályázniuk, hiszen sok olyan pályázat van, ami csak másodikra nyert, miután az elbíráló bizottság rámutatott a hiányosságaira – summázta.