Bálint Hajnal igazgató három évtizede áll az oktatási intézmény élén, mint mondta, céljuk, hogy minőségi oktatást és körülményeket biztosítsanak a gyermekeknek. Kiemelte, azért dolgoznak, hogy a szülőknek még csak eszükbe se jusson máshová vinni gyermekeiket.
Nagy­ga­lamb­fal­va község két településből áll: Nagy- és Kis­ga­lamb­fal­vá­ból. Az egyik legfiatalabb község Hargita megyében, Bögöztől váltak le és önállósodtak 2005-ben. Az általános iskola már 2000-től önálló jogi személy. Kisgalambfalván csak óvoda és elemi iskola működik, két összevont osztállyal, mivel nincs annyi gyermek, hogy önálló osztályokban tanulhassanak. Nagygalambfalván óvodától nyolcadik osztályig tanulhatnak a gyermekek, itt minden évfolyamon önálló osztályok működnek. A diákok a legkorszerűbb körülmények között, barátságos környezetben szívhatják magukba a tudást.
Bálint Hajnal igazgató 1993-ban vette át az oktatási intézmény vezetését. Elmondta, annak ellenére, hogy viszonylag közel van Szé­kely­ke­resz­túr, és Székelyudvarhely sincs túl messze, nem jellemző a gyermekek máshova íratása, más településen való iskolába járatása.
– Nekünk az a törekvésünk, hogy olyan iskolánk legyen, ahonnan nem viszik el a gyermekeket a szülők, hanem itt, a nagygalambfalvi iskolában mindent megkapnak, amire csak szükségük van – fogalmazott Bálint Haj­nal. Ennek ellenére mindig vannak kivételek, de az csupán pár család, a többségre nem jellemző, tudtuk meg az intézményvezetőtől.
Nagygalambfalván 2018-ban indult a helyi óvodában napközis csoport szülői kérésre. Bálint Hajnal elmondta, amíg az óvoda az egyház épületében működött, addig erre nem volt lehetőség, hiszen nagyon kicsik voltak a termeik, de amióta elkészült az új, tágas, korszerű óvoda épülete, amelyet 2018-ban avattak fel, azóta működik napközi.

Lelkes pedagógusok, számtalan program

A Kányádi Sándor Általános Iskolában mindegyik tanár szakképzett, többségük több fokozattal is rendelkezik, csupán két nagyon fiatal pedagógusuk van.
– Szakképzett, elkötelezett és stabil pedagógusaink vannak, ami, úgy gondolom, nagyon fontos a közösségnek és a gyermekeknek is egyaránt – vélekedett az intézményvezető. Elmondta, nem mindig volt ez így, de jó néhány éve már stabilizálódott a helyzet. Meggyőződése szerint a szép környezet nevelő hatású, így iskolájukban minden feltétel adott a jó teljesítményhez. Céljuk, hogy a tanárok és a gyermekek is egyformán jól érezzék magukat, a szülők pedig elégedettek legyenek az általuk nyújtott „szolgáltatással”.
– Minden évben részt veszünk tantárgyversenyeken, például a Zrínyi matematikaversenyen, különböző irodalmi, történelmi és sportvetélkedőkön. Mi magunk is szervezünk sportvetélkedőket a szomszédos iskolákkal együtt. A nyolcadikosok országos vizsgaeredményeivel sem kell szégyenkeznünk, aki tanul, az bármelyik környékbeli középiskolába bejut – fogalmazott.
Mint mondta, rengeteg iskolán kívüli tevékenységük van, minden ünnepet meg­tartanak az iskolában is, ezenkívül minden elemi osztályos színházbérletet váltott, de lehetőség van nép­tánc­ta­nu­lá­sra, vannak sportolási lehetőségek a tornaórákon kívül is, helyben tartanak kosárlabda- és fociedzéseket. Öt évvel ezelőtt fúvószenekar is alakult a településen, a Vámszer Géza Népiskola keretében, így a gyerekeknek lehetőségük van megtanulni hangszeren játszani. Mindezek mellett felzárkóztató programjaik is vannak.
– Szükség van felzárkóztatásra, hiszen jelentős számú roma él a községben, éppen ezért már három éve benne vagyunk a Norvég Alap által támogatott projektben, amelynek címe Gyere az iskolába, változtasd meg a sorsodat. I–IV. osztályos tanulóknak szól, akik heti három napon meleg ebédet kapnak, ebéd után pedig külön foglalkoznak velük a pedagógusok – részletezte az intézményvezető.
Felnőttek számára a Második esély programmal biztosítanak lehetőséget a felzárkózásra. Az idén indul egy újabb projekt a PNRR keretében, amely az iskolaelhagyás csökkentését tűzte ki célul.

Nagy múltú iskola

1993-ban vette át az iskola vezetését Bálint Hajnal, aki elmondta, számos momentum vezetett az évtizedek alatt odáig, hogy ma Kányádi Sándor Általános Iskola az intézmény neve. 1993-ban tudatosult bennük az 1566. május 11-i dátum, az iskoláról szóló első írásos emlék, és Kányádi Sándor születésnapja is május 11-én van.
– Úgy gondoltuk, nem lehet véletlen ennek a két fontos dátumnak az egybeesése – mondta.
1994-től ezen a dátumon tartják az iskola napját. 1996-ban, az iskola 430. évfordulóján volt az első nagyobb felújításuk vége, amikor a kisebb, régi épületet újították fel, tornateremmé alakítva azt. Az épületben jelenleg öltözők, könyvtár és informatikalabor is működik.

Nagyszabású felújítás után névadó ünnepség

Az általános iskola központi épületét a helyi közösség közmunkával építette, 1984-ben készült el, azóta ott folyik a tanítás. Világbanki támogatásból újították fel 2001-ben, majd húsz évvel később újabb teljes körű felújításon esett át. A helyi önkormányzat a fejlesztési minisztériumnál pályázott sikeresen, a beruházás értéke meghaladta a 670 ezer eurót. Bálint Hajnal igazgató elmondta, csak és kizárólag azt tudták elképzelni, hogy a nagygalambfalvi általános iskola egyszer Kányádi Sándor nevét fogja viselni. A költő halála után egy évre szerették volna megtartani a névadást, de akkor kezdődött az épületek teljes körű felújítása.
– A polgármesterrel közösen úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a munkálatok végét, és a gyönyörűen felújított épületre kerül majd fel Kányádi Sándor neve, ahogyan azt megérdemli – ismertette. Így Kányádi Sándor halálának első évfordulóján szobrot avattak az iskola udvarán, amelyet a budapesti I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás jóvoltából kaptak.
A felújítás kezdetén nagy logisztikát igényelt az oktatás megszervezése.
– Volt idő, amikor egyszerre négy különböző helyen is tanítottunk, például a focipálya öltözőjében is osztályt rendeztünk be – mondta. Az online oktatás beköszöntével azonban zavartalanul folyhattak a korszerűsítési munkálatok. – 2021 nyarára készült el minden, és az év szeptember 12-én megtarthattuk a névadó ünnepséget is. Amikor felkerültek a betűk az épület falára, talán az volt számomra a legmeghatóbb pillanat. Mióta én itt tanítok, 1990 óta, mindig téma volt a névadó, és nagyon jó érzés volt, amikor Kányádi Sándor Általános Iskola lettünk – mondta Bálint Hajnal. Hozzátette, habár Kányádi Sándorral utolsó éveiben többnyire telefonon tartották a kapcsolatot, ő mindig érdeklődött az iskola sorsáról, a gyermeklétszámról, hiszen nagyon kötődött a közösséghez, a faluhoz, éppen ezért más nevet el sem tudtak volna képzelni iskolájuk névadójának. Az igazgató elmondta, címert és zászlót is készíttettek szakemberek bevonásával, pályázatból pedig nyakkendőket varrattak a gyermekeknek, amely egyben megkülönböztető és az együvé tartozás jele is, s amelyet minden ünnepségen viselhetnek a tanulók.

Waldorf-kezdeményezés

Bálint Hajnal, az intézmény ve­zetője elmondta, kis­ga­lamb­fal­vi szülők kezdeményezték a Waldorf-osztály indítását az elmúlt nyáron. Az iskola és a község vezetői is nyitottak voltak a kezdeményezés iránt, így az ötletet tettek követték, felmérték az igényeket, jelenleg pedig az Országos Waldorf Szövetségnél kell engedélyeztessék az osztály indítását, ezek után kerülhet bele a 2023–2024-es beiskolázási tervbe. Jelentkezők főleg Székelykeresztúr térségéből kerülnének ki, hiszen ott nincs Waldorf-oktatás.
– Úgy gondolom, hogy ha igény van rá, biztosítani kell az alternatívát is a hagyományos oktatás mellett. Éppen ezért karoltuk fel a kezdeményezést – mondta.

Meleg ebéd minden gyereknek

2022. november 1-től elindult a Meleg ebéd program a községben, így minden gyermek melegételt kap az iskolákban és óvodákban egyaránt. Az óvodások szüleinek ez azért is nagy könnyebbség, mert így nem kell fizetni a gyermekek étkeztetéséért.
– Ez az országos program még kísérleti fázisban van, amelybe a községnek Gyerkó Levente polgármester közbenjárásának köszönhetően sikerült bekerülnie, és no­vember 1-től tudtuk elindítani. Átszerveztük az iskolai programot, 12-re érkezik az ebéd, így van egy félórás szünet, hogy mindenki nyugodtan el tudja fogyasztani, utána pedig folytatódik az oktatás – részletezte az igazgató. Elmondta, egyelőre a gyermekek az osztályokban ebédelnek, de a falu központjában épül egy ebédlő, amely ha elkészül, akkor ott fognak majd étkezni, éttermi körülmények között.

Országos verseny házigazdái 

Kezdetben környékbeli települések diákjaival, majd évről évre bővülő gyermeklétszámmal indult a Kányádi Sándor szavalóverseny a nagy­galambfalvi általános iskola szervezésében.
– Főleg a Keresztúr térségi iskolákra fókuszáltunk, és jó pár évig így is zajlott ez a verseny. Aztán egyre ismertebbé vált, és egyre több gyermeket vonzott. Egy adott pillanatban már úgy láttuk, hogy megyei versennyé érett, és kértük megyei versenyként való engedélyeztetését – részletezte. A következő években már a megyei cím sem bizonyult elégségesnek, így megyeközi, azaz regionális versennyé vált. – 2020-ban a járvány miatt úgy döntöttünk, online szervezzük meg. Bár nem volt ilyen tapasztalatunk, belevágtunk, és hatalmas siker lett. Ötszáz videó érkezett be. Ez persze hatalmas munkát jelentett, de komoly szakemberi segítséggel, külső munkatárssal, Mihálydeák Antallal sikerült feldolgoznunk a videókat. Ekkor már nemcsak a környező megyékből, hanem az egész országból érkeztek felvételek – tette hozzá.
2021-ben és idén is az online térben zajlott a Fától fáig, verstől versig Kányádi Sándor versmondó verseny.
– Tavaly kértük az Oktatási Minisztériumtól, hogy nyilvánítsa országossá, így 2022-ben már ilyen kategóriába sorolták, most pedig azt kérjük, hogy jövőre, 2023-ban országosan támogatott verseny lehessen, hiszen jelentősen megkönnyíti a szervezők dolgát, ha a minisztérium anyagilag is támogatja – mondta Bálint Hajnal. – Jövőre a döntőt élőben, Nagygalambfalván szándékozunk megtartani. Zsidó Annamária kolléganőmmel már a 2023-as verseny megszervezésén dolgozunk, hiszen még decemberben szeretnénk közzétenni a felhívást – tette hozzá az igazgató.

Szívvel-lélekkel végzett hivatás

Bálint Hajnal igazgató elmondta, hogy az elmúlt harminc évben, a kollégáival együtt, szívvel-lélekkel végezték munkájukat, nagyon sokszor a munkaköri leíráson túl és a munkaidőn kívül is. A közösség részéről pozitív visszajelzésként könyvelhetik el azt a tényt, hogy egy-két kivételtől eltekintve nem jellemző, hogy a gyerekeket más iskolákba írassák.
– Az elért eredményekhez szükség volt a helyi önkormányzat hathatós támogatására is, főleg a pályázati pénzek lehívásában és a munkálatok kivitelezésében – fogalmazott. Hozzátette, nem elhanyagolható az a tény, hogy az önkormányzat minden pályázat esetén jelentős önrészt vállalt, hogy az elkészült munkálat a legjobb minőségű, tetszetős és tartós legyen. Kiemelte: a siker fontos tényezője az önkormányzat, az iskola és az egyház vezetőinek együttműködési képessége, valamint az, hogy mindenki legjobb tudása szerint végzi a feladatát – összegzett az intézményvezető.