A helyi önkormányzatokkal való szorosabb együttműködés, a légvezetékek védelmi sávjának közös, időszakos karbantartása vehetné elejét az áramkieséseknek, amelyek egyes térségekben – olvasói visszajelzés alapján például Oklánd községben és környékén – nagyon gyakoriak. Az ellátásban keletkező kimaradások túlnyomó többségben a növényzettel hozhatók összefüggésbe, és jogi akadályoktól a medvéig számos tényező hátráltatja a karbantartást. [caption id="attachment_77274" align="aligncenter" width="1000"] Karbantartás a taplocai villanytelepen. Visszatérő feladatok Fotók: László F. Csaba[/caption] Olvasóink több alkalommal is jelezték, hogy a Kis-Homoródmentén gyakoriak az áramkiesések, olykor-olykor tízpercenként megszakad az áramszolgáltatás, és az sem ritka, hogy háztartási gépek mennek tönkre emiatt. Ennek okairól, kárpótlás-igénylés lehetőségeiről, lehetséges megoldásokról faggattuk Antal Imrét, a Dél-erdélyi Villamosenergia-Elosztó Vállalat (SDEE TS) Hargita megyei igazgatóját. Nekik is érdekük a gyorsaság Az igazgató kifejtette: egyrészt árkon-bokron áthaladó és túlméretezett hálózatokat örököltek a kommunizmus idejéből, másrészt pedig a fogyasztói szokások is megváltoztak, ma már sokkal jobban függünk az elektromos energiától, mint korábban bármikor. A bejelentések nyomán történő hibaelhárítást ugyanakkor hátráltatja, hogy (főként a délutáni műszakra) nem elégséges az emberállományuk – és utánpótlás terén sem biztató a helyzet. Antal Imre elmondta: mindezzel együtt azonban magukkal tolnának ki, ha nem sietnének helyrehozni az áramkiesést okozó hibát. – Mi vagyunk azok a szereplők, akik a fogyasztók és a több tucatnyi szolgáltató között megteremtjük a kapcsolatot a villamosenergia-hálózattal. A (hálózat az állam tulajdona) szolgáltatás jogát mi is csupán haszonbérbe vettük, felelünk az üzemvitelért, felvigyázunk a megtermelt és az elfogyasztott energia egyensúlyára – részletezte Antal Imre. – A mi bevételeink banicskákból származnak: minden elfogyasztott kWh után illetéket fizetnek a fogyasztók, ez része a villanyszámlának. Tehát minél kevesebb a fogyasztás, annál kevesebb a nekünk befizetett illeték is. Logikus, hogy nekünk az a célunk, minél kevesebb, minél rövidebb ideig tartó áramkiesés legyen. A hibákat egyébként legegyszerűbben a 0800–801 929 ingyenesen hívható számon vagy a 0268–402050-es telefonszámon lehet bejelenteni, a vonal túlterheltsége esetén valószínű, hogy várnia kell a betelefonálónak. Szigorú protokoll Az igazgató hangsúlyozta: különösen nagy türelmük kell legyen a lakossági fogyasztóknak akkor, amikor tömeges hibabejelentés áll fenn, például viharkár esetén. – Számunkra előírás, hogy először azokat a fogyasztókat látják el, akik valamilyen életben tartó gépezettől függenek, utána magasfeszültségen, utána középfeszültségen, legvégül pedig alacsony feszültségen hárítjuk el a hibát – mondta Antal Imre. Indokolt esetben kártérítés kérhető Amikor – a köznyelvben használt kifejezés szerint – „elveszik a villanyt”, akkor az esetek túlnyomó többségében a növényzethez van köze az áramkiesésnek: fakitermeléskor rádől a fa a légvezetékekre, szeles időben az ágak károsítják a „villanydrótokat”. Ugyancsak jellemző, hogy építkezéskor kárt tesznek a vezetékrendszerben, elenyésző arányban pedig állatok miatt történik az áramkimaradás, vagy éppen a hálózaton javítanak. Ha a fogyasztót kár éri, akkor ki-ki a saját szolgáltatójánál kártérítést kérvényezhet – ha például tönkremegy valamely háztartási gépe –, és amennyiben bebizonyosodik, hogy az elosztóvállalat hibázott, anyagi kártérítésre számíthat a panaszos. A vállalat nem feltétlenül ugyanolyan márkájú berendezés árát téríti meg, hanem az ugyanolyan műszaki jellemzőkkel rendelkező, legolcsóbb gép árát – természetesen figyelembe véve az illető berendezés korát is. Antal Imre hozzátette: amikor építkezéskor vagy favágáskor az „elkövető” észreveszi, hogy ő hibázott, célszerű értesítenie az elosztóvállalatot: így a hibát nem kell keresniük, azonnal a pontos helyszínre siethetnek. Önkormányzati együttműködés lehet a kulcs A legnagyobb gond az, hogy a légvezetékek védelmi sávját ma már lehetetlen önerőből megfelelően karbantartani. A lakossághoz eljutó szolgáltatást középfeszültségű hálózatokról letranszformálva, 3 x 400/230 voltos hálózatokon biztosítják. Ezen középfeszültségű léghálózatok esetében a védelmi sáv minden irányban 12 méter. – A villany ugyanolyan „veszélyes”, mint a gáz, de a mi esetünkben valamiért mégsincs kötelező időszakos ellenőrzés a fogyasztói hálózatokban. Emellett pedig a hálózat időszakos karbantartása is lehetetlen feladat, mert a terület-visszaszolgáltatások következtében nagyon sok esetben magánterületre kellene lépnünk, ami önmagában is bűnténynek minősülhet, és ha még a vezetékre veszélyes fát is kivágnánk, abból igazán nagy gondjaink lehetnének. Az intervenciós szakembereinknek emiatt ma már „jogászok” és „pszichológusok” is – fejtette ki Antal Imre. (Megjegyezte: mindezek tetejében alkalmazottaik az életüket kockáztatják a nagyvadak között egy-egy erdei kiszálláskor. A veszélyes terepre esetenként négy embert kell küldeniük: kettő szerel, kettő pedig kaviccsal töltött pillepalackokkal vagy motoros fűrésszel zajong a vadállatok távoltartása érdekében.) A magánterületekből fakadó jogi akadályok és a gördülékeny munkavégzés miatt Antal Imre szerint a helyi önkormányzatokkal való szorosabb, felelősségteljesebb együttműködés jelenthet hatékony megoldást. Egyben ez lehetne az időszakos karbantartások kulcsa is. – Előre leegyeztetett és megszervezett közös akciók eredményezhetnék, hogy a védelmi sávokat megtisztítsuk, ezáltal pedig jelentős mértékben visszaszorítsuk a hibák számát. Mennénk mi is a szakembereinkkel, és ott, ahol szükséges, meghirdetett időszakban áramtalanítanánk a hálózatot és kivágnánk a fákat. Ezeket akár a helyi önkormányzatnak közmunkával tartozó személyekkel össze lehetne gyűjtetni és elszállíttatni – részletezte az igazgató. Antal Imre szerint akadnak polgármesterek, akik megértették ennek a fontosságát, de mindeddig kevesen kezdeményeztek. Kovács Hont Imre