Bár műértők szájából többször is elhangzott, hogy a világhírű Román Viktor szobrainak minden székelyföldi városban lehetne helyük, Székelyudvarhely lesz az első, amely megteszi ezt a lépést. A II. Rákóczi Ferenc és az 1918. december 1. utcák találkozásánál elkezdték egy közösségi tér kialakítását, ahol a homoródszentmártoni születésű művész Le Char (A szekér) című szobrának másolatát állítják fel. [caption id="attachment_26236" align="aligncenter" width="1000"] Modern műalkotás új közösségi térben Látványterv[/caption] A napokban kezdték el a II. Rákóczi Ferenc és az 1918. december 1. utcák találkozásánál található viszonylag nagy méretű szabad felület közösségi térré való alakítását. Benzinkutak, tömbházak gyűrűjében korábban itt egy rózsakert volt, ennek szomszédságában építették meg a város harmadik körforgalmát. A rózsakert helyén terül majd el az a 1133 négyzetméteres tér, amelynek majdnem fele zöldövezet lesz. Hét padot, kerékpártámaszokat helyeznek itt el, járdát és biciklisávot alakítanak ki, és ide kerül a Homoródszentmártonból Párizsba elszármazott UNESCO-díjas művész, Román Viktor egyik köztéri szobrának utánöntött változata. A két és fél méter magas A szekér című alkotást fél méter magas talapzaton helyezik el. A beruházás összértéke 728 329 lej, a tervezés pedig fiatal székelyudvarhelyi szakember munkája. – A terv kidolgozása integrált szemlélettel valósult meg, több különböző szakterület képviselőinek bevonásával – helyi építészek, szobrászok, épületgépész, kertészmérnök, biciklisközösség –, és figyelembe véve a gyalogos-, biciklisigényeket, a szoborbizottság álláspontját a szobor elhelyezését illetően – mondta el Jakab Emőke építész. Megfontolt szoborállítás A 20. század második felében alkotó legnagyobb székelyföldi kortárs szobrász által készített A szekér (Le Char) című szobor bronzba öntött változatának Szé­kelyudvarhely közterén való elhelyezését szakmai konzultációk, előtanulmányok előzték meg. – Előzményként nevezhető meg az a 2014 késő tavaszán, a Haáz Rezső Múzeumban megnyitott tárlat, amely a Homoródszentmártontól Párizsig címet viselte, és célja az volt, hogy Román Viktor formavilágával, stílusával, munkásságával megismertesse az udvarhelyi közönséget. A köztéri szobor gondolata már akkor megfogalmazódott, és Udvarhelyszék lévén a szobrász szűkebb értelemben vett szülőhazája, logikusnak tűnt, hogy Székelyudvarhely lehet az a város, amely végre felvállalja, hogy méltó emléket állít a világhírű alkotónak. Ezt követően együttműködés kezdődött olyan székelyföldi képzőművészekkel, akiknek már több köztéri szobruk is van (Bocskai Vince, Kolozsi Tibor, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Berze Imre), művészettörténészekkel, és a szakma legmagasabb grémiumának számító intézettel, a Magyar Művészeti Akadémiával és annak tagjaival. Mindenki osztotta azt az egybehangzó véleményt, hogy Román Viktor messzemenően meghaladta korát, de sajnos, szülőhazájában nem ismerik és nem ismerik el – mondta el Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. Elhangzott, Román Viktornak Párizsban 17 köztéri alkotása is van. A Le Char-t a művész a múlt század hetvenes éveiben üvegszálból készítette el egy beltéri kiállításra – ez az alkotás jelenleg testvérének, Román Elemérnek a tulajdona. Ezt maga Román Viktor öntette ki bronzból, a fémplasztika 1987 óta egy párizsi biztosítótársaság előterét díszíti. Székelyudvarhelyre pedig az eredeti utáni második bronzpéldány kerül. Az örökösökkel való együttműködés jegyében az eredeti üvegszálas változat után dolgozhat a kivitelező szobrász, aki nem más, mint Sánta Csaba szovátai művész. Miklós Zoltán múzeumigazgató közölte, a szerződés szerint az öntés során keletkezett pozitív mintát össze kell törni, éppen azért, hogy ne lehessen további reprodukciókat létrehozni. Egyébként a szakirodalom a hatodik öntésig eredetinek tekinti az ilyen jellegű alkotásokat – tette hozzá Miklós. Május elején avatják Bár Udvarhelyt gyakran gúnyolják „szoborhelyként”, miután néhány év alatt a városban több, nem igazán művészi értékkel bíró köztéri alkotást is felavattak. Ezúttal a városvezetés nem bízta a véletlenre a dolgot: szakmai bizottság alakult, amelynek feladata a szobor kiválasztásától, a megfelelő helyszín kialakításának felügyeletéig terjed, tagjai jelentős művészek, kulturális szakemberek (Bocskai Vince, Kolozsi Tibor, Siklódi Zsolt, Berze Imre, Miklós Zoltán és Kassay Péter). Miklós Zoltán e munka kapcsán elmondta, a tervezésben lényeges szempont volt olyan környezet létrehozása, amelyben a leginkább érvényesülni tud az alkotás. A történethez tartozik az is, hogy korábban a Rákóczi Szövetség részéről többször is elhangzott: erre a térre egy, a fejedelmet ábrázoló lovas szobrot szeretnének állítatni. A januári tanácsülésen – amikor a Román Viktor-szoborról, a térrendezésről döntöttek a tanácsosok – a Magyar Polgári Párt képviselői ismét hangot adtak az indítványnak. A kérés nem talált meghallgatásra, a városvezetés és az RMDSZ-es többségű tanács végül az egyébként is modern városrészben a modern térplasztika elhelyezése mellett döntött. A Városháza munkatársaitól még megtudtuk, hogy a szobor utánöntése, maga a kivitelezés a vége felé tart. Az új közösségi tér és A szekér avatását május első felére időzítették. [box type="shadow" ]Román Viktor 1937-ben született Homoródszentmártonban földműves családban, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait. Később Párizs mellett, Saron-sur-Aube-ban telepedett le. Az UNESCO-díjas, világhírű szobrász főleg fémből és kőből alkotott, kisplasztikai munkák mellett számos köztéri alkotás is köthető a nevéhez. Itthon alig ismert a munkássága. Ezen próbált változtatni az a 2014-ben Székelyudvarhelyről indított vándorkiállítás, amely a román fővárosig is eljutott. Román Viktor nevét viseli szülőfalujának, Homoródszentmártonnak általános iskolája, és a falu határában, a Recsenyéd felé tartó útról letérve található egy szoborpark is. Ezt a művész testvére, Román Elemér alapította a faluhoz tartozó Bükkfalván, 2008-ban. A parkban egy, a családi bútorokkal berendezett emlékszoba is megtekinthető. Méretarányosan felnagyított plasztikák láthatók itt, amelyek az absztrakt és az ábrázoló szobrászat határmezsgyéjén helyezhetők el. A szülőföldjéhez és a magyarsághoz való ragaszkodása számos munkáján észlelhető. Párizs melletti lakóhelye például szülőfalujára emlékeztette, egykor azon a környéken csatároztak az Attila vezette hunok a rómaiakkal. A szülőföldhöz való kötődés és a hely szelleme több alkotást ihletett, a szoborparkban is látható az Attila szekere, Egyensúly, Kárpátok kapuja, Kárpátok kútja című alkotások másolata.[/box] Asztalos Ágnes