Heródes a rómaiak se­gít­sé­gével került trón­ra kr. e. 40-ben. Bár erőszakossága és ravaszsága miatt rossz véleménnyel voltak róla, Jeruzsálemet fölvirágoztatta, és hatalmas birodalmat épített fel. A gyermekek lemészárlásának előzményéhez tartozik, hogy tizedik feleségét, amikor hűtlenséggel gyanúsították meg, kivégeztette, majd ezek után két fiát is megölette.
A napkeleti bölcsek a betlehemi csillagot követve keresték Jézus születési helyét. Ezt meghallotta Heródes király, aki ki akarta deríteni, hogy a jóslatok értelmében hol fog megszületni a Messiás. Miután tudomására jutott, hogy Betlehemben jön világra a kis Jézus, magához hívatta a bölcseket, kifaggatta őket a gyermek életkoráról és útba igazította őket abban a reményben, hogy majd őt is elvezetik oda.

A bölcseknek és Józsefnek azonban egy angyal jelent meg álmukban. Előbbieket arra figyelmeztette, hogy visszafelé kerüljék majd el Jeruzsálemet, utóbbit pedig arra, hogy Máriával szökjenek el Egyiptomba.
Amikor Heródes megtudta, hogy kijátszották, Betlehemben és környékén minden két év alatti fiúgyermeket megöletett. Azt viszont sajnos pontosan mai napig sem lehet tudni, hány gyermeket öletett meg Heródes.
Egyes források tucatnyi gyermek meggyilkolását említik, míg mások több tízezerről írnak. A kor kutatói szerint, ha a Jézus-korabeli Betlehem népességét 1000 főre tesszük, akkor a lemészárolt fiúgyermekek száma csupán 30 és 40 között lehetett.
Az Aprószentek nevet azért kapták ezek a kisgyermekek, mert az egyház vértanúként tiszteli őket, mivel vallomást még nem tudtak tenni Krisztusról, de vérükkel bizonyították, hogy ő a Messiás, akinek születését a próféták megjö­ven­döl­ték. Az Aprószentek napjához több népi hagyomány is köthető, amelyek több mondókában is megjelennek.
A hagyományok ke­resz­tény­e­sí­tett változata mögött ókori szokás áll, amely szerint a rügyező vesszővel való ütögetés, veregetés termékenységet, egészséget hoz. Ezért a korbácsolás, más nevén a csa­pu­lás, subározás, suprikálás Szé­kely­föld-szerte elterjedt volt. A népi hiedelmek szerint a vesszőzés elűzi a keléseket, betegségeket (szófogadó légy, egészséges légy, friss légy, keléses ne légy).
Napjainkban már egyre ritkább az úgynevezett apró­szen­tekelés, de Csíkszent­ki­rá­lyon, a Kászonokban és az ud­var­hely­szé­ki települések né­melyikén a hagyományőr­ző legények felkeresik a lányokat, és egészséget, növekedést és szerencsét kívánnak nekik.
Az Aprószentek napját a keleti egyház december 29-én, a nyugati pedig a 4. század óta december 28-án, a karácsony közvetlen közelében tartja.