Geréb László, a MÜTF Oktatási Központ korábbi igazgatója lett a Nemzetstratégiai Kutatóintézet új külhoni osztályvezetője, Szász Jenő, az anyaországi intézmény vezetője pedig nem kíván visszatérni a helyi közéletbe. Mindezek egy székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón derültek ki, amelynek egyébként a fő célja az NSKI nemzeti identitást erősítő projektjeinek a bemutatása volt. [caption id="attachment_25496" align="aligncenter" width="1000"] Szász Jenő és Geréb László. „Magasztos intézményt” álmodtak meg Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] A MÜTF Oktatási Központban pénteken tartott találkozón elsőként az Orbán Balázs Akadémiát ismertette maga az NSKI elnöke, Szász Jenő. Mint mondta, ez nem jogi személy, hanem egy „magasztos intézmény”, és ez lenne a „szellemi kerete” egy sor olyan közös cselekvésnek, tervnek, programnak, amelyek mind a nemzeti identitás megerősítését célozzák meg. Dr. Geréb László, aki évekig állt a MÜTF Oktatási Központ élén, és tavaly ősszel mondott le tisztségéről, mostantól az NSKI külhoni osztályvezetőjeként éppen ezt a tevékenységet, illetve a külhoni osztályokat fogja koordinálni. Komolyan veszik a felkészítést Az eseményen beszámoltak az NSKI támogatásával négy éve zajló érettségi felkészítőről, amely a 2015–2016-os tanévben már 12 településen, 804 diák részvételével zajlik. Lebonyolítását a MÜTF Oktatási Központ irányítja több civilszervezettel együttműködve, így a találkozón jelen volt Silló László, a csíkszeredai Fidelitas Egyesület elnöke és Bereczki M. Barna, a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapítvány elnöke is. Ilyés Ferenc, a MÜTF vezetője ismertette, hogy ettől a tanévtől már nemcsak Hargita és Kovászna megyei településeken indíthatták el a képzést, hanem sikerült Szovátát és Nagyszalontát is bevonni a körbe. Statisztikáik szerint az 55 órás román- és matematika-tanfolyam résztvevői 30 százalékkal jobb eredményt érnek el az érettségin, mint az adott megyék átlaga. A projekt irányítói hangsúlyozták, hogy a programba nem a jó tanuló diákok kerülnek be, éppen hogy a gyengébbeket akarják hozzásegíteni a sikeres vizsgához. Udvarhelyszéken például összesen 243 diák jár a júniusig kinyúló felkészítőre, Székelyudvarhely mellett Székelykeresztúron és Szentegyházán is működnek csoportok. Érdekessége a programnak, hogy a részt vevő diákok, de a szüleik is aláírnak egy vállalást, miszerint komolyan veszik a felkészülést. Mintaprogramban az udvarhelyi ötödikes éltanulók Az NSKI korábban felújította, felszerelte a Tamási Áron Gimnázium ötödik osztályát, ahová Szász Jenő leánya is jár. A második félévtől pedig ugyanebben az iskolában, a tanintézményen belül működő Hébe Alapítvánnyal közösen egy tehetséggondozó programot indított, ugyancsak ötödikesek számára, felmenő rendszerben, ami azt jelenti, hogy a beválasztott gyerekek egészen nyolcadikos korukig szombatonként is iskolába járnak. Székely Zoltán fizikatanár, a program felelőse megnyugtatta a jelenlévőket, hogy nem hagyományos iskolai oktatást kell elképzelni, hanem olyan tevékenységeket, amelyek hozzásegítik a gyerekeket, hogy műveltségüket fejlesszék, összességében lássák a világot, és – természetesen – egészséges nemzettudatuk alakuljon ki. Ezt honismereti, népi kultúrával foglalkozó, élő matematikát, környezetismeretet, művészettörténetet oktató, logikus gondolkodást, önismeretet fejlesztő foglalkozásokon keresztül kívánják elérni, a gyerekek sakkot is tanulnak majd. A „mintaprogramba” minden udvarhelyi ötödik osztály 2-4 legjobb tanulóját válogatták be, a gyerekek szombatonként 9–13 óra között „okulnak”. „Magyarosítanak” a szórványban Szóba került az NSKI szórványprogramja is, amelyet a hazai sajtóban több kritika ért az utóbbi időben. A „gyöngyhalász” programként is nevezett kezdeményezés azért nem aratott osztatlan sikert, mert „rossz volt a befogadók kommunikációja” – hangzott el a sajtóértekezleten. Ezt a rossz hírnevet próbálta eloszlatni dr. Puskás Attila, az NSKI egyházügyi referense. Elmagyarázta, hogy egyrészt az a cél, hogy ahol lehet, megmentsék a magyar oktatást. Példaként a Brassó megyei Zajzon középiskoláját említette, ahol azért indulhatott magyar nyelvű kilencedik osztály, mert az NSKI hat tanulónak ösztöndíjat folyósított. Másrészt viszont azoknak a fiataloknak, akiknek a saját megyéjükben nincs lehetőségük magyarul továbbtanulni, székelyudvarhelyi középiskolákban biztosítottak helyet. Jelenleg 18 Beszterce-Naszód, Szeben és Fehér megyei diák vesz részt ebben a programban. Ők – mint Puskás mondta – nemcsak iskolába járnak, hanem a kulturális integrációjukat is próbálják „magyarosítani”. Több településen indítottak a szülőknek is identitást erősítő foglalkozásokat, hogy győzzék meg őket: adják magyar iskolába gyerekeiket. A fő cél a nyolcadikból kilencedikbe továbblépők közötti lemorzsolódást megfékezni, a programfelelős szerint ez felméréseik szerint a szórványban átlag 25 százalékos volt, de a programoknak köszönhetően sikerült az arányt 20 százalékra leszorítani. Szász nem jön haza A jégkorong is lehet identitásfejlesztő eszköz – derült ki a sajtóértekezleten. Az NSKI már tavalytól támogatja a székelyföldi korosztályos jégkorong-válogatott nemzetközi tornákon való részvételét. A térségünkben népszerű sport 12 év körüli művelői így meggyőződhetnek arról, hogy itthon is lehet sikeres sportolóvá válni – mondta el Antal Előd jégkorongedző, akitől azt is megtudhattuk, hogy Gyergyószentmiklósón, Csíkszeredában és Felcsíkon foglalkoznak az utánpótlás nevelésével szakavatott edzők. Ezzel el is érkezett az NSKI nemzeti programjainak bemutatása, de elhangzott még egy kérdés: készül-e haza Szász Jenő, aki több éven keresztül volt Udvarhely polgármestere és a Magyar Polgári Párt elnöke. Szász röviden válaszolt: – Nem kívánok részt venni a helyi közéletben. Még hozzátette azt is, hogy a híresztelésekkel ellentétben az általa vezetett intézmény továbbra is élvezi a magyar kormány támogatását és bizalmát. Asztalos Ágnes