Székelyudvarhelyen 60 százalékos a vízhálózat vesztesége, mert – az elmúlt években megtörtént javítások ellenére – a rendszer jelentős része továbbra is elavult. Vannak olyan városrészek, ahol a vezetékeket még a 60-as évek végén fektették le, és azóta sem cserélték ki. Az új vízszolgáltató révén viszont lehetőség nyílik az egész rendszer rendbetételére, sőt fejlesztésekre is. [caption id="attachment_81444" align="aligncenter" width="1000"] Fülöp Árpád Zoltán, Bogáti Csaba és Izsák Attila. Új időszámítást ígérnek Fotó: Lőrincz Csaba / Városháza[/caption] Húszmillió euró értékű pályázatra számít Szé­kely­udvarhely a víz- és szenny­vízrendszer fejlesztésére, bővítésére. A nagy volumenű, ugyanakkor igencsak szükséges beruházás lehetősége volt az egyik fő oka annak, hogy a város csatlakozott a Harvíz Rt.-hez. Másrészt pedig azért, mert a regionális szolgáltató működése sokkal biztonságosabb, gazdaságosabb tud lenni, mint egy magáncégé, és a városnak prioritás a jó minőségű közszolgáltatások biztosítása – jelentette ki Jakab Attila városmenedzser tegnap azon a találkozón, amelyen a Harvíz Rt. vezetősége számolt be az eltelt néhány hónap tapasztalatairól, és ismertette jövőre vonatkozó terveit. A vízdíjat részben fejlesztésre költik Székelyudvarhely az év elején vált meg a korábbi szolgáltatótól, az Aqua Nova Kft.-től, és április 1-jétől vette át a szolgáltatást a Harvíz térségi víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaság. A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület által létrehozott cég a megye jelentős részén van jelen, és egyforma díjszabással dolgozik minden településen. A váltás a cég szempontjából zökkenőmentesen zajlott, jelentette ki Bogáti Csaba főmérnök, vezérigazgató a városházán tartott tájékoztatón. Senki nem került utcára Székelyudvarhelyen az Aqua Nova alkalmazottai közül, sőt a korábbi béreik sem csökkentek. A lakók számára kisebb mértékű drágulást hozott az átállás: összesen 60 banit az ívóvíz- és szennyvíz esetében. A vezérigazgató viszont elmondta, hogy minden köbméter ivóvízért kifizetett összegből 1,09 lej, a szennyvíz esetében pedig 7 bani a fejlesztési alapba megy, tehát gyakorlatilag a díjak 30 százaléka kerül ide. A fejlesztési alapban hét hónap után már 1,77 millió lej gyűlt össze, és ebből a város rendelkezésére áll 237 542 lej. Ez utóbbi elköltéséről az önkormányzati testület dönt, a nagyobb rész pedig annak a pályázatnak az önrészét képezi majd, amely elnyerésével megvalósulhat az udvarhelyszéki közműrendszer nagyszabású fejlesztése. Bogáti Csaba elmondta, hogy a hatástanulmány tavaszra készül el, ennek előkészítése, a tárgyalások már zajlanak. A tóból nyernének vizet A Harvíz úgy tervezi, hogy a csíkszeredai vízellátás mintájára alakítanák át az udvarhelyszéki rendszert, azaz ahogy ott a csíkszépvízi víztározóból, itt a zeteváraljai tóból nyernék ki az ivóvizet. – Átlagosan 15 millió köbméter vizet jelent ez. Sokkal biztonságosabb, stabilabb lenne ez a megoldás, és kiszámíthatóbb a vízminőség is – közölte a szakember. Az is benne van a tervben, hogy az udvarhelyi derítőállomásra „hoznák” a térség szennyvizét, ehhez a létesítmény modernizálására, és – esetleg – kapacitásának növelésére lesz szükség. A pályázatból továbbá majdnem teljesen megújulna a hálózat, ami 32–32 kilométernyi víz- és szennyvízvezeték cseréjét jelenti majd – tudtuk meg Bogáti Csabától. Jelenleg a városi hálózatnak mindössze egyharmada áll polietilén csövekből, a többi régi, elavult vezeték. Előnyösebb feltételek A vezetőség elmondása szerint amióta átvették a vízszolgáltatást, gyorsabbak a beavatkozások baj esetén, ugyanakkor elvégezték a szükséges javításokat a Nagy-Küküllőnél található vízkiemelőnél. Főleg az iszaptalanító berendezéssel dolgoztak, így kevesebb vegyszer kell a víz megtiszításához. A derítőállomásnál is volt feladat, és összességében az volt a cél, hogy télire minél biztonságosabbá tegyék a vízszolgáltatás feltételeit. A város szempontjából pozitív hozadéka a váltásnak az is, hogy míg eddig a polgármesteri hivatal fedezte a javításokat (például ha csőtörtés miatt egy utcát fel kellett törni), ez most már a szolgáltató dolga. Így átlagosan havi 10 ezer lej szabadult fel. A Nagy-Küküllőn átvezető fővezeték meghibásodásáról is szó esett, ahonnan időnként szökőkútszerűen ömlik a víz. Bogáti Csaba biztosított, hogy ez nem veszélyezteti a szolgáltatást, a víz a folyóba folyik vissza, és nem a lakosságnak kell kifizetnie. A vezérigazgató kollégáival, Fülöp Árpád Zoltán főkönyvelővel és Izsák Attila udvarhelyi munkapontvezetővel együtt továbbra is átlátható, direkt és egyenes kommunikációt ígért a vízszolgáltatás kapcsán. Asztalos Ágnes