Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után Székelyudvarhely volt a harmadik város, ahol az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felhívására tüntettek. Egyrészt az úzvölgyi katonatemető aljas átalakítása ellen szólaltak fel a jelen lévő politikusok a tegnap délután hat órakor szervezett megmozduláson, másrészt pedig azon sérelmek ellen, amelyek ebben a jogállamra egyre kevésbé emlékeztető országban nap mint nap érik az erdélyi magyarságot. [caption id="attachment_92015" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: Simó Márton[/caption] Többek között beszédet mondott Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, Vinczellér Árpád, az EMNP alelnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, aki Tőkés László püspök üzenetét olvasta fel. Csomortányi István, az EMNP elnöke kijelentette, hogy „a román politikai elit ma is 19. századi nemzeti ideálokat követ, és azon munkálkodik, hogy Románia egynyelvű, egynemzetiségű és egyvallású ország legyen”. Az erdélyi magyarok számára Bukarest nem a problémák megoldása, hanem azok forrása, de mindezek ellenére a magyarság számára ma is a Kárpát-medence, az erdélyi magyarok számára pedig Erdély és Székelyföld a létezés ideális terepe. Nem a központi kormányzás, hanem az önkormányza­tok szintjén kell megőrösödnünk, mert úgy tűnik, véget értek azok az idők, amikor néhány százalékos parlamenti jelenléttel a magyarság képviselői a mérleg nyelveként viselkedve, fontos állami funkciókban tompítani képesek a ránk nehezedő nacionalista nyomást és a törvénytelenségeket. A székely anyaváros központjában, az oly sok hasonló eseménynek helyet adó Patkóban, a Márton Áron téren szervezték meg a tüntetést, amelyet nem zavart meg túlságosan a szemerkélő eső. A mintegy nyolcszáz fős tömeg bevezetésként a nemzeti, végezetül a székely himnuszt énekelte és fegyelmezetten hagyta el az egy órán át zajló tiltakozó gyűlést követően a helyszínt. Simó Márton