A járványhelyzet előrehalad­tával egyre inkább elmérgesedni látszik a székelyudvarhelyi városháza válságkezelő csoportja és a városi kórház közti kommunikációs zavar. A krízisstáb friss jelentése tegnap került nyilvánosságra, amelyben nem rejtik véka alá a kórházigazgatóval kapcsolatos kritikájukat. Lukács Antal kórházmenedzser reagált a helyi sajtóban korábban megszellőztetett vádakra.

Itt kezelik a koronavírusos betegeket. Minden rendben van?                                            Fotó: Lőrincz Csaba

A válságkezelő stáb egészségügyi munkacsoportjának tevékenységi beszámolója tegnap került fel a Városháza honlapjára, amelyben az április 29-ig elért eredményeket részletezik. A Jakab Attila városmenedzser által vezetett operatív testületnek öt munkacsoportja van, közel húsz személy – hivatali alkalmazottak és külsősök – vesz részt a járványmegelőzést, az aktuális helyzet szakszerű kezelését célzó munkában. A válságstáb eredményei A dokumentumból többek között kiderül, hogy 20 fogorvos vállalta a sürgősségi ellátás biztosítását a városban, és 300 ember fordult hozzájuk az említett időszakban. A munkacsoport részt vett orvosi eszközök, berendezések beszerzésében (a beszámoló részletes listát tartalmaz), amelyek összértéke 1 000 481 lejre rúg, közel 460 ezer lejt költöttek védőfelszerelésekre és fertőtlenítőszerekre, sürgették többek között a koronavírus kimutatására alkalmas RT-PCR készülék és tartozékainak beszerzését, lelkisegély-szolgálatot indítottak az egészségügyi személyzet számára, továbbá számos, kórházon kívüli egészségügyi és szociális intézményt láttak el védőfelszereléssel. Összességében mára rendelkezésre áll mindenkinek a munkájához szükséges védőeszköz, és az általuk megrendelt orvosi berendezések nagyobb hányadát is átadták. Mit várnak a kórháztól? A beszámoló később megemlíti, hogy március 30-ára elkészült – az esetleges forgatókönyveket külön elemezve – egy intézkedési csomag, amely a kórház felkészülését célozza meg a járványhelyzetben. „A kommunikációs nehézségek, tiltások, a beszerzések nyomán indult nézeteltérések és az esetleges veszély súlyosságának eltérő megítélése miatt a javaslatcsomag átbeszélése sem történt meg” – szögezik le beszámolójukban. Nézeteltérés alakult ki a koronavírus-tesztgép működésbe helyezésével kapcsolatosan is. Mint írják: a gép telepítése már április 11-én megtörtént, de a kórház az engedélyeztetési dokumentáció összeállításával 5 napot késett, így a hivatalos tesztelés csak április 17-én indult el, azóta a próbákkal együtt 223 tesztet végeztek el. A válságstáb és az adományozók jóval szélesebb körű tesztelést szeretnének, de úgy tudják, hogy ennek is ellenszegül a kórházvezetés. „A kórházzal való kommunikáció nehézkes, esetenként félrevezető, az együttműködés gátolt, emiatt számos alkalommal futottunk zsákutcába, vesztettünk napokat a fölösleges körök megtétele miatt” – olvasható a dokumentumban. Megszólalt a kórház igazgatója Egy helyi hírportál néhány napja felsorolta a válságkezelő munkacsoport fenntartásait a kórház vezetősége, személy szerint leginkább Lukács Antal kórházmenedzserrel kapcsolatosan. A kórház saját Facebook-oldalán tette közzé reakcióját Lu- kács, amelyben kijelenti: „a kórházmenedzsmentet, annak hatékonyságát és az intézmény egészségügyi ellátását eddig sem egészségügyi válságstáb irányította, és remélem, nem kell sem a közvéleménynek, sem a városvezetésnek elmagyarázzuk, hogy ez egy komplex, folyamatos tevékenység, nem csak kampányidőszakban felkarolt ügy”. A továbbiakban számos kifogást igyekszik cáfolni a kórházigazgató, például leírja, hogy amióta a kórház beszerezte a PCR laborgépet, folyamatosan zajlik a tesztelés. Hogyan állnak a tesztelésekkel? Lukács Antal leszögezi: saját válságparancsnokságuk dönti el a tesztelés sorrendjét, ütemezi azt, annak függvényében, hogy milyen tünetek jelentkeznek egy-egy osztályon bent fekvő pácienseknél. Eddig a sorrend a következő volt a kórházmenedzser szerint: gyerekgyógyászat, orr-fül-gége, sürgősség, fizioterápia. A fertőző osztály személyzetének a tesztelése most zajlik – írja, ezzel kapcsolatosan más konkrét adatokat nem közöl. Lukács szerint az sem fedi a valóságot, hogy késleltette volna a gép működésbe állítását. Beszámolója szerint el kellett készülnie a laborhelyiségnek, utána – április 15-én – a működési engedélyhez szükséges dokumentáció a Megyei Közegészségügynél volt, ahonnan az engedély másnap érkezett meg, amit 17-én iktattak. A magánadományokból beszerzett lélegeztetőgépek körül is nézeteltérés alakult ki. A kórházigazgató kommünikéjéből az is kiderül, hogy megkérdőjelezi a válságkezelő munkacsoport illetékességét, mondván: „Nem láttunk polgármesteri rendeletet a felállításáról, nem tudjuk, melyek a hatáskörei, soha nem hivatkoztak a külsős tanácsadók semmilyen hatáskörre”, ugyanakkor megvádolja a válságstábot, hogy közös cikket írt egy újságíróval (Egyed Ufó Zoltán, az uh.ro munkatársa, szerk. megj.) az intézmény és személye lejáratására. Reakcióra reakció Tegnap kora délután a Jakab Attila által aláírt válaszközlemény is megérkezett szerkesztőségünkbe, amelyben a városmenedzser leszögezi, hogy a polgármester által létrehozott válságkezelő munkacsoport nem ír és nem írt közös újságcikkeket a helyi média munkatársaival. Tisztázza, tevékenységük létjogosultságát többek között az adta, hogy már idejekorán jól látszott, a hagyományos beszerzési csatornákon nehézkes és lassú a folyamat, és el akarták kerülni, hogy az ország más városaihoz hasonlóan, védőfelszerelések és eszközök nélkül maradjanak az orvosok, asszisztensek. A válságstáb vezetőjeként Jakab kijelenti, hogy nem kívánnak tételesen reagálni a kórházigazgató magyarázataira, de néhány konkrét kérdésre választ várnak. Továbbá hangsúlyozza: „a polgármesteri hivatalnak, a válságkezelő munkacsoportnak és a kórház menedzsmentjének félre kell tennie a sérelmeit és kötelező módon együtt kell működnie a városlakók érdekében”.

Asztalos Ágnes