Bögöz község polgármesteri hivatala és az agyagfalvi református egyházközség vezetése közt megvan az összhang és az együttműködési készség, hiszen hosszas folyamatokban gondolkodnak, és emlékezetes cselekedeteik nyomán komoly megvalósítások jönnek létre. Közös sajtótájékoztatót tartott hétfőn Ülkei Zoltán polgármester és Kászoni Szilárd agyagfalvi református lelkész, amelyre meghívták Dakó Tibort, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Huszárezred kapitányát is, hogy újabb keletű programjaikról tájékoztassák a sajtó képviselőit. Mivel az agyagfalvi nemzetgyűlésre kívánnak emlékezni október 16-án és 17-én, stílszerűen az 1848-as emlékházat jelölték meg a beszélgetés helyszínéül. A Magyar Országgyűlés döntése alapján 2018 óta október 16-a a székely–magyar egység napja is. Ebből az alkalomból ezen a napon, amely most szombatra esik, egy kis emlékparkot avatnak a falu több száz éves műemlék temploma közelében az önkormányzat által felajánlott telken, ahol leleplezik a Kotormán Róbert és László által készített központi elemét, a Hunort és Magort ábrázoló szoborkompozíciót. Ezt követően a falu bejáratánál található szoborcsoporthoz vonulnak, ahol kulturális műsort tartanak, illetve ünnepi beszédek hangzanak el az itteni események 173. évfordulóján. Az agyagfalvi réten álló szoborról Köztudott, hogy az itteni emlékhelyen levő alkotás Kulcsár Béla (1929–1976) nyertes pályázata alapján Hunyadi László és Kiss Levente marosvásárhelyi szobrászok kivitelezésében készült el 1978-ban. [caption id="attachment_133406" align="aligncenter" width="505"] Napjainkban a környezet rendezett, a feliratok is a helyükön vannak, magyarul és magyaroknak szólva emlékeztetnek[/caption] A kiíró az akkori megyei tanács volt, de ideológiai alapon beavatkozott a megyei pártbizottság. „Csendes” felavatására csak 1980 decemberében került sor, s a korszellemnek megfelelően rá kellett írni két nyelven, hogy „Ezen emlékmű a székelyeknek és a románoknak a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen, az igazságért és szabadságért, az 1848-as forradalom idején, az ősi román földön vívott közös harcának tiszteletére emeltetett – 1980.” Ám hiába készült el az emlékmű, a székelyföldi emberek megalázónak és hamisnak tartották a „kísérőszöveget”. Az elásott eredeti felirattáblák a rendszerváltást követően bukkantak ismét felszínre, és 1990. október 16-án kerültek a helyükre, amely pillanattól kezdve az emlékhely betöltheti valódi szerepét, és a mai napig fontos mérföldkőnek számít az 1848/1849-es események felidézésekor. Vasárnap az ünnepi istentisztelet köré szerveződnek a programok. A Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Huszárezred azonban, kihasználva az alkalmat, már szombaton tábort ver az agyagfalvi réten, amelyre számos Kárpát-medencében működő hagyományőrző csoportot hívott, amelyekkel elsősorban a 19. század közepének magyar huszárhagyományait, a forradalmi sereg hadászati tudományát és kultúráját kívánják megjeleníteni. Másnap délelőtt ugyanott pedig ügyességi lovasvetélkedőket szerveznek gyermekek és fiatalok számára. Dakó Tibor huszárkapitánynak és Ülkei Zoltán polgármesternek nem titkolt szándéka, hogy ezzel a próbálkozással megvessék a helyi lovassport alapjait. Akár az is megvalósítható, hogy ezen a területen az elvárásoknak megfelelő pályát alakítsanak ki a következő években. A polgármester a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az eseménysorozatban kiemelt fontosságú lesz a budapesti értéktár vándorkiállítás formájában történő fogadása – ezt az anyagot az emlékházban mutatják majd be az érdeklődőknek –, amely azért is fontos, mert a helyi szakemberek módszertanilag abból sokat tanulhatnak, hiszen hamarosan elkezdik Bögöz községben is a helyi értéktár összeállítását. Kászoni Szilárd tiszteletes végezetül elmondta, hogy a huszárokkal együttműködve az ugyanitt lezajlott 1506-os székely országgyűlés megjelenítésével is próbálkoznak majd. Ennek az emlékmű melletti kis múzeumnak sem kedvezett a koronavírus-járvány, több hónapon át zárva volt – ám a helyi vezetők kérdésünkre válaszolva elmondták, hogy az utóbbi időben számos magánszervezésű és iskolás turistacsoportot is sikerült fogadniuk, ami olyan látogatottságot eredményezett, akár egy városon és főállású személyzettel rendelkező múzeumban. A szerző felvételei

Simó Márton