A vallásszabadság 450 éves évfordulóját, az unitárius egyház születését ünnepelték a hétvégén a kis udvarhelyszéki faluban, istentisztelettel, filmbemutatóval és szoboravatóval. Az UNESCO Világörökségéhez tartozó vártemplommal szemközt vallásszabadság emlékhelyet alapítottak. [caption id="attachment_79782" align="aligncenter" width="1000"] Az unitárius templomra néz az unitárius fejedelem. Szobrot kapott János Zsigmond Székelyderzsben Fotó: Csedő Attila[/caption] A lelkiismereti szabadság törvényének jubileumi évében vasárnap délelőtt istentisztelettel kezdődött az ünnepség, majd bemutatták a Vallásszabadság 450 lovas zarándoklatról készült dokumentumfilmet. A hit lovasai Két székelyudvarhelyi filmes, Magyari Tekla és Simó Csaba végigkísérte a János Zsigmond fejedelem születésnapján, július 7-én elkezdődött lovas zarándoklatot: 16 lovas – gyermekek és felnőttek – két hét alatt 450 kilométert megtéve Erdély történelmi helyein, bevett vallásainak jelentős emlékeit felkeresve rendhagyó módon tisztelgett e különleges érték, a több évszázados nemzeti és felekezeti együttélés mellett. Július 21-én Oklándon ért véget a zarándoklat, és A hit lovasai című alkotás a szélesebb közönség számára is elérhetővé teszi a különleges kalandot. A filmet november 23-án Oklándon, majd Székelyudvarhelyen is levetítik, rövidebb változat is készül belőle, amelyet majd fesztiválokon mutatnak be. Az ünnepi istentiszteleten, illetve a film bemutatóján a lovas zarándoklat több résztvevője, támogatója is jelen volt. Megelevenedett János Zsigmond kora A Vallásszabadság emlékhelyet a falakkal, bástyákkal körbevett híres templommal szemben, a felújítás alatt álló régi iskola előtt alakították ki. Központi eleme ifj. Kolumbán-Antal József szobrászművész munkája, János Zsigmond fejedelem bronz mellszobra és a vallásszabadság törvényének fekete márványba vésett szövege magyar, román, angol és német nyelven. A mellszobor plasztikusan idézi meg a fiatalon elhunyt, művelt, tájékozott, a művészetek iránt érdeklődő magyar király, első erdélyi fejedelem alakját. Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi unitárius lelkész szerint a történelemkutatás még mindig adós a tragikus sorsú, rövid életű, ellentmondásos megítélésű uralkodó életének árnyalt krónikájával. – Bár a közeli Székelyudvarhely sokat köszönhet a fejedelem családjának, édesanyjának, Izabellának, mégis Derzs állított a térségben elsőként szobrot János Zsigmondnak. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket ő támogatott. Legyen hát ez az emlékhely az európai értékek, a tolerancia, az elfogadás, a lelkiismeret szabadságának az emlékhelye – fogalmazott a lelkész a szobor leleplezésekor. Kulturális műsor is színesítette az eseményt, az Arany Griff Rend például János Zsigmond korabeli udvari táncokat mutatott be a templomfalak mellett, de a helybéli János Zsigmond Általános Iskola ünnepi műsorát is megtekinthette a közönség. Az emlékhelyet saját erőből állították, a megvalósításhoz és az ünnephez a keblitanács, a helyi önkormányzat, a Körtövés Közbirtokosság, a János Zsigmond Általános Iskola és magánszemélyek járultak hozzá. Asztalos Ágnes