A húsvéti feltámadás történetének első pillanatai a temetőben zajlanak, a sírkamránál, amikor az asszonyok kora hajnalban elindultak, hogy leróják kegyeletüket és bebalzsamozzák a megfeszített Jézus testét. A sírkamrát azonban üresen találták, Jézus feltámadt, az örök élet győzedelmeskedett a halál felett. 2021-ben született meg a gondolat Bardócz Csaba bikafalvi református lelkészben, hogy a hajdani asszonyok példáját követve a hívekkel közösen, húsvét hajnalán kimenjenek a temetőbe és részesei legyenek a feltámadástörténetnek.

– Úgy kezdjük az ünnepet, ahogy a hajdani asszonyok: korán kelünk, kimegyünk a temetőbe, miközben még sötét van, közösen éljük át a hajnal hasadását, a madarak énekét, és ettől teljesen más lesz az ünnep hangulata

– vázolta a történéseket a lelkipásztor, megjegyezve, szimbolikája van annak, hogy sötétben mennek a temetőbe, és világosban térnek haza, a félelmet legyőzi a hit, a halált az örök élet.

A lelkész elmondta, az első rendhagyó húsvéti ünnep bejelentésekor a hívek kétkedve fogadták az ötletet, de különlegessége miatt sokan csatlakoztak, és évről évre nő azok száma, akik részt vesznek a feltámadás hajnali ünnepén. Az esemény egy előre leszögezett forgatókönyv szerint zajlik, a Győzelmet vettél ó, Feltámadott… kezdetű éneket trombitaszó kíséretével éneklik, majd Lukács evangéliuma szerint felolvassák a bibliai történetet, végül a napfelkelte után az Örvendezz, Örvendezz minden nép… kezdetű egyházi ének zárja az eseményt.

– Nagyon sokan eljönnek, elszármazottak és a környező településekről is érkeznek, sőt olyan személyek is megfordulnak rendszerint a temetői feltámadásköszöntőn, akik az egyházi ünneplésben másként nem vennének részt

– fogalmazott.
Mindezek mellett a templomi ünnepi istentisztelet és az ilyenkor szokásos úrvacsoraosztás sem marad el az egyházközségben.