Pénteken nyílt, vasárnap zárult a VII. Gyümöcsfesztivál a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért szervezésében. A minifocipályán rendezték be a vásárt, a színpadon a részt vevő faluközösségek apraja-nagyja biztosította a hangulatot. Megfőzték egy nagy közös üstben a fesztivál rumos-vaníliás ízesítésű katyóját, szombaton este szüreti báloztak. Az udvarhelyszéki gazdák és gazdasszonyok ismét megmutathatták: a székely gyümölcs sok mindenre jó. [caption id="attachment_12056" align="aligncenter" width="612"] A máréfalviak standja. Tejfölös-túrós lepényt vegyenek![/caption] Tegnap látogattak legtöbben a gyümölcsfesztiválra. Nyári melegben, ragyogó napsütésben rengetegen álltak meg az ízlésesen berendezett standok előtt és kóstolgattak, érdeklődtek, vásároltak. Természetesen főleg a gyümölcskészítmények uralták a kínálatot, gyümölcsök aszalva, szárítva, főzve, nyersen, hidegen préselve – lekvár, kocsonya, szörp formájában. Szilváslepényt, szilvás gombócot, különböző dzsemekkel töltött palacsintát is lehetett vásárolni. Teakeverékek, szárított levendula, savanyúságok, zakuszka színesítette még a palettát. Különlegességek előnyben A vásárlók főleg a különlegességek iránt érdeklődtek, és ezt erősítették meg a kiállítók is: az új ízek, az érdekesebb ízpárosítások iránt egyre nyitottabbak az emberek. – A hagyományost sokan még elkészítik otthon, itt az újdonságokra kíváncsiak – fogalmazott Karsai Kinga. A Székelymuzsnai Nők Egyesületének elnöke házi müzliszeletet kínált, de standjánál gyömbéres tök- vagy zöldparadicsom-lekvárt, zöld dióból készült befőttet is lehetett vásárolni. Saját maga kísérletezte ki a lekvárok ízvilágát, ráhangolódva az igényekre a világhálón is böngészget az újdonságok után. Egy igazi érdekességet is megosztott velünk, a „muzsnai óvodás kifli” történetét. Úgy tudja, hogy a 60-as években óvodát akartak építeni a muzsnaiak, de nem igazán kaptak ehhez állami segítséget. Akkor az asszonyok elkezdtek gyümölcsízzel töltött kifliket sütni eladásra, az összegyűlt pénzből sikerült tető alá hozni a faluban az óvodát. A szokás megmaradt: ma is, ha valamihez pénz kell a közösségben, megsütik a „muzsnai óvodás kiflit” és eladják. Ínyencségből tényleg nem volt hiány. A székelymagyarosi standnál levendulás bájitalt kóstoltunk. Bartos Kingától megtudtuk, hogy a nőknek ajánlott ital vörösborból, levendulából, vaníliából, ánizsból és mézből készül. Kevesebb résztvevő? A kecseti Páll Irma kevesellte a látogatókat, elmondása szerint talán a nagy meleg miatt, de idén – az előző tapasztalatokhoz képest – kevesebben voltak a fesztiválon. Nála inkább a som- és hecsedlilekvár volt kapós termék, de vitték a fekete ribizliből, homoktövisből készült szörpöt is, és egyre többen keresték a cukormentes lekvárokat – osztotta meg tapasztalatait a kecseti asszony. Valóban – bizonyára a keresletre figyelve – majdnem minden standon lehetett cukormentes készítmények közül válogatni. Mi továbbra is a különlegességekre vadásztunk, ha már a vásárlók többsége is ezt tette. Levendulás baracklekvárt kós­tol­tunk Moldován Szeredai Noé­mi­nél. A gyönyörű népviseletbe öltözött csekefalvi fiatal nő elmondta, hogy öt évvel ezelőtt, amikor a fesztiválon még díjazták a legfinomabb lekvárokat, éppen ezzel nyertek. A mentás meggy is igazi különlegesség, és egyedül ennél a standnál birsalmasajtot is lehetett kapni. – Mifelénk még nem annyira elterjedt ez a desszert, pedig bor mellé pont olyan finom, mint az „igazi” sajt – mondta Noémi. Októberben áll neki a készítésének, ami több napot vesz igénybe, majd mintegy két hónapot szárítani is kell. Többféle ízesítésű kézműves kekszet kínáltak a gyepesiek. Haider Csaba elmondta, a vásárra rukkoltak elő ezzel a termékkel, és szépen fogyott a narancsos, citromos, áfonyás-mákos, csokis-mogyorós ízesítésű puha, omlós keksz, amelyet szép díszdobozban is meg lehetett vásárolni. Békés lélek A bögözi Geréb Enikő standjánál a számtalan gyógynövényes teakeverék volt a fő vonzerő. A Békés lélek elnevezésűre külön felfigyeltünk, megtudtuk, hogy citromfű, levendula, málnalevél, angol tearózsa, szárított ri­biz­libogyó az összetétele, és nyugtató hatása van. – Este, egy jó könyv mellé ajánlom – mondta Enikő. A kétgyerekes családanya beleszeretett a gyógynövényekbe, hisz a hatásukban és hasznukban. Elvégezte a Civitas Alapítvány gyógynövényes képzését is, és otthon próbál minél többet megtermelni és elkészíteni a „természet patikájából”. Nála is találkoztunk egy női bájitallal, ami négyféle gyógynövényből készül, és már nagyon „befutott” termék. Több tízféle gyümölcskészítmény ragadta meg a tekintetet a varrottasokkal díszített kénosi standnál. Mózes Enikő ezek mellett rókagombás savanyúságot is kínált. A fenyőkútiaknál a mézes lekvárokon akadt meg a szemünk. Tófalvi Zita el is mondta, csak nála kapható a mézes áfonyalekvár. Saját ötlet alapján kezdett cukor helyett helyi vegyes mézzel készíteni gyümölcsízeket, és nagy sikert aratott velük. A vásárra kimondottan a „korondi hegyben”, azaz Fenyőkúton megtermő vagy fellelhető gyümölcsökből főzött termékeit hozta el. De láttunk – mert kóstolni már nem tudtunk – fehér csokis meggy-, mazsolás körte- vagy éppen mogyorós-diós rebarbaralekvárt. Természetesen majdnem mindenütt a hagyományos lekvárok is fellelhetők voltak, a szilvalekvár, az eperdzsem sem hiányzott, málnaszörpöt, bodzalevet is lehetett kóstolni, vásárolni. Mivel kézművestermékekről van szó, az árak nem mondhatók túl alacsonynak, de – mint egy visszajáró vásárló mondta – ezekben nemcsak a helyi gyümölcs, méz van benne, hanem a termelő lelke is. És ezt meg kell fizetni. Közszemlén a helyi értékek Borboly Csaba megyeitanács-elnök is vasárnap délelőtt kereste fel családjával a gyümölcsfesztivált. Elmondása szerint nagyon jó látni a Székely gyümölcs mozgalom fejlődését. – Egy dolog ez a szép, ízes vásár, de mögötte ott van, hogy a falusi közösségekben az asszonyok összefognak, terveznek, tanulnak egymástól, és együtt teremtenek értéket – emelte ki. – Ha szép lassan elkezdjük a helyi értékeinket közszemlére tenni, a hagyományos ízeinket újra felfedezni, akkor beindulhat egy folyamat, ami már munkahelyeket teremt, vagy teret, lehetőséget adhat a külföldről visszatérő fiataloknak is – fogalmazott Borboly Csaba. A tanácselnök elárulta azt is, hogy nehéz helyzetben van az ilyen vásárokon, mert mindenki figyeli, hogy hol vásárol. – Ezért ha nincs annyi pénzem, hogy mindenütt vegyek valamit, akkor kicsit vissza kell fognom magam. Most viszont a lányom segített. Ami megtetszett neki, azt vásároltuk meg – mutatta a kezében lévő tasakot az elöljáró, de nem árulta el, mi van benne. A tizenkilenc faluközösség, amely részt vett a hetedik gyümölcsfesztiválon, nemcsak az ízek­ben tett ki magáért, hanem a standok, az eladott termék üvegeinek díszítésében is. Az ősz terményei, a kézimunkák, a színes textilek, csipkék domináltak a dekorációkban, és majd mindenkinek sikerült sajátos hangulatot is lopnia saját kiállítóterébe. Asztalos Ágnes