Marosvásárhely, Csíkszereda, Sep­siszentgyörgy után Székely­udvarhely volt a házigazdája a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács által negyedik alkalommal megszervezett Székelyföldi Tehetségnapnak. [caption id="attachment_52153" align="aligncenter" width="1600"] A tehetséggondozásban kulcsszerepe van az iskolának – Franz Mönks professzor[/caption] A székelyudvarhelyi Városháza Szent István-termében június 24-én lezajlott rendezvényen a hazai és külhoni tehetségkutatásban jártas szakemberek vettek részt és tartottak előadásokat a társadalmi összefogás tehetséggondozásban betöltött szerepéről. Jelen volt többek közt Bereczki Kinga, az eseményt szervező Székelyföldi Tehetséggondozó Tanács (SZTT) elnöke, Kormos Dénes a Kárpát-medencei Tehetségsegítő Tanács Kollégiumának elnöke és Franz Mönks professzor, az Európai Tehetségsegítő Tanács örökös tiszteletbeli elnöke, a házigazdákat pedig Lőrincz Edit, az udvarhelyi önkormányzat kulturális és oktatási bizottságának tagja képviselte. A tehetséggondozásban kulcsszerepe van a társadalmi összefogásnak – hangsúlyozta Bereczki Kinga a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. – Világszerte fontos a tehetséges gyermekek felkarolása, mert mindenhol vannak gyermekek, akik szeretnék kiváló képességeiket kamatoztatni. A jelenlegi egységes iskolai rendszer viszont uniformizál, nincs igazán a tehetségek javára. A mi feladatunk az, hogy megtanítsuk a pedagógusainkat, hogy odafigyeljenek a tehetséges gyermekek egyéni, a tanulási tempót illető szükségleteire, ezért vagyunk most itt – fogalmazott Mönks professzor. A kiemelkedő adottságokkal rendelkező gyermekek fejlesztésében, mentorálásban fontos és meghatározó szerepe van a társadalmi felelősségvállalásnak. Ezt szolgálja a Magyarországon 2008-ban útjára indított, az anyaország határain túli magyar lakta területekre is fókuszáló, húszéves távlatban „gondolkodó” Nemzeti Tehetségprogram is, amelynek célja és ezt a filozófiája is egyértelműen megfogalmazta: a tehetséggondozás többszereplős történet, amelyben kulcsszerepe van a pedagógusoknak, az iskolának, de meghatározó a család és a tágabb környezet viszonyulása is – fejtette ki Kormos Dénes. Hozzátette: éppen ezért a tehetséggondozás nemcsak egy szakmai program, hanem egy közösségépítő, esélyteremtő és – nem utolsósorban – társadalomépítő program is. – A negyedik Székelyföldi Tehetségnap üzenete az lenne, hogy ezt a fajta összefogást erősítsük, mert hatékony, hosszabb távon működő tehetségsegítő programot működtetni, fenntartani ezek nélkül nem lehet – hangsúlyozta. Hármas minőségben méltatta az esemény fontosságát Lőrincz Edit, az udvarhelyi önkormányzat oktatási szakbizottságának elnöke, pedagógus és tehetségpontvezető. Elmondta: Székelyudvarhely rövid és hosszú távú oktatási stratégiája is fókuszál a tehetséggondozásra, az ügyet segíti, hogy az önkormányzat és a helyi tanintézmények közötti kapcsolat kiváló, a városvezetés támogatását élvezik a már meglévő tehetségpontok. – A székelyföldi tehetséggondozásnak konkrét bizonyítéka a Székelyföldi Tehetséggondozó Tanács megléte. Az, hogy a tíz alapítóból négyen vállalkozók, ketten civil szervezet képviselői és hatan pedagógusok is, jelzi, hogy a társadalmi összefogás valós. Bizonyítja ezt a két évvel ezelőtt megalakult Székelyföld Alap is, amely a Magyar Nemzeti Tehetségprogram adta lehetőségek mellett jelentős helyi anyagi erőforrást jelent, amelynek köszönhetően évente több tíz fiatalnak tudnak ösztöndíjat biztosítani. De helyi erőforrást jelentenek mindazok a szakemberek, akik önzetlenül, minden anyagi juttatás nélkül vesznek részt a munkában, amelynek több ezer tehetséges gyermek a kedvezményezettje – összegezte Bereczki Kinga, a SZTT elnöke. A 4. Székelyföldi Tehetségnapon Csutak Vilmos-díjjal ismerték el a Vox Humana kamarakórus vezetőjének, Szilágyi Zsolt karnagy-tanárnak és Ivácson Lászlónak, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetőjének a fiatal tehetségeket felkaroló munkásságát, valamint Kiválósági díjat adtak át a holland Noaber Foundation vezetőjének, Paul Baan-nak. Lázár Emese