Soltész Miklós magyarországi államtitkár, valamint világi és egyházi elöljárók jelenlétében felavatták tegnap Lövétén a magyar állam hathatós segítségével felújított egykori népiskolát, illetve a magyar kormány óvodafejlesztési programjából épült új óvodát. Lövéte ezzel a jövőjét építi és a megtartó erejét fokozza. Mindkét beruházás összege nagyjából 3-3 millió lejre rúg. [caption id="attachment_89447" align="aligncenter" width="1000"] Szalagot vágó elöljárók. Ünnep a homoródmenti községben Fotó: Simó Márton[/caption] Lövétén a régi iskola – közismert nevén népiskola – 1888-ban épült, Lönhart Ferenc, Erdély akkori római katolikus püspökének biztatására, Draskoczy Jenő székelyudvarhelyi építőmester tervei alapján, a faluközösség anyagi áldozata és keze munkája nyomán. Közel egy évszázadon át iskolaként, az utolsó évtizedekben pedig óvodaként működött, majd 2002 után – mivel használhatatlannak bizonyult – bármilyen célra alkalmatlanná vált. Összefogtak, megcsinálták A helyi katolikus egyházközség vezetése, lelkes civilek azonban 2013 nyarán elhatározták, hogy az épületet megmentik és újra a település, illetve a környék szolgálatába állítják, olyan többfunkciós létesítményt hozva létre, amely egyben idegenforgalmi kapacitást is jelent, de alkalmas népiskolai és egyéb kulturális programok, konferenciák, kiállítások, ünnepségek lebonyolítására. Sikerült elkészíttetniük az immár egyházi tulajdonba visszakerült épület felújítási tervét, és pályázati úton, megyei és helyi önkormányzati forrásokból, valamint magánadományokból előteremteni a szükséges 3 millió lejnyi összeget, amelynek jelentős részét, 83 százalékát a Bethlen Gábor Alap kereteiből biztosíthatták. Vadonatúj óvoda épült Majdhogynem ezzel párhuzamosan a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében építettek új óvodát a népiskola és a helyi plébániai szomszédságában, amelynek összköltségvetése közel 2,9 millió lej volt, s ahol 2019 szeptemberétől 30 gyermek számára biztosítanak hosszabbított óvodai programot. Az épületet egyházi tulajdonú ingatlanon emelték ugyan, de a továbbiakban nyilvános, önkormányzati fenntartású intézményként kívánják működtetni. Ünnepélyes avatás Ezt a két új intézményt, amely a közösség megerősödését és székely népi örökségünk megőrzését szolgálja, magyarországi és hazai politikusok, egyházi vezetők jelenlétében tegnap avatták a Kis­boldogasszony-templomban tartott szentmise, majd az utána következő ünnepi műsor keretében. A vendégek és a helyiek ezt követően bejárhatták a felújított ingatlant és az új óvodaépületet. Amit az elhangzó beszédekből megtudhattak, arról immár személyesen is meggyőződhettek a jelenlevők. A népiskola teljes pompájában mutatkozik meg, a belépőt a kezdeményező Lönhart Ferenc püspök fogadja, majd az egykori osztályteremben egyháztörténeti kiállítás tekinthető meg. Dokumentumok másolatai, régi plébánosi iroda, sekrestyebelső fogadja a látogatót, de multimédiás eszközök jóvoltából arra is lehetőség van, hogy megismerkedjenek a falu és az egyházközség, a helyi oktatás történetével. A hátsó szárnyban recepciós terem, majd az emeleten – amelyet a tetőtér részleges beépítésével nyertek – konferenciaterem, konyha, mellékhelyiségek, hálószobák várják a különböző életkorú csoportokat. A tényleges tevékenység – ami kiterjed majd a hagyományos és a konferenciaturizmusra, a felnőttoktatásra – a következő év elejétől indulhat teljes gőzerővel. Minden valószínűség szerint szeptemberre az óvoda számára is beszerzik a szükséges engedélyeket, és elkezdődhet a napközis rendszerben történő oktatás, amely hosszabbított működési programmal biztonságot nyújt azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei munkahelyi elfoglaltságaik miatt napközben távol vannak. Olyan létesítmény nyitja meg kapuit, amely jelentékenyen növeli majd a település népességmegtartó erejét. Nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy beteljesüljön az a vágy, amelyet a felszólalók közül többen is megfogalmaztak, hogy a székely nép jól érzi magát itt, a keleti végeken, s azzal hálálja meg az anyaországnak a gondoskodást, és elődeinek a kitartást, hogy a továbbiakban is a helyén marad, ahol ezer év múltán, épp az előtte való napon kapott áldást és biztatást a Szentatyától. Simó Márton