A térség és az ország egyik legrégebbi interetnikus kulturális fesztiválja a Szejke fesztivál, amelyet 1966-ban szerveztek meg első ízben. Évtizedekig igazi tömegrendezvényként működött, aztán a 90-es években pangás állt be, néhány éve viszont többnaposra bővült és a városnapok részévé vált. Bár idén is része volt a programnak néhány szakmai kiállítás, továbbá a néphagyományőrző óvodapedagógusok konferenciája, nemzetiségi táncház is, a mag, a vasárnapi gálaműsor évtizedek óta szinte teljesen változatlan. [caption id="attachment_29421" align="aligncenter" width="743"] Ukrán fiatalok fellépés előtt. A kisebbségeknek jó bemutatkozási lehetőség[/caption] A jubiláló, fél évszázadot betöltő nemzetiségi seregszemlét az égiek is szerették: vasárnap ragyogó szép időben vonulhattak az érdeklődők és a néptáncosok-zenészek végig a városon, majd ki a Szejkefürdőre. Itt a pár éve felújított szabadtéri nagyszínpadon és környékén zajlott a fesztivál. 11 óra körül az Európai étkek elnevezésű gasztronómiai esemény résztvevői elkezdték a főzőcskézést, délben pedig benépesült a színpad is. Tizenegy hazai nemzetiséget képviseltek a fellépő néptánccsoportok, a hazaiak mellett (Kékiringó és Serittő néptánccsoport) Aradtól Suceaváig számos településről érkeztek fiatalok, hogy bemutassák még élő népi kultúrájukat: színes népviseletüket, táncaikat, dalaikat. Bolgárok, görögök, szászok, olaszok, lipovánok, szerbek, törökök és tatárok, ukránok, ruszinok egyenként nagyjából félórás előadása szórakoztatta a fűben üldögélő közönséget. Az előző évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy szeretik az udvarhelyiek a fesztivált, hiszen több százan látogattak tegnap is Szejkefürdőre. – Egyre értékesebb a Romániában élő kisebbségek számára ez a fesztivál – vélekedett Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója, aki 17 éve viseli szívén a rendezvény sorsát. – A nemzeti kisebbségek fontosnak tartják, követik, sőt, egyfajta versengés is kialakult közöttük, hogy adott évben melyik tánccsoport jöhet Székelyudvarhelyre – tette hozzá. Már egy ideje a kisebbségi szövetségeknek küldi ki a szervező Művelődési Ház a felhívást, így azok döntik el, hogy kit küldenek el a fesztiválra, egyfajta felelősséget is vállalva a minőségért. – Mindannyian nyerünk a színvonalas előadásokkal: élményt nyújtanak a nézőnek, a fellépők pedig bemutatkozhatnak, megismerhetik más nemzetiség táncait, ráláthatnak az átfedési vagy éppen közös pontokra. Bár a tömegkultúra óriási konkurenciát jelent, de mivel a csoportok főleg fiatalokból állnak, ebből is merek arra következtetni, hogy van jövője a fesztiválnak – fejtette ki véleményét Elekes Gyula. Idén május 19–22. között zajlott a Szejke népzene- és néptáncfesztivál, amelynek felvállalt célja hozzájárulni az etnikai, kulturális identitás megőrzéséhez. Néprajzi témájú előadásokkal csütörtökön, pénteken a Néphagyományőrző óvodapedagógusok képzését tartották meg a Művelődési Házban, szombaton este a vendégekkel együtt nemzetközi táncházat szerveztek. A tegnapi, szejkefürdői gálaműsor előtt a néptánccsoportok felvonultak a városban, rövid kis műsort adtak a Tábor lakótelepen, a Városháza előtti téren, illetve a Művelődési Ház előtt is. Asztalos Ágnes