Farkaslakára került a vándorzászló
A hétvégi döntő helyszínét dicsérte mindenki a nézőktől a versenybíróig. Az eddigi legjobb pályán ért véget tehát az idei parasztvágta, szép időben, két napig tartó izgalmas próbákkal. A legjobb azt volt látni, hogy egyre több fiatal tartja érdemesnek a felkészülést a versenyre, és eközben igazi lovas közösségek épültek ki. A vágta immár gyökeret eresztett.
[caption id="attachment_34850" align="aligncenter" width="1000"] Lovasok a széki vágtán. Összhangban a tájjal Fotó: Asztalos Ágnes[/caption]
Tiszta ég alatt, ragyogó napsütésben zajlott a 4. Széki Vágta döntője. A Homoródkarácsonyfalva feletti Köves-tetőn szombaton az ügyességi versenyekkel kezdődött a kétnapos rendezvény. 14 óra körül a lovasok ünnepélyes felvonulása után Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész megáldotta a vágtát, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pedig arról beszélt, hogy büszkék lehetünk lovas szokásainkra, és kijelentette, hogy jó úton járnak azok a fiatalok, akik részt vesznek ezen a versenyen. A megyeelnök is dicsérte a helyszínt, amely – fenyőfák alatt, háttérben a szentpáli halastavakkal – valóban látványosabbá tette a rendezvényt.
Érdekes próbák az ügyességi versenyen
– A Széki Vágta több mint lóverseny, mert a virtuskodásnál, vetélkedésnél talán fontosabb a közösségformáló szerepe, amely négy év után már jól tetten érhető – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Kovács Nemes László, a rendezvény megálmodója és főszervezője.
A nézők között volt Antal István parlamenti képviselő is, aki örömének adott hangot, hogy a Széki Vágtának mégis sikerült megkapaszkodnia a kezdeti kritikus, létjogosultságát is megkérdőjelező vélemények ellenére. Szerinte is ez a legszebb pálya, és a hely méltó arra, hogy évről évre otthont adjon egy-egy futamnak, ahol a székely lovasok megmutathatják tudásukat.
– Legyen ez a mi Óriáspince-tetőnk – fogalmazott a képviselő.
Az ünnepélyes percek után folytatódott az ügyességi verseny. Izgalmas és látványos próbákat kellett teljesíteniük a lovasoknak: többféle akadályon átugratni, szalmabálát mint várat meghódítani leszállva, majd visszapattanva a lóra, vizeskancsót felemelni, és jól egyensúlyozva egy másik helyre letenni, lovaglás közben kirántani a földbe szúrt kardot, s azzal két „kalapos fejet” levágni, vagy éppen egy pallón végiglovagolni. A pályán 4 bíró figyelt, piros zászló felemelésével jelezték a hibákat. A fekete-fehérben lovagló versenyzők általában 4-5 perc alatt tették meg a távot.
Baleset is történt
Láttunk makrancoskodó paripákat, amelyek inkább kikerülték az akadályokat, mintsem átugrották volna azokat, sikeres, látványos megoldásokat, és egy ijesztő, de szerencsés kimenetelű bukást is. Szakács Emőke Klementina lova két lábra állt, és levetette lovasát a hátáról. A helyszínen tartózkodó mentősök szakszerűen ellátták a fiatal lányt, aki a farokcsontjára esett, majd további kivizsgálásokra a székelyudvarhelyi kórházba szállították. A sürgősségi osztály ügyeletes orvosa később elmondta, nincs komolyabb sérülése a lánynak, a vizsgálat és a szükséges felvételek elkészítése után haza is engedték.
A Széki Vágtán nem kötelező a védőruházat. A baleset után megkérdeztük Kovács Nemes Lászlót, hogy terveznek-e ezen változtatni. A válasz „nem” volt, hiszen – mint fogalmazott a főszervező – a falusi ember sem kobakkal lovagol, és a vágta róluk szól. Mindenki saját felelősségére vesz részt a versenyen.
Lovas amazonok a pályán
A mintegy 30 versenyző között 9 lány is rajthoz állt az ügyességi próbán. A 17 éves Szenyes Boróka már 5 éve lovagol, a szombati már a negyedik futama volt a vágtán. A sepsiszentgyörgyi lány nemrég került össze Csillaggal, mint mondta, nem gyakoroltak eleget együtt, ezért nem sikerült túl jól az ügyességi próba. Ezzel együtt nagy élmény volt számára a verseny, amit nagyon izgalmasnak talál.
A Köves-tetőn több százan követték figyelemmel a versenyt, hangosan biztatva kedvenc versenyzőjüket, falustársukat.
– A megmérettetés egyre színvonalasabb, és évről évre növekszik a versenyzők tudása, egyre szervezettebbek, fegyelmezettebbek a lovasok – vélekedett Dávid Lajos volt máréfalvi polgármester, aki a vezető versenybírói feladatot látta el a Vágtán.
Szerinte az a nagyszerű a vágtában, hogy a résztvevők nem versenylovakkal, hanem mindennapi „munkatársukkal” igyekeznek teljesíteni a próbákat, és amolyan igazi, életszagú virtuskodást láthatnak a nézők. Ugyanakkor közösséget formál a rendezvény, a fiatalok megismerik, segítik egymást, versenyen kívül is tudnak egymásról – emelte ki Dávid Lajos.
Idén a farkaslakiak taroltak
Tegnap, a döntő utolsó napján a Széki Vágta történetében első alkalommal rendeztek gyorsasági körversenyt, erre talán még többen voltak kíváncsiak, mint a szombati programra, eredményt pedig késő délután hirdettek. Egyébként az ügyességi próbán a pálya hossza 1200 méter volt, míg egy gyorsasági kör 600 méter hosszú. Az ügyességi próbán csapatban a farkaslakiak győzedelmeskedtek, hozzájuk került hát idén a „Nemes Székely Nemzet Legjobb Lovas Közössége” vándorzászló és cím. Oroszhegy és Városfalva csapata követte őket a sorban. A 16 év alatti egyéni versenyzők közül a városfalvi Vásárhelyi Job Barna lett a legjobb, a 16 év felettiek versenyét pedig a farkaslaki Tamás Csaba nyerte meg. A gyorsasági versenyt két kategóriában rendezték: versenylovak és parasztlovak, illetve lovasaik külön vetélkedtek. Előbbiben az első helyet a székelyudvarhelyi André Ábelnek sikerült megszereznie, utóbbi esetében az oklándi Kelemen Előd bizonyult a legjobbnak. Néhány óvást is meg kellett vizsgálnia a szervezőbizottságnak, a vitás esetek elbírálását idén nagyban megkönnyítette, hogy két videokamera is rögzítette a történéseket.
Az idei első futamot Székelypálfalván tartották május végén, majd Székelyderzs mellett, és Csíksomlyón is zajlott egy-egy futam. Egyéni versenyzők esetében a fődíj 2000 lej, míg a csapatoknál 3000 lej volt.
Asztalos Ágnes