A Székelyudvarhelyi Bíróság érvénytelenítette azt a jegyzőkönyvet, amellyel Hargita megye prefektusa megbírságolta Gálfi Árpádot, Székelyudvarhely polgármesterét a 2018. október 23-ára kitűzött magyar nemzeti jelképek miatt. Három héttel korábban a 2020. március 15-ére kitűzött székelyudvarhelyi nemzeti jelképek miatt kirótt prefektusi bírságot érvénytelenítette ugyanaz a bíróság. A csütörtökön, valamint a május 13-án kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Egyik ítélet sem jogerős, mindkettő ellen fellebbezést nyújthat be a kormány megbízottja. A per során Székelyudvarhely polgármestere többek között azzal érvelt, hogy a jegyzőkönyvet aláíró prefektus személyesen nem járt a helyszínen, ezért törvénysértést sem állapíthatott meg. A román kormány megbízottjai 2018 óta kezdték büntetni azokat a székelyföldi polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal, szalagokkal, kokárdákkal díszítik ki március 15-re, vagy október 23-ra. Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el. A perek nagyobb része folyamatban van. Az 1994/75-ös zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A székelyföldi magyar elöljárók a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak a bíróságon, amely szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is”. A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, szívek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi feldíszítésére használtak.

HN-információ