Egyes játéktermeknek költözniük kell
Elfogadják a játéktermek működésére vonatkozó új szabályozásokat a székelyudvarhelyi szerencsejáték-egységeket üzemeltetők, ám haladékot kérnek az új helyszínek kiválasztására és a termek elköltöztetésére. A város polgármestere közvitán ismertette az új szabályozások részleteit.
Székelyudvarhely városvezetése közvitát szervezett péntek délután a játéktermek működésének szabályozására vonatkozóan. Mint ismert, a kormány nemrégiben sürgősségi rendeletben határozott arról, hogy a szerencsejáték-szolgáltatók az országos licenc mellett működési engedélyt kell beszerezzenek a helyi önkormányzatoktól is, ezek szabályozásáról pedig helyi szinten döntenek az önkormányzatok.
A székelyudvarhelyi közvitán Szakács-Paál István polgármester ismertette azt a határozattervezetet, amely tartalmazza a játéktermek működésének szabályozását érintő módosításokat, erről a helyi önkormányzat fog dönteni, figyelembe véve a városlakók, egyházak, civil szervezetek és szerencsejáték-egységet üzemeltetők meglátásait, véleményeit.
Az elöljáró elmondta, Székelyudvarhelyen jelenleg százötven nyerőgép működik tizenkét helyszínen, ezek a termek hatvan alkalmazottat foglalkoztatnak direkt módon. A működő játéktermekből jelenleg nincs árbevétele a városnak, ugyanis egyetlen működtető vállalkozás sem Székelyudvarhelyen van bejegyezve. A polgármester közölte, a továbbiakban a város dönthet arról, hogy kinek ad működési engedélyt ilyen tevékenység folytatására, és milyen feltételek mellett. Ha kiadja az engedélyt, dönthet arról is, hogy a város mely területein működhetnek ezek a termek.
Székelyudvarhelyen a tanácshatározat javaslatai alapján a továbbiakban a helyi önkormányzat éves engedélyeket fog kiadni a játéktermek üzemeltetőinek. A városban a határozat szerint ezután csak az ipari zónákban, a város Felsőboldogfalva és Fenyéd felőli kijáratánál, illetve Szejkefürdőn – de ez még kérdéses –, valamint a bevásárlóközpontokban és azok környékén üzemelhetnek játéktermek. Ez azt jelenti, hogy nem működhet ilyen egység iskolák, játszóterek, templomok, kórház, busz- és vonatállomások közelében, valamint a lakónegyedekben. Működési engedélyre a tanácshatározat szerint a továbbiakban azok az egységek, amelyek játékgépeket üzemeltetnek, 500 lej/négyzetméter árat kell fizessenek évente, míg a játékgéppel nem rendelkező, úgynevezett lottózóknak 200 lej/négyzetméteres éves összeg lesz meghatározva. Szakács-Paál közölte, ezzel a meghatározott összeggel országos viszonylatban a középmezőnyben áll majd a város, van olyan település, ahol ennél jóval többet kérnek el, ám ez az összeg sehol sem kevesebb, mint 300 lej/négyzetméter a játékgépekkel rendelkező szolgáltatók esetében. A működési engedélyekből a városkasszába befolyt összeg ötven százalékát kötelező módon sportra, közösségi programokra és függőségmegelőzés céljára használhatja majd fel a város.

A közvitán részt vevők többnyire egyetértettek a szabályozástervezettel, ám egy határozott kérésük volt, miszerint határidőt – legalább egy-két évet – kértek arra, hogy elköltözzenek azokról a helyszínekről, amelyek a továbbiakban nem felelnek meg a szabályozásnak és új helyet találjanak az engedélyezett helyszíneken. Mint közölték, ezzel biztosítanák azt is, hogy egyik napról a másikra ne kelljen elbocsátani vagy kényszerszabadságra küldeni az alkalmazottakat a bizonytalanságok miatt. A polgármester javasolta, hogy meglátásaikat írásban közöljék a helyi önkormányzattal, a testület ugyanis április végéig kell döntést hozzon az új szabályozásokról.


