enyhe havazás
borús égbolt
Egyedi és megismételhetetlen design a „Gépontban”
Sikeres esttel indított a G.Café: volt irodalom és zene, s közben lehetett barátkozni az átalakított, új ruhába öltöztetett kávézóval. Tulajdonosai megint magasra tették a lécet: a marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő képzőművészt, Hermann Leventét kérték fel, hogy alakítsa ki a kultúrkocsma legnagyobb terének világát.
[caption id="attachment_22247" align="aligncenter" width="960"]
Megújult a G.Café. Festmények között irodalom és zene Fotó: Szabó Károly[/caption]
Kéthetes zárvatartás után pénteken délután nyílott meg a G.Café. Rengetegen voltak kíváncsiak arra, hogy ezúttal milyen lesz a „gé”, hiszen ez az a hely a térségben, amely elsőként jelentkezett kultúrkocsmaként, belsőépítészeti kialakítása, hangulata pedig már bő egy évtizeddel ezelőtt elhozta ide az akkor még csak külföldön divatos romkocsmák hangulatát.
A legutóbbi fekete-litván kék-szürke színhatás után most világosabb lett, és kinyílt a tér a Szentimre utcai kávézóban. Mindeközben a stílus, a színvonal, a „filozófia” továbbra is egyedi maradt, ezúttal is sikerül olyant mutatni a vendégnek, ami csak itt tapasztalható meg, és önmagában is élményt jelenthet.
A tulajdonosok (Asztalos Barna, Bihari Lóránt) annyit mondtak Hermann Leventének, hogy ezúttal tágasabb térhatást szeretnének elérni, miközben a meglévő beosztáson nem változtatnak. A falakra felfestett boltívek, sikátorok, ablakok, a rajtuk áthaladó fénysugarak, a ferde kőfalak, egy nagy felületet teljesen betöltő csupasz fák maximálisan elérték a kért hatást. A legnagyobb helyiség ezúttal egységes arculatot kapott, amelynek hangulatát még inkább kiemelik Bálint Artúr filmrendező sajátos, egyedi lámpái.
A korábbi „újságos” termet mostantól Egon Schiele osztrák festő aktjainak reprodukciói díszítik. A G.Café egyik védjegyét jelentő régi fotók is maradtak, korábbi helyükről a leghátsó terem lila-drapp sávos falaira kerültek, sokak szerint „telitalálat” ennek a helyiségnek a dekorációja, belső kialakítása. Maradt a régi bicikli is, amely ezúttal a pult fölött kapott helyet. A nagy újdonság a színpad, amely rögtön az első este bebizonyította: jobbá, élvezhetőbbé teszi a rendezvényeket.
Irodalom és zene a „gépont” színpadán
Egy újabb irodalmi esttel nyitott a kultúrkocsma, ezúttal Felszállás címmel a kortárs magyar irodalom három ígéretes szerzőjével, Szvoren Edinával, Babiczky Tiborral és Totth Benedekkel beszélgetett Murányi Sándor Olivér író. A budapesti Szvoren Edina József Attila-díjas író legutóbbi novelláskötete Az ország legjobb hóhéra címmel jelent meg a Magvető Kiadónál. A székesfehérvári Babiczky Tibor 2006 óta a Nyitott Műhelyben a Késelés villával című irodalmi sorozat vezetője. 2007-től a HVG Könyvek szerkesztője. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül. Magas tenger című regényét 2014-ben, Kivilágított ég című verseskötetét pedig 2015-ben adta ki a Magvető. Totth Benedek Kaposváron született, tízévi fordítói munka után a 2014-ben megjelent Holtverseny című regénye megkapta a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, melyet idén első alkalommal adtak át. A rendezvényen Kéri Piroska, a Szépírók Társaságának alelnöke is jelen volt. A népes közönség előtt jó hangulatú beszélgetés kerekedett ki, kiderült, hogy Edina gyermekkorában krimit akart írni, amit végül nem tett meg, Tibor megírta, bár a kritikusok azóta sem értenek egyet abban, hogy a mű krimi-e egyáltán, sőt abban sem, hogy regény-e vagy nem. Írója novellafüzérnek nevezte a Magas tengert.
A kritikáról szólva Tibor őszintén elmondta, hogy a negatív vélemény egy napra el tudja szomorítani, és bizony rosszul esik. Edinát nem befolyásolja, Benedek tudomásul veszi, mint fogalmazott: a kritikákat igyekszem kritikus szemmel olvasni. A fiatal írók fel is olvastak saját műveikből, majd válaszoltak a közönségből érkező kérdésekre.
Az irodalmat zene követte a G.Café színpadán, a székelyudvarhelyi zenekar, az éppen első lemezfelvételre készülő Stereogám adott hangulatos és nagysikerű koncertet.
A héten, csütörtökön a kávézóban egy újabb irodalmi estre várják a vendégeket, A nyíló combok erdein túl címmel a Velemi Névtelen verseiből összeállított műsorral Győrei Zsolt és Nagy Dániel Viktor lép fel, pénteken pedig farsangi bulit rendeznek.
Asztalos Ágnes
Megújult a G.Café. Festmények között irodalom és zene Fotó: Szabó Károly[/caption]
Kéthetes zárvatartás után pénteken délután nyílott meg a G.Café. Rengetegen voltak kíváncsiak arra, hogy ezúttal milyen lesz a „gé”, hiszen ez az a hely a térségben, amely elsőként jelentkezett kultúrkocsmaként, belsőépítészeti kialakítása, hangulata pedig már bő egy évtizeddel ezelőtt elhozta ide az akkor még csak külföldön divatos romkocsmák hangulatát.
A legutóbbi fekete-litván kék-szürke színhatás után most világosabb lett, és kinyílt a tér a Szentimre utcai kávézóban. Mindeközben a stílus, a színvonal, a „filozófia” továbbra is egyedi maradt, ezúttal is sikerül olyant mutatni a vendégnek, ami csak itt tapasztalható meg, és önmagában is élményt jelenthet.
A tulajdonosok (Asztalos Barna, Bihari Lóránt) annyit mondtak Hermann Leventének, hogy ezúttal tágasabb térhatást szeretnének elérni, miközben a meglévő beosztáson nem változtatnak. A falakra felfestett boltívek, sikátorok, ablakok, a rajtuk áthaladó fénysugarak, a ferde kőfalak, egy nagy felületet teljesen betöltő csupasz fák maximálisan elérték a kért hatást. A legnagyobb helyiség ezúttal egységes arculatot kapott, amelynek hangulatát még inkább kiemelik Bálint Artúr filmrendező sajátos, egyedi lámpái.
A korábbi „újságos” termet mostantól Egon Schiele osztrák festő aktjainak reprodukciói díszítik. A G.Café egyik védjegyét jelentő régi fotók is maradtak, korábbi helyükről a leghátsó terem lila-drapp sávos falaira kerültek, sokak szerint „telitalálat” ennek a helyiségnek a dekorációja, belső kialakítása. Maradt a régi bicikli is, amely ezúttal a pult fölött kapott helyet. A nagy újdonság a színpad, amely rögtön az első este bebizonyította: jobbá, élvezhetőbbé teszi a rendezvényeket.
Irodalom és zene a „gépont” színpadán
Egy újabb irodalmi esttel nyitott a kultúrkocsma, ezúttal Felszállás címmel a kortárs magyar irodalom három ígéretes szerzőjével, Szvoren Edinával, Babiczky Tiborral és Totth Benedekkel beszélgetett Murányi Sándor Olivér író. A budapesti Szvoren Edina József Attila-díjas író legutóbbi novelláskötete Az ország legjobb hóhéra címmel jelent meg a Magvető Kiadónál. A székesfehérvári Babiczky Tibor 2006 óta a Nyitott Műhelyben a Késelés villával című irodalmi sorozat vezetője. 2007-től a HVG Könyvek szerkesztője. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül. Magas tenger című regényét 2014-ben, Kivilágított ég című verseskötetét pedig 2015-ben adta ki a Magvető. Totth Benedek Kaposváron született, tízévi fordítói munka után a 2014-ben megjelent Holtverseny című regénye megkapta a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, melyet idén első alkalommal adtak át. A rendezvényen Kéri Piroska, a Szépírók Társaságának alelnöke is jelen volt. A népes közönség előtt jó hangulatú beszélgetés kerekedett ki, kiderült, hogy Edina gyermekkorában krimit akart írni, amit végül nem tett meg, Tibor megírta, bár a kritikusok azóta sem értenek egyet abban, hogy a mű krimi-e egyáltán, sőt abban sem, hogy regény-e vagy nem. Írója novellafüzérnek nevezte a Magas tengert.
A kritikáról szólva Tibor őszintén elmondta, hogy a negatív vélemény egy napra el tudja szomorítani, és bizony rosszul esik. Edinát nem befolyásolja, Benedek tudomásul veszi, mint fogalmazott: a kritikákat igyekszem kritikus szemmel olvasni. A fiatal írók fel is olvastak saját műveikből, majd válaszoltak a közönségből érkező kérdésekre.
Az irodalmat zene követte a G.Café színpadán, a székelyudvarhelyi zenekar, az éppen első lemezfelvételre készülő Stereogám adott hangulatos és nagysikerű koncertet.
A héten, csütörtökön a kávézóban egy újabb irodalmi estre várják a vendégeket, A nyíló combok erdein túl címmel a Velemi Névtelen verseiből összeállított műsorral Győrei Zsolt és Nagy Dániel Viktor lép fel, pénteken pedig farsangi bulit rendeznek.
Asztalos Ágnes
-min.jpg)
