Egyre népszerűbb a hagyomá­nyos táj jellegű magok szaporí­tását és továbbadását célzó mozgalom, amelyet a székely­udvarhelyi Civitas Alapítvány indított el. A kezdeményezés „bázisa” Lókod, az apró kis ud­varhelyszéki falu, ahol a kísérleti kert működik, hátrányos fiataloknak is munkát adva. Tavasz lévén, eljött a magbörzék ideje is, a hét elején Bögözben lehetett tájfajta magokat cserélgetni, míg ma Szé­kely­udvarhelyen már harmadik alkalommal jelentkezik a rendezvény. [caption id="attachment_46164" align="aligncenter" width="2048"] Magok válogatása. Termeszd magad, és add tovább! Fotó: Szabó Károly[/caption] Két évvel ezelőtt indította el a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért a Hagyományos magok – a biodi­verzitás megőrzésének kulcsa című projektet, amelynek fő célja egy hálózat kialakítása volt olyan személyek és szervezetek között, akik fontosnak tartják Erdély agro-biodiverzitásának megvédését. – Annak érdekében, hogy megmentsük, és újra életre keltsük a hagyományos magokat, megnéztük, hogy Erdélyben milyen tájfajtákat találunk, a Lókodban létrehozott kísérleti kertben felszaporítottuk azokat, majd szélesebb körben hozzáférhetővé tettük, azaz a magbörzéken szétosztottuk – elevenítette fel a kezdeteket Pakot Mónika projektmenedzser. Közösségi találkozókat és képzéseket is szerveztek, ahol a hagyományos magok megmentésének a fontosságáról és mikéntjéről tartottak előadásokat. Fenntartható elképzelés, nem álom A 22 hónapos futamidejű, európai uniós támogatással megvalósult projekt lejártával egy újabb fejezet következett: az ECO-Motive projekt, amelynek keretében a kísérleti kertet továbbra is működteti a Civitas Alapítvány, és az idén – akárcsak az előző években – az ott megtermelt, felszaporított magokat magbörzékre viszik el – tudtuk meg Pakot Mónikától. Lókodban a többek között ifjúsági falut, védett otthonokat és védett műhelyeket működtető Lókodi Ifjúsági Alapítvánnyal dolgozik együtt a Civitas. A projektvezető elmondása szerint a kísérleti kertet kertészmérnök irányításával az ott lakó hátrányos helyzetű fiatalok és néhány alkalmazott gondozza. – Az első osztályú termékből magot fogunk, a többit pedig feldolgozzák az ottani konyhán. Nagyon kerestük azt a konstellációt, hogy ne csak álmokat kergessünk ezzel a kezdeményezéssel, hanem tényleg fenntartható módon tudjon működni a kert is. Fóliasátrat csak addig használunk, amíg a magok kikelnek, utána kiültetünk mindent a kertbe. Fontos, hogy tapasztalatainkat a szabad kertből nyerjük, mert amikor a tájfajta magokat dokumentáljuk, akkor leírjuk azt is, hogy mire érzékenyek, milyen betegségekre kell vigyázni. Ha mi magunk szabad kertben neveljük a növényeket, akkor hitelesebb információkat tudunk adni a gazdáknak – magyarázta Pakot Mónika. Változatosság kívül-belül Kiderült, hogy egyre nagyobb a változatosság a lókodi „mag-bankban”. Pakot Mónika elmesélte, hogy az idénre például 25-30 féle paradicsomot tudtak megmenteni, majdnem 10 fajta paprikát, ezek mellett uborkaféléket, retket, salátát, sőt padlizsánnal is kísérleteztek. – A magok egyrészt a környékről származtak, vagy pedig más, hasonló területen dolgozó szervezettől kaptuk, magokat kértünk ki a suceavai génbankból is. Továbbá kaptunk magokat Magyarországról, a Bese Természetvédelmi Egyesülettől, illetve a magyarországi génbanktól is. Röviden: ahol csak érdekes magot találtunk, azt hazahoztuk és felszaporítottuk – sorolta a projektmenedzser, majd hozzátette: azt látjuk, hogy nagyon nagy az érdeklődés a magjaink iránt, szinte már nem is tudunk annyit termelni, amennyire igény lenne. Ezért arra biztatják azokat, akik a magbörzéken részt vesznek, és magot kapnak, hogy ők maguk is fogjanak majd belőle és adják tovább. Mert – hangsúlyozta Pakot – a magok cseréjén, adásán-vételén túl ez egy mozgalom, amelynek az a célja, hogy olyan magot ültessenek az emberek, amelynek majd a terméséből újra magot lehet fogni, és jövőben újra el tudják ültetni. Az üzletekben található hibrideknél ugyanis az a probléma, hogy csak egy évben lehet elültetni, a következőben újra meg kell vásárolni. – Azt vettük észre, hogy a tájfajta magok iránt érdeklődők között van egy fiatal réteg, akiknek született már egy gyermekük, és kezdenek tudatosan odafigyelni a táplálkozásra, aztán ott vannak az ún. zöldek, akik elkötelezettek a mozgalom iránt, és ezért tudatosan felvállalják a tájfajtákat. Továbbá vannak az idősebbek, akik azért jönnek el a magbörzére, mert éppen egy régifajta magot keresnek, mert emlékeznek gyerekkorukból egy bizonyos zöldségre, hogy abból milyen finom volt a leves vagy a főzelék – körvonalazta a magbörzék iránt érdeklődők körét a projektmenedzser. [box type="shadow" ]Magbörzére várják a kertbarátokat A hét elején Bögözben első alkalommal rendezték meg a magbörzét, mert találtak egy helyi érdeklődőt, aki segített a szervezésben. Ma 17 órától pedig a Városi Könyvtárban tartják a III. Székelyudvarhelyi Magbörzét. Az eseményen Pakot Mónika az Erdélyi Magvetők csoportosulásról tart előadást és bemutatja azokat a tájfajtákat, amelyeket 2016-ben sikerült felszaporítani a lókodi kísérleti kertben, továbbadás céljából. Akárcsak a korábbi rendezvényeken, a résztvevők magokat igényelhetnek az alapítványtól és egymással is cserélhetnek. Az eseményre a felsőboldogfalvi Jére Lajos bácsit is meghívták, aki évek óta magtermesztéssel foglalkozik, és akinél szintén lehet magokat vásárolni.[/box] Asztalos Ágnes