Alkalmi tánccsoportok az elmúlt fél évszázadban többször is működtek Székelyvarságon, állandó tánccsoport azonban nem volt a településen – kezd bele a Csemete Néptánccsoport történetének ismertetésébe Fábián Emília. Mint mondta, pedagógustársaival, Tifán Enikővel és Berkeczi Zitával alapították meg a tánccsoportot és a működését, fenntartását biztosító egyesületet. Elsősorban a helyi iskolás gyerekeket célozták meg, mára azonban a gyerekek mellett ifjúsági csoportjuk is működik. – Kezdetben 0–8. osztályos korú gyermekek alkották a tánccsoportot, mára viszont vannak olyan táncosaink is, akik már befejezték tanulmányaikat, legyen az egyetem vagy középiskola, már dolgoznak, de visszajárnak és aktív tagjai a tánccsoportunknak – fogalmazott. Korcsoportok szerint négy külön csoportra osztották a gyerekeket. A tipegőcsoportban előkészítős és elsős gyerekek táncolnak. Ez az egyik legnépesebb kategória, 27–30 gyerek alkotja. A kicsi csemeték csoportját II–IV. osztályos gyerekek, a közepes csemetéket V–VI., míg a nagy csemetéket a VII–VIII. osztályos diákok és a visszatérő fiatal felnőttek alkotják. – A négy csoportban körülbelül száz gyermek, fiatal táncol, a legkevesebb csoportunk is tizenkilenc fős – tette hozzá Fábián Emília.

 Jelképes név a Csemete

– Kezdetben sokat gondolkoztunk, hogy milyen nevet kapjon a néptánccsoport, ami illene is a gyerekekre, illetve jelképezné valamennyire Varságot is. Berkeczi Zita találta ki végül a Csemete nevet, amit mindannyian jónak találtunk – ismertette. A csemete nemcsak a fenyőfákat, hanem a gyermekeket is szimbolizálja. – Ahhoz, hogy egy tánccsoport működni és fejlődni tudjon, rendszeres gyakorlásra van szükség – állítja a csapat vezetője. Éppen ezért heti rendszerességgel, péntekenként tartanak próbákat korcsoportok szerint. – Péntekenként van a próbanap, akkor elkezdjük délben, és egészen este hat-hétig táncolunk – ismertette. A legkisebbek kezdik a próbákat, és a legnagyobbak fejezik be. Mint mondta, az iskola biztosít számukra helyet, és tagjaik jelentős része is helyi iskolás, a tánccsoport azonban nem az iskola tánccsoportja, hanem az egész közösségé. A gyerekeket Márton Sándor néptáncpedagógus oktatja, már kilenc éve. Különböző táncokat tanulnak, ezeket is a korcsoportoknak megfelelően, majd ahogy feljebb kerülnek, úgy egyre csak bővítik a már meglévő tudásukat, nő a táncok nehézségi foka, több figura kerül bele stb. – A hangsúly azon van, hogy a gyermekeknek használható tánctudást adjunk át, hogy ha nem fellépésen vannak, hanem egy mulatságban, lakodalomban, akkor is tudják és merjék használni a tanultakat – fogalmazott Fábián Emília. A tánctanulásnak is van egy folyamata, amely során megalapozzák a későbbi tudást. Éppen ezért a legkisebbek népi gyermekjátékokkal kezdenek, majd moldvai, felcsíki táncok következnek, ahogy nőnek, elsajátítják a sóvidéki táncok alapjait és más tájegységre jellemző táncokat is, mint például a mezőségi, palatkai, pálpataki, küküllőmenti, vajdaszentiványi, kalotaszegi táncokat. – Először mindig az adott tánc alapjait tanulják meg, s majd csak utána kezdenek koreográfiákat elsajátítani – részletezte. Fábián Emília elmondta, a tánccsoport jövőjét úgy biztosítják, hogy az iskolakezdéssel egy időben felajánlják a táncot az előkészítő osztályos gyermekeknek, hogy próbálják ki, és ha tetszik, csatlakozzanak. – Ilyenkor még nagy a lelkesedés szülő, gyermek részéről egyaránt, aztán vannak, akik lemorzsolódnak, de annyian mindig maradnak, hogy biztosított legyen az utánpótlás. Tapasztalataink szerint leginkább ötödik osztály után kezdik el komolyabban venni a táncot, akkor kezdenek igazán belemélyedni, amikor már megvan az első sikerélmény, már színpadra álltak – részletezte. Külön kiemelte a szülői támogatás, bátorítás fontosságát. A gyerekeknek évente szerveznek edzőtáborokat is. – A tánctáboroknak nagyon jó csapatépítő hatásuk van, és hatalmas motivációs löketet kapnak a gyerekek ilyenkor. Másokkal ellentétben mi nem nyáron tartjuk, hanem általában tavasszal, ősszel, kihasználva a vakációkat vagy a hosszú hétvégéket. Ilyenkor is korcsoportokra osztva táborozunk, a kicsikkel két-három, a nagyobbakkal öt napig – mondta a tánccsoport vezetője. Hozzátette, a jövőben vendégoktatókkal is terveznek együttműködést a tánctáborok alkalmával, hiszen egyre nagyobb igény mutatkozik eziránt. A tánccsoportban nincs nagy aránytalanság a nemek között, csupán két-három lánnyal van több, mint fiú. – Van egyfajta szigor és rend, hiszen a próbákat nagyon komolyan vesszük, nem lehet késni, illetve valami eget rengető dolog kell történjen, hogy akár kimaradjon egy is – fogalmazott. Az évek során a tánccsoport soraiból olyan fiatal is kikerült, aki hivatásának választotta a néptáncot, hiszen sikeresen felvételt nyert a Néptáncművészeti Főiskolára.

Fellépések, saját rendezvények

Fábián Emília elmondta, saját rendezvényük évente általában egy van, az év végén bemutatják a szülőknek, hogy egy év alatt mit sikerült elsajátítaniuk a gyerekeknek, mit tanultak. Idén azonban születésnapi ünnepségre is készülnek, méltóképpen kívánják megünnepelni a tízéves fennállásukat. – November 19-én lesz a születésnapi ünnepségünk, vendégeket hívunk, ahogy az illik ilyenkor, de mi is készülünk előadással és táncházzal is – részletezte. Elmondta, jó kapcsolatot ápolnak több környékbeli néptánccsoporttal, ezért közülük kérnek fel néhányat, hogy vendégszerepeljenek és velük együtt ünnepeljenek ezen a jeles napon. Mint mondta, a Csemeték rendszeresen fellépnek a helyi és környékbeli települések kulturális eseményein, a falunapokon, testvértelepülésük, Homokmégy rendezvényein is rendszeresen részt vesznek, akárcsak a máréfalvi gyermeklakodalomban, de többször megmutatták tudásukat a Dunán innen, Tiszán túl néptáncvetélkedőn is, igaz, idén erre nem sikerül eljutniuk – tette hozzá a csapatvezető. A rangos eseményen egyszer harmadik helyezést is elért a csapat. Legutóbbi fellépésük augusztus elején volt, a 43. Málnaszüret Fesztiválon álltak színpadra.  

Tánccsoport és egyesület

A Csemete Egyesületnek köszönhetően több helyen is pályáznak évről évre, a támogatásokból főleg a táncoktatást, zenészek költségeit finanszírozzák, de a próbatermet is ebből sikerült korszerűen berendezni, tükörfalakkal, szőnyeggel, és a ruhatárukat is folyamatosan bővítik. – A Csoóri Sándor Alapnál rendszeresen pályázunk. Általában a nagyoknak vásárolunk viseletet, a kicsik székely ruhában táncolnak, az pedig mindenkinek van otthon. Mezőségi ruháink vannak, fiúknak és lányoknak is, akárcsak széki és vajdaszentiványi viseleteink. Ezenkívül táncoscipőnk és női, férficsizmánk van nagyon sok, hiszen azokból volt nagy hiány. Ezek a nagyon drága dolgok, amelyeket a szülőknek nehéz megvenni, nem beszélve arról, hogy nem is lehet kihasználni egy székely csizmát egy gyermek esetében, mivel egy-két év alatt kinövi – részletezte. Mindezek mellett hangtechnikai felszereléseik is vannak, amelyeket szintén pályázati pénzekből szereztek be, de a tánctáborokba vagy a fellépéseken a zenekarokat is ebből finanszírozzák. Mint mondta, a Kedves és a Lelkes zenekarral dolgoznak általában.

Számos pozitív hatása van a néptáncnak

A néptánc nem könnyű, sok gyakorlásra, elszántságra és kemény munkára van szükség ahhoz, hogy elérjék az áhított sikert. A néptáncnak ugyanakkor számos jótékony hatása is van, nagyon sokat fejlődik a mozgáskoordinációjuk a gyermekeknek, erősíti a koncentrációkészséget is, amely a tanulásban is a gyermekek segítségére lehet. Mindezek mellett segít a kapcsolatteremtésben, a beilleszkedésben, az érzelmek kifejezésében, illetve kitartásra is nevel, hiszen nem minden sikerül egyből – véli a csoportvezető.

Tervek a jövőre

Az elmúlt tíz évhez hasonlóan – Fábián Emília szerint – a jövőben is az a legfontosabb céljuk a Csemete Néptánccsoporttal, hogy használható tánctudást adjanak a gyermekeknek. – Az a célunk a jövőben is, hogy aki csak két-három évig jár hozzánk táncolni, az is akármikor merje és tudja is szépen bemutatni tudását. Hiszen a néptánc az az örökség, amelyet őseinktől kaptunk, és amelyet unokáinknak is tovább kell adjunk – fogalmazott a csapat vezetője. Mint mondta, továbbra sem a színpad és a versenyek megnyerése az elsődleges céljuk. – Annyi mindenben versenyeznek az élet számtalan területén, úgy gondolom, hogy a tánc nem feltétlenül kell ezek közé tartozzon, elég, ha csupán jól érzik benne magukat a gyermekek, ez a személyes véleményem, meggyőződésem. A tánc arra való, hogy felszabaduljanak és megéljék a boldogságot – nyomatékosított. Tervekből azonban nincs hiány, és Fábián Emília reméli, hogy legalább ilyen népes csapattal fogják megünnepelni a huszadik évfordulójukat is.