Újraterveztette, a lakossággal véleményezteti, majd a megyei, területi heraldikai bizottsággal törvényesen elfogadtatná, kormányhatározattal is szentesítené Székelyudvarhely címerét a városvezetés. A 24 éves címeres ügy rendezését Gálfi Árpád polgármester szorgalmazta, annak apropóján, hogy az 1992-ben a városi önkormányzat által elfogadott jelképtervet a mai napig sem sikerült legalizáltatni, ugyanis az iratcsomót több alkalommal, legutóbb 2007-ben is elutasította a megyei heraldikai bizottság. A városháza sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy a polgármester Mihály János történészt kérte fel arra, a rendelkezésre álló két régi, 18. és 19. századi címer alapján elkészítse a három címertervet, illetve összeállítsa az új dossziét. A közismert szakemberre azért esett a választás, mert kutatója és kiváló ismerője a székely jelképeknek, az utóbbi években több cikket, tanulmányt közölt, amelyek új megvilágításba helyezték Székelyudvarhely címeres pecsétjének történetét. A szimbólum törvényesítése nem megy egyik napról a másikra, nagyon szigorúan szabályozott és többlépcsős bürokratikus folyamat. A polgármesteri hivatal sajtóosztálya közölte: a Román Akadémia Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottságának módszertani útmutatója szerint a város új címerterve három változatban elkészült, és lakossági véleményezés céljából a városháza hirdetőtábláján közszemlére is tették. – Ezt követően a városi tanácsnak határozatban el kell fogadnia a legjobb címertervet, majd az önkormányzat leadhatja az iratcsomót a prefektus által kinevezett megyei heraldikai bizottságnak, akik azt elemzik. Jóváhagyás esetén a dosszié a területi heraldikai bizottsághoz kerül. Ha Bukarestben is pozitívan bírálják el, akkor a címerterv az országos testület elé kerül, s ha annak elnöke is ellátja kézjegyével, az iratcsomóban szereplő indoklást már csak a közigazgatási és igazságügyi miniszternek kell ellenjegyeznie. Végül a címert kormányhatározattal szentesítik – ismertették az eljárást. Mint Orbán Balázs önkormányzati képviselőtől megtudtuk, az 1701-es és 1861-es címerek alapján elkészült három változat csak apró, árnyalatnyi eltéréseket mutat, mindhárom esetében jelen vannak a törvény által előírt, a két fennmaradt történelmi címerben is szereplő kötelező elemek. Székelyudvarhelynek jelenleg tehát nincs címere, a közismert használatban levő szimbólum tulajdonképpen a város logója, amit még a 90-es években védettek le az Országos Védjegy és Márkahivatalnál (OSIM). A székelyudvarhelyi önkormányzat a decemberi tanácsülésen tárgyalja a címerrel kapcsolatos határozattervezetet. Lázár Emese