Közös istentiszteletet tartott Székelyudvarhelyen a két unitárius gyülekezet a belvárosi templomban, amelyen Rüsz Domokos, a Bethlen negyedben lévő gyülekezet lelkésze hirdetett igét. [caption id="attachment_82582" align="aligncenter" width="1000"] Ünnepség a templomban. A következő 450 év elején Fotó: Simó Márton[/caption] A tavalyi 450. éves évforduló ráirányította a figyelmet arra, hogy az egyetlen fennmaradt erdélyi alapítású magyar protestáns egyház képviselői – a római katolikus, a református és az evangélikus felekezetek vezetői mellett – jelen voltak az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlésen, amikor a vallási türelem törvényét kimondták. Az unitáriusok Dávid Ferenc szavaival hirdetik ma is, hogy „sem kettős, sem hármas Istent nem vallok, hanem egyet, ki a mi Urunk, a názáreti Jézus Krisztusnak szent Atyja. Az egész szentírás csak az egy Istenre vezet minket”. Rüsz tiszteletes igen illő újszövetségi textusra építette beszédét: „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret. Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” (Zsid 10, 36-39). Így tudta körüljárni az évszázadokat, történetesen az 1569-es esztendő eseményeitől és attól a rövid felívelő időszaktól, amely János Zsigmond haláláig tartott (1571), hiszen azt követően nemsokára (1572) a marosvásárhelyi országgyűlés megerősíti ugyan a tordai törvényt, de kimondja az „újabb hitújítások” tilalmát. És ebben már benne van az unitárius egyház is. Ennek alapján fogták perbe Dávid Ferencet és ítélték életfogytig tartó várfogságra. Az unitáriusok és a székelyek gyötrelmei évszázadokon át összefonódtak, hiszen igazi tömegbázisa ma is ezen a vidéken található. Csak II. József türelmi rendelete után (1781) rendeződik megnyugtatóan a helyzete, amikortól kezdve templomokat építhetnek és iskolákat tarthatnak fenn. Hogy aztán a trianoni trauma után ismét elkezdődjön a megpróbáltatások sora. E gyötrelmes idők felidézése után azonban azt hangsúlyozhatta a lelkész, hogy kitartással, hittel átitatva mégis bizakodhatunk. Simó Márton