Eseményekben gazdag hétvégét ígérnek az erdélyi tánc­ház­moz­galom negyvenéves fen­nálását ünneplő székely­ud­var­he­lyi nagyszabású rendezvény szervezői. A Kallós Zoltán védnöksége alatt létrejött Erdélyi táncháztalálkozón mintegy száz muzsikus húzza majd a talpalávalót az ezernél több táncházasnak. Természetesen a régi és új táncházzenekarok mellett jó nevű adatközlő zenészek is fellépnek. Negyven évvel ezelőtt szervezték meg Székely­ud­var­helyen az első erdélyi táncháztalálkozót, amelyet a diktatúra éveiben még csupán három találkozó követett. Ezzel egy időben jött létre a televízió magyar adásának Kaláka című műsora, amely széles körben népszerűsítette a hagyományokhoz visszatérő zene és tánc divatját – emlékeztetett Molnár Szabolcs, a Hagyományok Háza Erdélyi Hálózatának munkatársa, a hétvégi rendezvény egyik szervezője. Mint mondta, e találkozó emlékére szervezik a hétvégi találkozót, s így a helyszínválasztás is adott volt. Legutóbb tíz évvel ezelőtt Csíkszeredában volt hasonló méretű rendezvény. – Örvendetes, hogy az elmúlt években Erdély-szerte, Székelyföld-szerte számos táncházas rendezvényt szerveznek: táborokat, fesztiválokat, seregszemléket – jegyezte meg Molnár Szabolcs, hozzáfűzve, hogy a találkozóval a gyökerekhez próbálnak visszanyúlni. – Mi a régit próbáljuk megszervezni – hangsúlyozta. S máris sorolta az első találkozó szervezői közül párnak a nevét: Katona Ádám, Könczei Ádám, Fodor Béla, Szép Gyula, „de biztosan kivették részüket az akkori zenekarok is”. Ha már a kezdetekről esett szó, elmondta, hogy a szombati nap egy részét az emlékezésnek szánják, az első négy erdélyi táncházas helyszín – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kolozsvár és Marosvásárhely – fejlődését, a mozgalom alakulását elevenítve fel. S szó esik majd a Kaláka műsorokról is. A szervező szerint a régi zenekarok – bár hiányos összetételben – jelen lesznek a rendezvényen, ismét láthatja/hallhatja a közönség a Barozda, a Venyige, a Bodzafa, a Regősök játékát, mellettük ott lesznek az újabb, de már maguknak nevet szerzett együttesek is, mint az Üsztürü vagy a Heveder. Adatközlő zenészek érkeznek Palatkáról, Kalotaszegről Kiscsipás és bandája, Vajdaszentiványról Horváth Elek, Magyarlapádról a Piros Pántlika, Szászcsávásról pedig a világjárt banda. Emellett hagyományőrző csoportok is bejelentkeztek Gyergyó vidékéről, a Szilágyságból és Küküllőmentéről. A hivatásos együttesek közül a helyi Udvarhely Néptáncműhely és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jelentkezik önálló produkcióval, előbbi Könczei Árpád Apám tánca című előadását, utóbbi a Pöttöm Palkó gyermekelőadást mutatja be a közönségnek. Molnár Szabolcs a programról szólva elmondta, hogy a találkozó pénteken kezdődik látványosnak tervezett felvonulással: a táncházasok százai vonulnak zeneszóval Székelyudvarhely fenyédi, szejkefürdői és keresztúri kijáratától táncos-muzsikás sétára a város központjába, a Patkóba, ahol a házigazdákkal együtt rövid mulatságot tartanak, majd a városi sportcsarnokba indulnak tovább megünnepelni az évfordulót. A program három különböző helyszínen szervezett táncházzal folytatódik – hajnalig. Az eseményről kiadott program szerint szombaton délelőtt gyerekfoglalkozásokkal, tánc- és énektanítással, erdélyi amatőr és hagyományőrző tánccsoportok bemutatkozásával várják az érdeklődőket a városi minifocipályán felállított színpadon. Lesz folkkocsma, előadásokat hallgathatnak a 40 éve indult kolozsvári, csíkszeredai, székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi táncházak történetéről. A sportcsarnokban este 7 órától az Apám tánca című műsort adja elő az Udvarhely Néptáncműhely helybéli amatőr táncosokkal kiegészülve. A műsort hajnalig tartó táncház zárja. Vasárnap a gyerektánccsoportok veszik át a főszerepet a szabadtéri színpadon. Itt szombattól gyümölcsfesztivál, valamint kézműves kirakodóvásár is zajlik. – Már csak abban reménykedem, hogy az időjárás is velünk tart, s megtarthatjuk a felvonulást. Ha nem, addig húzzuk, míg jól esik… – jegyezte meg Molnár Szabolcs. A szervező azt is elmondta, hogy a Hagyományok Háza Erdélyi Hálózata mellett többen is kivették részüket a szervezésből, így az udvarhelyi Kaszaj Egyesület, a Romániai Magyar Néptáncszövetség, a Kallós Alapítvány és a budapesti Hagyományok Háza, többen közülük anyagi és szakmai segítséget is nyújtva, az anyagiakat pályázati úton teremtették elő a magyar Nemzeti Kulturális Alap, Hargita Megye Tanácsa – Hagyományőrzési Forrásközpont, Hagyományok Háza kiírásain, illetve jelentős anyagi segítséget kaptak számos vállalkozástól, szervezettől. – A szervezésben is sokan odatették a csontot: táncházasok, együttesvezetők, zenészek – jegyezte meg a Molnár Szabolcs. Sarány István