A Petőfi Irodalmi Múzeum autóbusza már több mint kétszáz helyszínen fordult meg indulása óta, Magyarországon és a határokon túl, hétfőn reggel pedig Farkaslakára érkezett, és a Buzánszky Jenő sportbázisnál állomásozott. A rendhagyó tárlatra főként iskolai csoportok voltak kíváncsiak. A mozgó, interaktív tárlatnak egyébként nagy sikere van.

– Diákok és felnőttek körében egyaránt sikeres, változatos korosztály keres bennünket, a legkisebbektől a legidősebbekig. A kicsik is, akik már tudnak olvasni, előszeretettel matatnak, őket főleg a mozgatható elemek kötik le, de a felnőttek számára is ugyanúgy izgalmasak ezek az elemek, akárcsak a tartalmi része a kiállításnak

– vélekedett Berges Lívia, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa. Hozzátette, a visszajelzések alapján mindenképp érdemes volt elindítani ezt a mozgó tárlatot.
A rendhagyó autóbusz múzeumban Petőfi Sándor életéhez, munkásságához kapcsolódva számos pannó jelenik meg, amelyek a költő életének egy-egy fontos állomását mutatják be. Az első, a család és az otthon téma köré kapcsolódik. A grafikai megjelenítésre is nagy hangsúlyt fektettek, amelyeken a témajelölő versek szerepelnek, de egy-egy tárgyi emlék is megjelenik a témákhoz igazítva. 

– A tárgyakhoz kapcsolódó történetek mindegyik pannónál el vannak rejtve. Alapvető cél volt, hogy manuális elemek is legyenek, amelyek megmozgatják a gyerekek érzékszerveit minden téren. Érdemes hát kutatni, felfedezni, hiszen számos kinyitható, kirakható, lehajtható elemet is tartalmaz ez a tárlat

– részletezte a múzeumpedagógus.

A család után a vándorévek következtek, amely a vándorszínészetet és a katonaságot is magába foglalta. A szülőföldhöz való viszonyát ábrázoló részen puzzleként lehet kirakni az alföldet, a szerelmi lírát, Júlia alakját idéző táblán számos érdekességet tudhatunk meg a költő feleségéről, például hogy rövid hajat viselt, előszeretettel hordott nadrágokat, szivarozott, határozott, eszes nőként emlékeztek rá a kortársai, maga is írt, és ő volt Andersen első magyar fordítója. Külön pannót kapott a Pesti divatlaphoz kapcsolódó viszonya.

– Ünnepelt költő volt már, amikor megjelent róla ez az első kép a lapban. Ez látható a busz oldalán is. Ez egy kevésbé ismert Petőfi-portré, Barabás Miklósnak a grafikája

– ismertette Berges Lívia. Megjelenik továbbá az Arany Jánoshoz fűződő barátsága, levelezéseik, amelyekbe a látogatók is bele tudnak olvasni. Kiderül továbbá, hogy szeretett és jól tudott biliárdozni, és egyes anekdoták szerint először egy biliárdasztalon állva szavalta el a Nemzeti dalt is. A költő sakkozni is szeretett, és a forradalom ideje alatt a seregben Bem apóval is rendszeresen játszott. Az utolsó információs fal a szabadság témájában épült, de kiállították az 1847-es kötetének egy hasonmását is, azzal a küllemmel, amelyet ő életében láthatott. 
A busz legvégén két beépített táblagép is helyet kapott, amelyeken életútjáról készült térképet, a hozzá kapcsolódó tárgyi gyűjtemények és azok leírásai találhatók, de egy kvízjáték, sőt egy emlékküldő, montázskészítő programmal is elbíbelődhetnek a látogatók. A Petőfi 200 mozgó múzeumbusz folytatja útját, Nyárádszeredában, majd Marosvásárhelyen várja az érdeklődőket a következő napokban.