Eltűnhet a székelyföldi bükkállomány
A Land Art Egyesületnek köszönhetően, idén hárommal több erdő van Székelyderzsben, mint tavaly. Katona László, a szervezet elnöke szerint fel kell készülnünk, hogy a klímaváltozás ellehetetleníti a Székelyföldön őshonos fafajokat, mára jobb csertölgy-, hárs- és vackorültetvényekbe fektetni.
Nyolcezer fát, mintegy három új erdőt ültettek idén Székelyderzs határában a székelyudvarhelyi székhelyű Land Art Egyesület tagjai. A 2019-ben induló erdősítő szervezet évekig gondozza az elültetett csemetéket, hiszen a finanszírozóknak nemcsak ültetvényt, hanem kész erdőt ígérnek.
– A most befektetett munkából törvény szerint csak tíz év múlva lesz erdő, miután a csemeték megerősödnek és képesek lesznek vigyázni önmagukra – mutatott rá Katona László, az egyesület vezetője, hogy az ültetvényekre még évekig gondot viselnek, bekerítik a területeiket, és megóvják a vad- és haszonállatoktól.
Rámutatott: idén új koncepció szerint dolgoztak, azt az elvet követték, hogy minden erdő jó és hasznos, a piaci értékétől függetlenül.
– Egyértelmű, hogy mindenkinek mást jelent a „jó” erdő. Mást a turistának, mást a medvének, és mást a faipari mérnöknek – részletezte Katona, hogy minden fafajta lehet természeti érték, felesleges elpusztítani az eredetileg már jelen lévő típusokat azért, hogy szemnek és haszonnak illőt ültessünk a helyére.
Kifejtette, az utóbbi években szembeötlő módon alakult át a klíma.
– Az erdészeti kutatók szerint a jelenlegi klímaváltozás ezerszer gyorsabban zajlik, mint a legutóbbi jégkorszak idején. A Székelyföldön őshonos bükk jelenlegi állapotából látszik, hogy tíz hasonló nyarat, mint az utóbbi, nem fog kibírni – emelte ki Katona, mondván, Európa-szerte már több százezer fenyő pusztult el, mivel túl szárazzá vált a korábban ideális élőhelyük, és nem tudnak elég gyantát kiválasztani.
Katona szerint ökológiai szempontból mindig az őshonos fát szeretjük ültetni, de a számunkra kedves erdők látszólag ellehetetlenednek és haldokolnak a változó klímában. Kérdésünkre, hogy mi lehet a megoldás, azt válaszolta: sokrétűen és előrelátóan kell gondolkodni. A Land Art Egyesület idén már úgy ültetett, hogy segédkeze lehessen az erdőnek néhány év múlva.
– Létezik egy hagyományos, természetes adaptáció, miszerint a természet megoldja azt, amire szüksége van. Gondolhatunk itt arra, hogy a mókus, az apró állatok és a szél ideszállítják majd annak a fának a magját, aminek ideális ez a magasság és az időjárási viszonyok, viszont ez a folyamat több tízezer évet vesz igénybe – hangsúlyozta Katona, hogy emberi léptékben nincs időnk kivárni mindezt.
Rámutatott: az erdő közelsége mérsékeli a klímát, ahogy a szennyezés csökkentése is, viszont az utóbbi esetében nem tudunk ezzel a tempóval megálljt parancsolni a felmelegedésnek, de még ha meg is történne most a fordulat, akkor sem ugyanott lennénk, mint húsz-harminc évvel ezelőtt.
– A Land Art idén ültetett vackort, csertölgyet és hársat – ezek a melegebb, alföldi klímához szokott őshonos fajok – jegyezte meg az egyesület vezetője, hozzáfűzve, feltételezésük szerint annyival szárazabb itt a klíma, hogy jelenleg ezek a fajok is megélnek, száz év múlva pedig felcserélhetik a jelenleg népszerű, és hazainak számító bükköt.