Már az 1770-es években búcsújáró hely volt a Nyúlád-tetőn, és egy középkori kápolna is állt a helyszínen, amelyet 1723-ban építettek. Batthyány Ignác püspök 1783-ban betiltatta a búcsúkat, és a kápolnát is lebontották, a korabeli dokumentumok szerint – avatott be a részletekbe Opra István oroszhegyi plébános.
Mint mondta, ennek ellenére a helyiek és a környékbeli települések lakói továbbra is felkeresik a helyszínt áldozócsütörtökönként. A plébános kiemelte, elődje évente egyszer – mennybemenetel hajnalán – misét tartott, majd nyomdokaiba lépve kérte az egyházközség, hogy az egykori büntetést vonja vissza az egyház.
– Amikor erre sor került, volt egy olyan kitétel az érsekség részéről, hogy ha misézéshez alkalmas helyet létesítenek, akkor azt is meggondolják, hogy a búcsújárást is újra engedélyezik. Ez volt a kezdő lökés, amiért belevágtunk ebbe a munkába – fűzte hozzá.
A munkálatok 2021-ben indultak és közösségi összefogással valósultak meg. A helyi önkormányzat, a közbirtokosság és a hívek, elszármazottak támogatásának köszönhetően épülhetett meg mára a nyúládi Szent László-oltár nevet viselő szabadtéri misézőhely. 2021-ben folyt a tényleges építkezés, 2022-ben pedig a területrendezésen volt a hangsúly.
– Természetes anyagokból készült, kőből, amelyeket a legelőről s a környező területről gyűjtöttünk össze, illetve fából. Mondhatjuk, hogy 96 százalékban készen vagyunk, már csak a székelykapu felállítása és még egy kis térrendezés van hátra. Az ősz folyamán sikerült a fákat, növényeket elültetni és a fűmagot is elvetni – mondta a plébános.
A huszonnégy méter hosszú, körülbelül három méter magas, félköríves létesítmény közepén áll az oltár, amelybe egy Szent László-domborművet építettek be, ez kőből készült, a háttérben a kőfalon pedig a mennybemenetelt láthatják a hívek, helyi fafaragó keze munkájának köszönhetően.
– A huszonnégy méteres falon körbe a tizennégy keresztúti stáció képeit is láthatjuk, amelyek szintén fából készültek, és egy-egy család adományozta az egyháznak – közölte a plébános.
Kiemelte, ha a hívek háromszáz évig a tiltás ellenére is kijártak, akkor az azt bizonyítja, hogy valóban fontos számukra e hely. Opra István azt is elmondta, idén lesz a háromszázadik évfordulója annak, hogy az egykori kápolnát felszentelték, ennek romjai mellé épült fel a szabadtéri oltár, éppen ezért szeretnék, ha az évforduló alkalmából áldaná meg Kovács Gergely gyulafehérvári érsek az elkészült létesítményt. Az ünnepséget a tervek szerint május 13-án, szombaton tartják.