Története eddigi legnagyobb volumenű ásatása zajlott idén a székelyudvarhelyi Székelytámadt-várnál, a kutatás újabb részletekre derített fényt, és mindez – mint várható volt – befolyásolja a megvalósulás előtt lévő várfelújítási projektet is. A régészek megtalálták egy korábbi erődítmény bejáratát, a kolostortemető egy újabb részletét, illetve római kori bélyeges téglát tártak fel. Amegyei önkormányzat, illetve a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal hathatós támogatásának köszönhetően végezhették el az alapos kutatómunkát, amely áprilistól október végéig tartott, és volt, amikor 8–10 fő is dolgozott az ásatáson. Mint ismert, folyamatban van egy európai uniós projekt a székelyudvarhelyi vár felújítására és a turisztikai forgalomba való bekapcsolásába, a kivitelezés megkezdése előtt alapos régészeti kutatásra van szükség, ezen a téren sikerült most jelentős előrelépést tenni – derült ki a Sófalvi András ásatásvezető régésszel való beszélgetésünk során. Újabb adatok a védműről Megtudtuk, hogy a tavalyi régészeti kutatás folytatásaként a Fóris-bástya keleti–északkeleti oldalán kezdték tavasszal a munkát (az autómosó mögött, majd a Tó utca felőli részen, a Fóris- és a Hajdú-bástyák közötti szakaszon dolgoztak). – Ez egy teljesen kutatlan szegmens régészeti szempontból a vár területén, mindössze G. M. Visconti hadmérnök és Orbán Balázs alaprajzai adnak fogódzót az archeológusnak – jegyezte meg Sófalvi. Egyik fontos dolog, ami kiderült, hogy ezen az oldalon a várfal mögé 3 méter szélességben keményre ledöngölt földtöltést hordtak fel, ez arra volt hivatott, hogy elnyelje, mérsékelje a kőfalba becsapódó ágyúgolyók rezonanciáját. A földtöltést belülről faoszlopok tartották. – A két védőmű közti fél távolságban nyitott másik szelvény egyik legfontosabb konklúziója, hogy job­ban megismertük a kurtinafal jellegét. Kiderült, hogy az iskolakerítésként helyreállított falazat követi a korábbi várfal nyomvonalát, és külső oldalának rézsűs kiképzését – vázolta a régész. Sírok és római nyomok Az itt folytatott ásatás másik nagy meglepetése, hogy a középkori rétegződésben az egykori domonkos kolostorhoz tartozó temető két sírjára bukkantak a régészek. A vár helyén állt ugyanis Székelyföld egyetlen középkori domonkos kolostora, és eddig nem volt ismert, hogy a temető egészen a falig kiterjedt volna, ez fontos információ a várfelújítási projekt szempontjából is. Ugyancsak itt, a temetőnél találták meg az első kompakt római réteget a vár területén, és itt találták meg az első olyan bélyeges téglát, ami a Cohors Prima Vbiorumnak, az itt állomásozó katonai egységnek tulajdonítható. Ezen római hadtest itteni előfordulásáról már száz évvel ezelőttről is vannak régészeti adatok, de most ehhez kapcsolódó lelet is előkerült. [caption id="attachment_137962" align="alignnone" width="665"] A domonkos kolostorhoz tartozó középkori temető sírjai                                                               Fotó: Botha Zoltán[/caption] Kapuk és tömlöcök A nyár folyamán már a túloldalon zajlott a feltárás, a régészek visszatértek a vár egykori, egyetlen bejáratának környékére, azaz a mai sportpálya mögötti térre, ahol egy masszív félkör alakú torony és a Bánffy-bástya található. – Az említett félkör alakú torony szerepe az volt, hogy oldalról ne tudják a bejáratot támadni – közölte a szakember. Elmondta azt is, hogy ezen a helyszínen már nagyobb csapattal, kolozsvári és budapesti egyetemisták részvételével folyt a munka, négy szelvényt nyitottak meg, és komoly mélységig (több mint 7 méter) is leástak az egykori bejárat környezetében. – Az egyik fontos dolog az volt, hogy végre minél jobban tudjuk meghatározni a bejáratot, a vár külső és belső kapuját, mert ezek bemutatása szerepel a várfelújítási tervekben. Többé-kevésbé sikerült is, jövőre itt folytatjuk a munkát – jegyezte meg az ásatásvezető régész. Kiderült, hogy a külső kapu jóval beljebb van, mint ahogy sejtették, azaz a mai iskolaudvar szintje alatt, a Bánffy-bástya és a félkör alakú torony közti térben, egy rámpán keresztül lehetett eljutni eddig, aminek a járószintjét és a kapu egyik oldalának a helyét is megtalálták. Ezután a kapuköz következett, ami alatt egykor tömlöc helyezkedett el (egyébként két börtöne is volt a várnak, az ún. régi tömlöc mellett egy fogházat is említenek a korabeli leltárak). A belső kapu helyét is azonosították, ami egy masszív építmény lehetett. Sófalvi emlékeztetett, hogy 1706-ban Pekry Lőrincz felrobbantatja a várat, amikor többek között az egyik fő stratégiai pontot, a bejáratot is tönkretették. – A kaput többé nem építik újra, sőt, a későbbiekben a város kőkitermelő helyként használja a várat, így egyelőre csak a kapuk helyét lehet meghatározni, a fontosabb építészeti elemeket elvitték. A kapu szárköveit, a látványosabb köveket valószínűleg elhordták, legalábbis eddig nem találtuk meg eredeti helyzetükben, csak a negatív lenyomataikat – jegyezte meg. [caption id="attachment_137963" align="alignnone" width="666"] A Székelytámadt-vár külső kapujának feltárása                                                                           Fotó: Sófalvi András[/caption] Vár alatt egy másik vár A nyár egyik legnagyobb meglepetése, hogy a régészek rábukkantak egy másik kapura a Kornis Ferenc utca felé eső oldalon, a Bánffy-bástyához nagyon közel. – Nagyon úgy néz ki, hogy megtaláltuk a korábbi, a Báthory-féle, az 1490-es években elkezdett várnak a kapuját. Nagyon impozáns, tégla- és kőboltozatos kapunyílásra bukkantunk, amit viszont sosem fejeztek be, tehát sosem vettek használatba – mondta az ásatásvezető régész. Oklevelek is tanúsítják, hogy az 1490-es évek elején Báthory István székely ispán és erdélyi vajda várépítésbe kezdett Székelyudvarhelyen, a fentebb említett kolostor köré, de a székelyek felzúdulása miatt, rövid időn belül Ulászló király leváltatja a vajdát, és felhagynak az építkezéssel. Amikor évtizedek múltán ismét várépítésbe kezdtek ezen a helyen, nem bontották el a már elkészült elemeket, hanem beépítették az akkori struktúrába, és jelenleg úgy néz ki, hogy az a boltíves bejárat valamilyen épületegységnek a működését biztosíthatta a továbbiakban. Ezt a részt csak a 18. században töltik fel nagy mennyiségű háztartási hulladékkal, és ebből a rétegből kerültek elő az idei év legértékesebb tárgyi leletei, például rengeteg jó minőségben megmaradt kályhacsempe, kerámia és állatcsont. – Érdekes, hogy a korábbi években is a Bánffy-bástya környékén bukkant fel a legtöbb érdekes régészeti anyag, aminek mennyisége több mázsára rúg – jegyezte meg a régész. Sófalvi idei példaként megemlít egy késő középkori, 15. századi kályhacsempét, amely Sámson küzdelmét ábrázolja az oroszlánnal. Rétegek és korok Ahogy időben megyünk visszafelé a vár történetében, úgy néz ki, hogy minden egy korábbi struktúrára épül. A mai iskola térszerkezetében a Székelytámadt-vár térszerkezetét követi, a Székelytámadt-vár a Báthory-várét, ez pedig a domonkosrendi kolostor struktúráját. – Tehát van ezen a helyen valami építmény, és ha új építkezésbe kezdenek, akkor beolvasztják a régit, követik annak meglévő térkiosztását. Még tovább is mehetnénk akár, de arra még nem sikerült bizonyítékot találnunk, hogy a kolostor mit követ. De jó okkal feltételezhető, hogy egy Árpád-kori királyi udvarház struktúrájára épült, és ez a királyi udvarház pedig minden valószínűséggel egy római castrumba épült bele, bár ennek a falaira sem bukkantunk még rá – közölte Sófalvi. [caption id="attachment_137966" align="alignnone" width="680"] Fotó: Sófalvi András[/caption] Mit lehet megmutatni? – Ahányszor csak nekifogunk kutatni, mindig fény derül egy jelentős újdonságra – mondta beszélgetésünk végén az ásatást vezető régész, aki szerint most jó irányba halad a munka. – Nem mondhatom, hogy valamit befejeztünk az idén, de több korábban elkezdett kutatási irányt tudtunk folytatni. A most elkezdett és a jövő évben folytatódó munka során elsődleges szempont lesz a turisztikai hasznosítás, tehát ha vannak olyan elemek, amik kibonthatók, és statikailag biztosíthatók, akkor ezeket jó lenne bemutatni – hangsúlyozta. Szeptemberben, egy helyszíni konzultáció során, amelyen a projekt tervezője is jelen volt, a várfelújítási tervek átalakításáról volt szó. Eszerint marad a Hajdú-bástyával kapcsolatos elképzelés, viszont a nagy járószint süllyesztésekről (ami ellen Sófalvi több ízben is megfogalmazta szakmai fenntartásait – szerk. megj.) lemondanak. Viszont azért, hogy a Hajdú-bástyán kívül legyen még egyéb látványosság is, átkerülne a hangsúly a Bánffy-bástya környékére, amit teljes mértékben fel kéne tárni. Továbbá fel kell tárni a kapukat, a kazamaták egy részét, és mindent, ami ide esik erre a „nyugati udvarra” (a mai bejárattól balra) meg lehetne mutatni a közönségnek. – Itt kapunk egy olyan egységes teret, ahol információs pannókkal, szakszerű vezetéssel a turista bepillantást nyerhet egy kora újkori vár komplex térszerkezetébe, élőben látva a megmaradt romokat – fogalmazott Sófalvi András. Egyébként ő már 2015-ben azt hangoztatta, hogy a várnak legalább egy részét fel kéne tárni és bemutatni, és úgy tűnik, most visszatért erre a pontra a történet.

Asztalos Ágnes