Egy család gyarapodása jelentheti a gyerek születését vagy egy házi kedvenc beszerzését is. Sok esetben nem tudjuk eldönteni, hogy mennyire jó ötlet az, hogy a kisgyerek meg a kisállat egy légtérben éljen. Az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekről, tévhitekről beszélgettünk dr. Antal Lilla állatorvossal. A családalapítás folyamatában sokakban felmerül a kérdés, hogy a már meglévő kedvencünk ártalmas lehet-e a gyerekre nézve, vagy a gyerek vágyának teljesítéséért esetleg merjünk-e háziállatot vásárolni a lakásba vagy az udvarra. − Megfelelő higiéniai szabályok betartásával és rendszeres külső-belső paraziták elleni kezelések elvégzésével nyugodt lelkiismerettel tarthatunk kutyát vagy macskát az otthonunkban, anélkül, hogy a gyerekek egészségét veszélyeztetnénk. Mindehhez nem kell különösebb szakértelem, csak el kell vinni kedvencünket állatorvoshoz, ő majd elmondja, mit kell tennünk – vélekedett dr. Antal Lilla. [caption id="attachment_123012" align="aligncenter" width="1536"] Házi kedvencek. Szeretetre és felelősségtudatra tanítanak[/caption] Fontos a rendszeres egészségügyi ellátás Léteznek bizonyos betegségek, fertőzések, amelyeket a háziállatok hordozhatnak, és akár az emberre is veszélyt jelenthetnek, ezek azonban rendszeres állatorvosi ellátással mind kiküszöbölhetők. – Egy kutya rendszeres féregtelenitése nem azt jelenti, hogy háromévente megtesszük, és így nyugodtan nyalogathatja a gyereket. Negyedévente, a súlyának megfelelő tabletta beadásával mentesítsük őket a belső parazitáktól, ezután pedig – a megfelelő termék kiválasztásával – óvjuk őt a bolháktól, kullancsoktól is. Ez azért fontos, mert ezek az élősködők állatról emberre kerülve akár súlyos betegségeket is terjeszthetnek, ez az egyik legfontosabb szabály. Nem utolsósorban külön kiemelném a veszettség elleni oltást is, ami azonkívül, hogy kötelező, igen lényeges dolog is. Erdőn-mezőn járva, esetleg a néha kóborló kedvencünk a vadon élő állatoktól – mint a róka, nyest, borz, vadmacska, denevér – megfertőződhet ezzel az emberre, állatra úgyszintén veszélyes és akár halálos kimenetelű vírussal – hívta fel a figyelmet az állatorvos. Súlyos betegeknek nem ajánlott Lilla elmondása szerint, amikor állat és gyerek kapcsolatáról, egészségéről beszélünk, általában mindig egy egészséges emberi szervezetet veszünk alapul: – Sérült immunitású, legyengült, beteg személyek, illetve az immunrendszert tartósan legyengítő gyógyszeres kezelés alatt állóknak természetesen nem tudom ajánlani az állatokkal egy lakásban élés örömeit. De abban az esetben, ha nem áll fenn ilyen jellegű probléma, kár lenne kihagyni az élményt Sok mindent tanít egy háziállat Talán mindenki számára szívmelengető látvány, amikor egy kisgyerek egy kutya vagy macska személyében találja meg a legjobb barátot. Az ilyen kapcsolatok kialakulása nagyon sok pozitív dolgot hozhat magával. − Kár kihagyni azt, hogy a gyerekünk kiskedvenc nélkül élje az életét, legalábbis a rendelőbe járó „barátok” alapján én így látom. Teljesen más egy kutyás gyerek lelkivilága, mint egy kutyamentes közegben élőnek. Azt is megfigyeltem, hogy a kutyások bátrabbak, önállóbbak: néha saját maguk hívnak fel telefonon, a szülők csak kísérőként jönnek velük, ők fogják az állatot a kezelés alatt is. Sokkal kommunikatívabbak is: folyton mesélnek az állatról és közös élményeikről. Fejleszti a felelősségérzetüket, aktívabbá teszi őket, és úgy érzem, még egymás iránti tiszteletet is tanulnak a négylábúaktól. Ezt főként abban az esetben lehet megfigyelni, ha a gyerek egy sértődékenyebb kutyafajta társaságában él. Ha a gyerek túlságosan lefárasztja a kutyát, ő jelzi és a gyerek hamar megtanulja, hogy most tiszteletben kell tartani barátja akaratát, miszerint elég a játékból. Nem utolsó szempont, hogy mivel a gyerekek megfigyelés útján tanulnak, és látják, hogy a felnőttek szeretettel bánnak az állatokkal, ők is el tudják sajátítani ezt a tulajdonságot – vélekedett az állatorvos. Hozzátette: több tanulmány bizonyítja, hogy a házikedvenc közelsége pozitív hatással van a gyerekek immunrendszerének fejlődésére, mivel változatosabbá teszik az otthon fellelhető baktériumkészletet. [caption id="attachment_123013" align="aligncenter" width="1402"] A cicáktól is sokat tanulhatnak a kicsikFotók: Antal lilla Archívumából[/caption] Vannak esetek, amikor arról olvashatunk, hogy egy háziállat bántalmazta a családtagokat, viszont annak okáról nem mindig kapunk megfelelő tájékoztatást. – A gyereknek meg kell tanítani a kutyával való játék szabályait, tudnia kell meddig mehet el az állat tűrőképességének határán belül. A balesetek mindig a kutya határainak feszegetésével keletkeznek, ez a tűréshatár pedig fajtánként, egyedenként változó, ennek függvényében kell a gyereket szoktatni – tudtuk meg Lillától. Az állatorvos véleménye szerint a legideálisabb eset az, ha a kutya vagy macska együtt nő fel a kisgyerekkel, de az ésszerű nevelésben részesült kedvenc is könnyen elfogadja a családba érkező gyereket. – A megfelelő neveltség alatt nem a láncon tartott, két éve szabadlábon nem járt, agresszív kutyára gondoltam, hanem arra a Fifikére vagy Pixikére, aki alig várja, hogy belenézzen a babakocsiba, vagy akár reflexszerűen védelmezze az elfogadott új családtagot. Nem azért, mert ő jobb, mint láncra vert társa, hanem mert így volt nevelve. A kutyát soha ne hagyjuk egyből magára a gyerekkel, ezt a lépést egy alapos beszoktatási folyamatnak kell megelőznie: a háziállat meg kell ismerje az újdonságot, csak lépésről lépésre haladva engedjük egyre közelebb – figyelmeztetett az állatorvos. Lilla kitért arra is, hogy miképp döntsünk megfelelően a kutyavásárt illetően: – Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem szabad csak a gyereknek venni a kutyát, hisz ő bármennyire szereti, még ha tízéves vagy akár nagyobb is, nem fogja tudni teljes mértékben gondját viselni. Csak akkor szerezzünk be egy kedvencet, ha mi magunk is tisztában vagyunk a ránk váró feladatokkal, kötelezettségekkel. Sajnos gyakran tapasztalom, hogy kap a gyerek egy kutyát, majd miután megnő az állat, és már nem bír vele, elhanyagolja, vagy csak egyszerűen megunja, így szegény párát kidobják, láncra verik a hátsó kertben, ahol néha meglesi a gyerek. Persze, hogy nem szívesen fog játszani egy koszos, büdös, a bezártságtól energiatúltengésben szenvedő, őrült kutyával – vélekedett. – Én el sem tudnám képzelni nélkülük a család életét. Velük nőttem fel, mi több, gyerekkorom óta volt kutya a lakásban. Egy bent tartott kedvenccel teljesen más viszony alakul ki, mivel ő egész nap köztünk él, sokkal szorosabb kapcsolat fűz hozzá, mint ahhoz, akivel csak akkor foglalkozunk, ha éppen kint vagyunk az udvaron – tette hozzá. A felelősségteljes vásár alapja Sokszor elég gyorsan beleszeretünk egy kölyökkutyába vagy kiscicába, aki barátságosan néz ránk és játszadozik mindenkivel, aki körülötte van. Nem szabad csak bizonyos kérések, álmok kielégítésére állatot vásárolni, mert az attól a perctől, hogy a család részévé vált, mindennap, még szabadnapokon is figyelmet és törődést igényel. Mielőtt egy autót vásárol az ember, alaposan utánanéz, hogy mindez mivel is jár, attól a perctől, hogy átvette. Ugyanez a helyzet a négylábú kedvenceinkkel is: már a beszerzés előtt informálódjunk, hogy mi az első lépés, milyen védőoltásokat kell megkapjon, hogy ne betegedjen meg, mit kell tennünk, hogy ne legyen bolhás, férges. Nem kifogás a parvovírus gyötrelmeit átélő kutyával szemben a „nem tudtuk, hogy oltatni kell” hozzáállás. Nézzünk utána időben, még ha csak a külső ápolásról is van szó. Egy gyönyörű frizurával sétáló kiskutyába beleszerethetünk a parkban, de az a szőrzet nem magától lesz tiszta és formázott, hanem bizony kemény kozmetikai munka eredménye. Amennyiben nem engedhetjük meg magunknak, nem jelenti azt, hogy nem lehet kutyánk, csak éppen rövid szőrű fajtát válasszunk. Mielőtt meglepjük gyerekünket egy négylábúval, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy vállaljuk vagy nem az elkövetkező 10-15 évre a vele járó fizikai, lelki és anyagi kötelezettséget. Amennyiben nem fér bele, csak kínlódás lesz mindkét fél számára – zárta az állatorvos.

Szilágyi Dalma-Orsolya