„Tudod, miért teremtette Isten először a férfit, és csak utána a nőt? Mert Isten nem akarta, hogy valaki folyton beleszóljon a teremtésbe” – szól egy régi angol vicc. 
Gondold el, a nő beleszólhatott volna abba, hogy milyen legyen az ideális férfi! Mennyi boldog nő lenne! Meg férfi. De Isten sejthetett valamit. Mit mond a Teremtés könyve?
Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt, és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett világosság. Isten látta, hogy a világosság jó... és így a hatodik nap estéjéig. Na, itt van egy kis probléma, a teremtésnek ugyanis két verziója is van: az egyikben Isten a hatodik napon megteremti az embert, férfit és nőt együtt; a másikban viszont előbb megcsinálja Ádámot… aztán valamikor később jön Éva. Na, ez már gyanús. Mert ha Éva ott van az elejétől, és Isten megkérdezi: „Na, milyen legyen a férfi?”, akkor Ádám lehetett volna sportos testalkatú, figyelmes, jó humorú…EGYSZERRE! Akkor meg én sem így néznék ki… és akkor megértettem Istent: Nem azért teremtette előbb Ádámot, mert nem tudta, milyen kellene legyen… a nő szerint… majd. Hanem mert tudta, hogy ha előbb megkérdezi a nőt, abból még minimum hat nap lesz, vagy egy végtelenített próbaidő! De ha mégis megkérdi? Ki tudja? Lehet, hogy még most is a Paradicsomban lennénk.

Ehelyett nézzük, hogy 30 lej kilója a paradicsomnak. 
Aztán a Paradicsomból való kiűzetés után megkaptuk: egymást. És ezzel együtt egy olyan problémát is, amelyet azóta sem sikerült megoldani. Ádám és Éva például valószínűleg már az első napon elkezdte:
– Mi a baj? – kérdezte Ádám.
– Semmi – mondta Éva. 
Itt Ádám még nem tudta, hogy ezzel a szóval az emberiség történetének egyik legnagyobb veszélyforrása született meg: a SEMMI.
Azóta minden férfi tanulja.
– Mi a baj?
– Semmi.
– Biztos?
– Semmi, semmi.
– Akkor… jó. 
Ilyenkor a férfi már tudja, hogy baj van, csak még nem tudja, mi.
De az emberiség mégsem tanul. Pedig Ádám és Éva rájöhetett valamire. Amikor kiűztek bennünket a Paradicsomból, egymáson kívül kaptunk még mást is. Van, aki szerint egyenesen a szerelmet. És ha már így alakult, valahogy mégiscsak meg kellene tanulnunk együtt élni. Szerintem erre Ádám egyszer megpróbált a maga módján egy nagyon egyszerű megoldást. Azt mondta Évának:
– Ha ezután összeveszünk, szexszel fogjuk eldönteni, kinek van igaza.
Éva elgondolkodott.
– És hogyan?
– Akinek hamarabb beteljesedik, az veszít.
Éva elnevette magát.
– Hát akkor általában nekem lesz igazam!
Ádám egy pillanatig hallgatott.
–  Lehet. De én majd minden alkalommal próbállak meg­győzni.
Na, valahol itt kezdődött az első házasság. Lehet, hogy éppen ezért nem is olyan rossz hely ez a világ. Mert a Paradicsomban talán még minden tökéletes volt. Az élet pedig az, ahol semmi sem tökéletes – csak van valaki, akivel együtt mégis jó. Majdhogynem tökéletes.
…Aztán még paradicsom is kerül az asztalra. Csak 30 lej kilója.