Gedő Mária pedagógus szabadidejében ékszereket készít. Hobbija ellensúlyozza az oktatáshoz szükséges elméleti munkát, mivel szívből-lélekből kézműves terméket, valami kézzelfoghatót létrehozni nagy feltöltődést jelent, az ékszerek megalkotása meditáció számára. – Az ékszerek elkészítésében a forma, a szimmetria a legmeghatározóbb számomra. Nagyon szeretek olvasni, de az íráshoz, vagyis irodalmi művek megalkotásához nincs tehetségem. Azonban a betű mint forma, az a legizgalmasabb. Már óvodás koromban kialakult valami furcsa, a betűkhöz kapcsolódó vonzalom bennem. Egy óvodás gyermek még nem tud írni, azonban mániákusan szerettem az írószereket. Mikulásjáráskor és karácsonykor voltam a legboldogabb, mert ilyen alkalmakkor mindig írószert kaptam ajándékba. Érdekes módon nem firkáltam, hanem imitáltam a kézírást. Néha a fal is ezen szenvedélyem áldozatául esett, de többnyire a könyvekbe írtam, onnan másoltam ki a betűket. Ez a szenvedélyem azóta is megvan, ezért foglalkozok kalligráfiával is, az ékszerkészítés mellett ez a másik hobbim. Sokat adok a kézírásra, nagyon fontos a vonalvezetés, gondolom, egyértelmű, hogy azt is megfigyelem, hogy ki hogyan köti és formálja a betűket. Időnként gondolatban, sétálás közben is írok, minden lépéssel leírok, kanyarítok egy betűt – mondta. Gedő Mária ezt tartja az első, tudatosan a formai világhoz köthető dolognak az életében. Szerinte ez egyfajta igényesség a dolgok kinézetével szemben, ezért rendkívül odafigyel saját írására is. Az évek során egyre több tapasztalattal gazdagodott: nagyszüleinél megtanult kötni, horgolni, s mint mondta, a finommotorika szépen alakult és csiszolódott, megvolt a kellő alapja hozzá. Megtanult szerszámokkal bánni, nagyos sok mindent otthon is el tudtak készíteni, ugyanis édesanyja varrónő, édesapja asztalos. – Szüleim mellett számos dolgot megtanultam, tudok fát esztergálni, fogantyúkat, fogasokat, székekre díszítő- elemet készíteni. Folyton bütyköltem valamit. Bütykölni, alkotni, folyamatosan fejlődni – A tanításban rengeteg elméleti dolog van, a lecke leadásától egészen a számonkérésig. Ez mind elméleti síkon történik, valahogy az életem átbillent ebbe az irányba, és a kézimunka ezt ellensúlyozza – vélekedett Mária. Az ékszerkészítés előtt elsajátította a hagyományos csángó tojásírást, sőt még a mézeskalács-díszítésbe is beletanult. Mint mondta, mindig szüksége volt valamire, ami kizökkentette az elméleti világból. Néhány évvel ezelőtt elkezdett drótból ékszereket készíteni. A munkát nála mindig gondos tervezés előzi meg annak érdekében, hogy az eredmény minél tökéletesebb legyen. – Ez egy hosszú tervezési folyamat. Előfordul, hogy fél- óra alatt rajzolok meg és készítek el valamit, mert éppen olyan az ihlet. Bár elkészíteni több idő kell – jegyezte meg. Előfordul, hogy hosszabb időn keresztül érlelődik benne egy ötlet, persze időközben tanul új technikákat, szerszámokat is vásárol, ugyanis a megfelelő szerszámok nélkül hiába akarna szép dolgokat alkotni, egy bizonyos ponton elakadna a munka. Mint mondta, olyan is volt már, hogy valamit hosszú ideig tervezgetett, rajzolt, majd végül lemondott az elkészítéséről. – Időközben stílust váltottam, egy egész doboznyi félig elkészült ékszerem van. Azokból már biztosan nem lesz ékszer, mert folyamatosan változom, nem ragadok le dolgoknál, egy stílusnál. Van egy alapkoncepcióm, de az azt körülvevő dolgok folyamatosan változnak. Mondhatni, az egész a folyamatos fejlődésről szól.   A réztől az ezüstig Kezdetben egy kis zacskó ásványa volt, néhány réz- drótja, meg egy-két fogó, azokkal dolgozott. Idővel egyre több szerszámot vásárolt. Az interneten egyre több oktatóvideót lehet találni az ékszerkészítés folyamatairól, technikáiról, innen is sokat tanul. Különböző csoportok tagja, és folyamatosan újabb technikák után kutat. Egy ideje viszont áttért az ezüst megmunkálására. – Az elején féltem, mert az ezüst drágább alapanyag. Saját törtezüstjeimet olvasztottam be, mindezt természetesen házilag, csupán egy forrasztólámpa szükséges hozzá. A szerszámok egy részét itthon is be lehet szerezni, a többit a nővérem küldi az Egyesült Államokból. A szerszámhiány is a kreativitás irányába sarkallja az embert. Folyamatos tanulásban, fejlődésben vagyok, állandóan képezem magam, valami sarkall, hogy na, még csak ezt, azt még jobban. Sokat tanultam másoktól is. Mai napig nem hajlandó mások munkáját leutánozni. Vannak elemek, amelyek megtetszenek neki a mások által elkészített dolgokból, de azon van, hogy az elkészült ékszerek minél inkább személyiségét tükrözzék. [caption id="attachment_121600" align="aligncenter" width="1920"] Gondos tervezés és kivitelezés. Az ékszerek Mária egyéniségét tükrözikFotók: Gedő Mária Archívumából[/caption] Az alkotás meditáció – Sok minden múlik az időn is, hiszen nem az történik, hogy nekifogok, és rögtön ezután lenyugszom, kikapcsolódóm. Épp fordítva, előbb kikapcsolódom, lenyugszom, és akkor nekifogok. Ezért, ha online tanítás közben van egy lyukasórám, nem fogok hozzá az ékszerkészítéshez. Amikor tudom előre, hogy legalább négyórányi szabad- időm van, és nem zavar senki és semmi, csupán olyankor állok neki. Ez az én meditációm. Maga az alkotás kimossa az emberből az összes gondot, és ez az, ami nálam ellensúlyozza a tanításból fakadó elméleti síkot is. Ráadásul kézzel teremtek valamit. Mint említette, a kezdeti rézmegmunkálás helyett most már főként ezüsttel dolgozik. Ezeket lemez és drót formájában az országban is be lehet szerezni. Jobban szeret saját elgondolása alapján dolgozni, mert abban nagyobb a töltés, az energia és a lendület. Azonban vannak esetek, amikor nagy élvezettel készíti el azt is, amit rendelnek. – Az ékszerekben szeretem kitölteni a rendelkezésemre álló teret, vagy ha szabadon is hagyom, akkor annak is megvan az oka. Alapvetően nem szeretek semmit üresen hagyni. A folyamat nem is egyszerű, előre meg kell rajzolni az elképzelt mintát, az alapanyagot formázni, a díszítőelemeket és esetenként a zsanérokat elkészíteni. Mária hozzátette, az antik római, egyiptomi és viking ékszerek inspirálják. Az egyiptomiak zsanért használtak, már abban az időben nagyon profi aranymíveseik és ötvöseik voltak. Azonban a meglévő technikáknak végtelen variációja létezik, csupán fantázia kérdése, hogy az adott ékszer hogyan fog majd kinézni. Gondosan, dédelgetve – Sokszor mondták, hogy hagyjak fel a tanítással, mert ebből simán megélnék. Ez nem működne, mert számomra ez hangulatfüggő tevékenység. Az is előfordul, hogy hetekig rá sem nézek a munkaasztalra, ugyanis amikor kiadok magamból egy nagyobb, komplexebb darabot, teljesen kiégek, és akkor újra kell gyűjtenem az alkotói energiáimat. Olyankor inkább olvasok, ez a másik szabadidős tevékenységem – tudtuk meg. Állítása szerint, ha folyton csak ezzel foglalkozna, az a minőség rovására menne, és egyébként sem szeret tömegtermékeket készíteni. – Elsősorban magamért, saját örömömre készítem az ékszereket. Persze, ha valakinek megtetszik, akkor megválok tőle, de leghamarabb csak az elkészítését követő egy hónap után. Muszáj dédelgetnem kicsit, ez amiatt van, hogy önmagamat adom bele az ékszereimbe – zárta Gedő Mária.

Vlaicu Lajos