Bár társaságuk mára már megszokottá vált és legtöbbször már fel sem figyelünk jelenlétükre, nagyon sok madárfaj vesz körül minket, melyek között gyakran ritka fajokat is találunk. A székelyudvarhelyi Szabó József nyugalmazott állatorvossal, a Román Madártani Egyesület alapító tagjával beszélgettünk a környékünkön honos madárfajokról, illetve az őket fenyegető veszélyforrásokról. Legfőképp az emberi aktivitások eredményeznek veszélyes közeget a környezetünkben élő madarakra. A magasfeszültségű vezetékek és a szélerőművek okozzák a legtöbb nagy termetű madárfaj (például sasok, gólyák) pusztulását, a mezőgazdaságban helytelenül használt csávázó-, rovar- és rágcsálóirtó szerek pedig sok vadliba, fácán, róka és nyúl elhullásáért felelősek. Az épületeknél használatos fényvisszaverő ablakszemek sok rovarevő madárfaj pusztulását eredményezik, időnként a ragadozó madarak is áldozatul esnek az ilyen „csapdáknak”, valamint az éjszakai erős fényforrások szintén hozzájárulnak ehhez. – A madárbarát életformát nehéz kialakítani, megtanulni, de ha gyakoroljuk, mindennapjainkat színesebbé teszi a körülöttünk zajló mozgás, élet. Egészséges környezetben egészségesek vagyunk mi is, emberek. Igyekezzünk környezetbarát életmódot kialakítani, ez részben abban áll, hogy törekedjünk minél kevésbé műanyaggal, csomagolóanyagokkal, vegyszerekkel, elhasznált olajokkal szennyezni a közvetlen környezetünket. Ne tükröződő üvegablakot válasszunk, vagy ha muszáj, akkor mezőgazdasági, kereskedelemben kapható hálóval, ragadozómadár-sziluettek felragasztásával igyekezzünk távol tartani a madarakat az ablakoktól. Nem utolsósorban pedig macskáinkra is oda kell figyelnünk – figyelmeztetett Szabó József. Madarak megfigyelése – A madarak megfigyelését többféleképpen végezhetjük: az egyszerű területbejárással, időnként meg-megállva, távcsővel figyeljük meg az útközben felbukkanó madarakat, ez a módszer a beváltabb, használatosabb. A másik módszer, amit a madárfotósok is alkalmaznak, hogy egy helyen megállunk, és több időt várakozva figyeljük meg az időközben előtűnő madarakat. Ez is egy jó módszer, mert ha nem mozgunk, a madarak egy idő után előjönnek, folytatják mindennapi tevékenységeiket. A harmadik módszer kissé igényesebb, egy előzetesen felállított, állandó vagy ideiglenes lessátorból figyeljük meg a madarak mozgását. Itt az a lényeg, hogy a madarak nem szabad lássák, amint elfoglaljuk helyünke, de ha látják, akkor többen kell a lest megközelítsük, 1-2 ember beül, s legalább ugyanannyian elhagyják a les környékét. Ebben az esetben az a lényeg, hogy a madarakat közelről tudjuk megfigyelni, fényképezni. Természetesen itt is a legnagyobb csendben kell maradnunk, s többnyire még a fényképezőgép hangja is megzavarhatja a madarak viselkedését, eltávozhatnak a közelünkből – avatott be a szakértő. [caption id="attachment_124858" align="aligncenter" width="1200"] A Madárvárta a madárlesre is többféle lehetőséget nyújt
Fotók: Szabó józsef[/caption] A homoródszentpáli Madárvárta – Szeretném felhívni a Madárvártára látogatók figyelmét, hogy eligazító táblák állnak az odalátogatók rendelkezésére, amelyek segítenek a terület bejárásában, bemutatják a fontosabb növényeket, rovar-, állat- és madárfajokat. Autóval parkolni a horgásztónál lehet, ott lehet az első táblát megtekinteni, elolvasni a fontosabb tudnivalókat. További táblákat találhatunk a kis tavaknál, majd a bejárási útvonal mentén – tudtuk meg Szabó Józseftől. A Homoródszentpáli Madárvárta jelenleg állami gondozásban van. A terület nemcsak az ott élő madárfajok miatt élvez kiemelt védelmet, hanem az itt fellelhető növényvilág miatt is. Ezért, aki távcső nélkül érkezik, az is talál magának mindig valami érdekeset, például sok sótűrő növényfajt megismerhet. – Ezen a területen az évek során 274 madárfajt sikerült megfigyelni, leírni, ami kivételes helyet jelent a madarak, emberek számára. Természetesen legtöbb fajt egyszerre csak a madárvonulási időszakban, tavasszal és ősszel figyelhetünk itt meg, de az itt fészkelő madárfajok száma is 90-100 köré tehető. Ez teszi rendkívülivé a terület fontosságát a madarak számára – jegyezte meg Szabó József.

Szilágyi Dalma-Orsolya