Atúlzott képernyőhasználat és a közösségimédia-használat egyaránt hatással van a fiatalok mentális és fizikai jóllétére, a kutatásban részt vevő 13–18 éves serdülők pedig átlagosan napi 4,5 órát töltenek online tanítási napokon, hétvégén pedig 6,1 órát az Európai Bizottság által közzétett felmérés szerint. Több mint 40 százalékuk úgy véli, hogy túl sok időt tölt képernyők előtt. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a közösségimédia-használat megkezdésének életkora befolyásolja a későbbi képernyőhasználat mértékét: azok, akik 10 éves koruk előtt kezdtek közösségi médiát használni, hétvégén átlagosan napi 7,5 órát töltenek képernyő előtt, míg a 14 éves kor után csatlakozók esetében ez az idő 5,7 óra.

A megkérdezett serdülők 90 százaléka számolt be legalább egy, a képernyőhasználattal összefüggő negatív tünetről, például szemfáradtságról, fejfájásról, koncentrációs nehézségekről vagy egészségtelenebb táplálkozási szokásokról. Közel minden harmadik fiatal szerint a közösségi média stresszt, szomorúságot vagy társadalmi kirekesztettség érzését váltja ki. A válaszadók 45 százaléka rendszeresen másokhoz hasonlítja magát az online felületeken, 41 százalékuk pedig a kimaradástól való félelmet (FOMO) említette a közösségi média használatával összefüggő problémaként.

Románia eltér az uniós átlagtól

Az Edupedu szakportál ugyanakkor az Európai Bizottság honlapján a felméréshez csatolt, országokra lebontott adatlapokban elérhető információk alapján azt emelte ki, hogy a romániai serdülők az uniós átlagnál nagyobb arányban érzik úgy, hogy túl sok időt töltenek képernyők előtt (44 százalék versus 41 százalék), és gyakrabban számolnak be annak negatív hatásairól (29 százalék versus 24 százalék). A közösségi média káros hatását is többen érzékelik Romániában (17 százalék versus 14 százalék). A romániai serdülők az uniós átlagnál nagyobb arányban találkoztak problémás online tartalmakkal, köztük szerencsejátékokat népszerűsítő üzenetekkel, internetes zaklatással, erőszakos tartalmakkal és nehezen felismerhető mesterségesintelligencia-tartalmakkal.

A romániai szülők hasonló mértékben aggódnak a képernyőhasználat miatt, mint az uniós átlag, de nagyobb arányban tartják károsnak a közösségi médiát (33 százalék versus 29 százalék). Emellett erősebben támogatják a további korhatárok és korlátozások bevezetését a közösségi médiában (59 százalék versus 54 százalék). A romániai fiatalok szerint az online jóllét javításának legfontosabb eszköze az iskolai oktatás lenne, ezt 51 százalékuk nevezte meg, szemben a 44 százalékos uniós átlaggal.

Nem csak panaszkodnak

A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a fiatalok jelentős része előnyöket is társít a közösségi médiához. A serdülők 48 százaléka szerint az pozitív hatással van mentális jóllétükre. A legfontosabb motivációk között a szórakozást, a családdal és barátokkal való kapcsolattartást, az összetartozás érzését és a tanulási lehetőségeket említették. A fiatalok és a szülők egyaránt úgy vélik, hogy az online mentális jóllét javítását elsősorban a platformok meglévő szabályainak szigorúbb betartatása segítené elő. A serdülők 48, a szülők 47 százaléka ezt nevezte meg a leghatékonyabb intézkedésként. A felmérés szerint a fiatalok több mint 40 százaléka jobb hozzáférést szeretne a mentálhigiénés támogatásokhoz is.