László Noémi, a két kiadvány főszerkesztője szerint magyar irodalmi gyermeklapként példátlan teljesítmény, hogy jelenleg a két lap 18 ezer példányszámban jelenik meg, de ha figyelembe vesszük, hogy a rendszerváltás előtt a két kiadvány ötvenezer példány fölött jelent meg, akkor a dolog elgondolkodtató. Érdeklődésünkre a főszerkesztő elmondta, hogy a Szivárvány az óvodákban és az elemi iskola alsó osztályaiban népszerű, ezért mindig nagyobb a példányszáma, mint a Napsugárnak, amelyet rendszerint harmadik és negyedik osztályos gyerekek lapoznak, a második osztályosok gyakran még az előbbit forgatják. 

– A Napsugár és a Szivárvány nem foglalkoztató füzetek, hanem gyermekirodalmi lapok. Ez azt jelenti, hogy a gyermeket nem lehet a kiadvánnyal magára hagyni, hogy majd megoldogatja a feladatokat. Ahhoz, hogy a gyerek foglalkozzon azzal, amit e két lap közvetít, a felnőtt hozzájárulására, energiabefektetésére van szükség. Egyébként olvasásra nevelni amúgy is csak úgy lehet, ha ebbe a mókába a felnőtt is aktívan bekapcsolódik

– mondta László Noémi.
Mint megtudtuk, a lapnak két alkalmazottja foglalkozik azzal, hogy az ország északnyugati és délkeleti régióiban élő magyar ajkú gyerekekhez a lapot eljuttassa, de a pedagógusok segítsége nélkül nem sokra jutnának. A két gyermekirodalmi lap csak akkor éri el célközönségét, ha az óvónő, a tanítónő meri, akarja, szereti használni a tanteremben őket, és megérteti a szülői közösséggel, miért fontos, hogy a gyerekek havonta egy jobb minőségű kenyér áráért cserébe kapcsolatban álljanak a kortárs magyar irodalommal és képzőművészettel.

Változóban az illusztráció szerepe

Fazakas Ildikó illusztrátor szerint például a szép kiadvány csábítja az irodalom berkeibe a kisgyermekeket:

– Mivel a gyermekkönyv olvasóvá nevel, az illusztráció ebben is segíti a gyerekeket, szülőket, de ízlésformálónak is kell lennie, mivel az illusztrált könyv az egyik legelérhetőbb és legbiztonságosabb tájékozódási pont a vizuális világban

– közölte Fazakas Ildikó.
Bak Sára grafikus, illusztrátor, a Napsugár és a Szivárvány képszerkesztője szerint a jó illusztráció kiegészíti a szöveget, többletjelentéssel képes felruházni azt, to­vább­gondolásra készteti az olvasót, megmozgatja a gyermek képzeletét, felfedezésre hív, szórakoztat. Úgy véli, az illusztráció segítségével a szöveg szemléletesebbé válik, áttekinthetőbb lesz a leírás, mert kiemeli a történet fontos jeleneteit, vagy akár tompíthatja egy mese durvább, kegyetlenebb jeleneteit. Hasonlóan vélekedik Orosz Annabella gyergyószentmiklósi származású illusztrátor is, aki szerint az elmúlt tíz évben az illusztráció szerepe és státusza sokat változott, emiatt sokszínűvé és változatos technikájúvá vált az illusztráció is. Mint mondta, társművésszé lett az illusztrátor, művészi illusztrációk is születnek. Kelemen Kinga karcfalvi illusztrátor is gyakran közli rajzait a Napsugárban és a Szivárványban, szerinte a képek szerepe – főleg gyerekkorban – a vizuális nevelés és a képzelet alakítása.

Kicsiknek ábrázolni felelősség

Bak Sára szerint felelősséggel jár gyermekeknek illusztrálni, mert amit látnak, olvasnak, az befolyásolja őket, hatással van rájuk, és egy-egy számukra kedves illusztrációt akár örökre is az emlékezetükben őrizhetnek. Az igényesen illusztrált könyvek, lapok szinte észrevétlenül formálják a gyerekek képi ízlését, és nyitottá teszik őket a vizuális művészetek iránt.

– Gyermekirodalmi lapként az olvasóvá nevelés a célunk. Azért, hogy felkeltsük a gyermekek érdeklődését, szükség van igényes, ízléses illusztrációkra. Gyakran mondják olvasóink, hogy az illusztráció keltette fel érdeklődésüket, ezért olvasták el a szövegeket. A rövidebb szövegeket nagyobb kedvvel olvassák, a rajz tagolja a szöveget, pihenteti a szemet, megmozgatja a képzeletet, motiválja őket hosszabb szövegek elolvasására

– mondta Bak Sára.
László Noémi szerint a lap készítőinek gondolniuk kell arra, hogy milyen korú gyerekeknek állítja össze a tartalmat, képi és szöveges szinten egyaránt, illetve fontos, hogy ez a két lap műhely is, hiszen ha nem létezne ez a két lap, kevesebb író írna verset és mesét az elemi iskolás gyermekeknek, és kevesebb képzőművész tenné élvezetessé alkotásaival ezeket a szövegeket.
Fazakas Ildikó úgy véli, fontosak az igényes rajzi megoldások mellett az izgalmas, sémáktól mentes karakterek, illetve az egyedi képi világ megteremtése, de fontos figyelni a befogadó közeg igényeire is.

Árulkodó gyermekrajzok

A gyermekirodalmi lapok képszerkesztőjét, Bak Sárát arról is kérdeztük, hogy a gyermekek által beküldött rajzokon milyen képi világ jelenik meg. Mint közölte, a szerkesztőségbe kevesebb rajz, gyermekmunka érkezik, mint évekkel ezelőtt, de a beküldött rajzok témája sokszínű.

– Az alkotáshoz nyugalomra, elmélyült gondolkodásra, a világ megfigyelésére, elemzésére van szükség, de a gyakori képernyőbámulással ez mind háttérbe szorul. Úgy gondolom, a mai gyermekeket elárasztja és nyugtalanná teszi a rengeteg információ, nincs idejük elcsendesedésre, megnyugvásra. Ezért fontos a felkészült pedagógus, tudatos szülő irányítása, aki időt szán arra, hogy megteremtse az alkotáshoz szükséges nyugodt légkört, és hozzáértéssel, tanácsokkal tudja irányítani a gyermekek kreatív munkáját. Az ötletes, sokféle technikával készült rajzokon felfedezhető a pedagógusok hozzáértő, türelmes irányítása. Kidolgozottaknak, befejezetteknek hatnak, látszik, hogy nem kényszerből vagy sablon után, hanem örömmel készültek

– közölte a képszerkesztő.
Mint László Noémi mondta, a két lap elkészítése, szerkesztése felelősség, amely abban rejlik, hogy a két lap hű maradjon hatvanhat és negyvenhárom éves hagyományai­hoz, gyakorlatához és ahhoz, ahogyan sikerült az erdélyi magyar gyerekeket összekapcsolnia azáltal, hogy ezt a még mindig jelentős példányszámú, igényes magyar terméket, a magyar vers és mese nagykövetét kézbe vehetik.

– Ugyanakkor abban is rejlik a felelősség, hogy megpróbálja kitalálni, merre tart a világ, és megpróbáljon a pedagógusoknak segíteni abban, hogy a mindennapok szövevényét a gyerekek szemében érthetőbbé tegyék

– tette hozzá.