Szent Medárd frank származású katolikus püspök volt, legendájához számos népi hiedelem kapcsolódik, közöttük a legismertebb az időjárásról szól: ha Medárd-napján nem esik az eső, negyven napig nem lesz csapadék, ha esik, negyven napig bő esőzés várható. Idén június 8-án száraz, meleg idő volt, ehhez képest nem teljesült a régi jóslat, hiszen több esős nap következett. 
Felkerestük dr. Rusz Ottilia meteorológust, a Marosvásárhelyi Meteorológiai Iroda képviselőjét, aki számtalan meteorológiai megfigyelést végzett az elmúlt évek során. Nem lepődtünk meg azon, hogy a szakember azt mondta: a népi időjóslások általában nem megbízhatók. De – tette hozzá – elő­reje­lezhetnek bizonyos dolgokat, amelyekre van tudományos magyarázat is.
– Ilyen például ez a megfigyelés: ha udvara van a napnak vagy a holdnak, eső lesz. Ez azért fordulhat elő, mert egy melegfront elvonulásakor, amely általában esővel jár, a felhők bizonyos sorrendben követik egymást. Először a Cirrus, Cirrostratus felhők jelennek meg, és például a fátyolfelhő, vagyis a Cirrostratus esetén kialakulhat egy légköroptikai jelenség, a haló, ami egy körív a nap vagy a hold körül – magyarázta dr. Rusz Ottilia.

A Medárd-nap az egész kontinensen ismert

A meteorológus kiemelte, már a korai időktől foglalkoztatta az embereket az időjárás, az éghajlat kérdése – régen nem volt a tudomány, a technológia ilyen fejlett, az emberek a maguk módján próbálták megmagyarázni a természeti jelenségeket. Érdekességként elmondta, hogy a népi időjóslások lehettek állatokhoz kapcsolódók is.
– Alacsonyan repül a fecske, eső lesz, mondták. De emberhez kapcsolódva is jósoltak: ha jár a drótostót, vagyis a vándoriparos, eső lesz. A meteorológiai jelenségeket is megfigyelték, így bátran jelentették ki, ha reggel köd van, aznap nem lesz eső – sorolta a szakértő, azt is jelezve, a népi időjóslások nem korlátozódnak egy nép vagy régió hiedelemvilágára. – Ha viharos időre, esetleg épp tornádóra gondolunk, akkor Magyarországon ismert e téren a garabonciás diák, a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személyeinek egyike. De a román mitológia Solomonarja is képes volt irányítani az időjárást, az esőzéseket és viharokat egyaránt – fejtette ki dr. Rusz Ottilia.
Medárd-nappal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez az egyik legismertebb népi időjósló „régula”, amely az egész kontinensen elterjedt, ha nem is ugyanazzal a dátummal, mint nálunk: a németeknél Gervasius és Protasius, vagyis Szent Gyárfás és Protáz napja június 19-én, az angoloknál St. Swithin, vagyis Szent Swithun július 15-én, a franciáknál pedig szintén Medárd napján, június 8-án „alkalmas” a pillanat időjóslásra.

Túl bőkezű a jóslat a csapadékos napokkal 

Dr. Rusz Ottilia szerint megjegyzendő, hogy ez a népi hiedelem is még a Gergely-naptár bevezetése előtt alakult ki, tehát akkor június 20-át kellene nézni, nem június 8-át. 
– Mindenesetre a 20. század elején a neves földrajztudós, Cholnoky Jenő tudományos magyarázattal is próbált szolgálni a Medárdot illetően, amelyet az ázsiai monszunhoz hasonlított. Napjainkban dr. Gyuricza László, a magyarországi Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense szerint nyár elején a termikus egyenlítő északra nyomul, a Perzsa-öbölnél magas hőmérséklet alakul ki, ez szívóhatást fejt ki kontinensünk légkörére. Így a nyugati óceáni légtömegek dominálnak, emiatt csapadékos lesz az időjárás – közölte a meteorológus, aki a korábbi meteorológiai vizsgálatával kapcsolatban elmondta, hogy az 1951–2017-es időszakban Marosvásárhelyen nem vált be a Medárd-napi időjóslás.
– Ha aprópénzre vesszük, akkor a Medárdot követő 40 napon belül két évben volt a legnagyobb a csapadékos napok száma, de ez is csak 26 napot jelent, ami messze áll a jósolt 40-tól – summázta a szakértő.
A Hargita megyei helyzetről Nagy István meteorológus, a Szentegyháza keleti határában található meteorológiai állomás vezetője nyilatkozott lapunknak. Úgy fogalmazott, a június statisztikailag a legcsapadékosabb hónap, mivel melegebb, páradúsabb légtömegek érkeznek ilyenkor. Rámutatott, volt, hogy Szentegyháza területén 200 liter eső is hullott már júniusban, és a Medárd-napi előrejelzések technikailag kérdésesek.
– A régi kor emberei jobban függtek a természettől, jobban is figyeltek a különböző jelekre. De nálunk az is mérvadó, hogy az adott település a Hargita melyik oldalán található. Mivel nyugatról érkeznek az esőfelhők, Székelyudvarhely több csapadékot kap, mint Csíkszereda. Ilyen szempontól is kérdéses a Medárd-napi jóslások törvényszerűsége – jegyezte meg Nagy István, aki szerint azért nem szabad teljesen elfordulni a népi időjóslástól sem.