A napi tízezer lépéses cél évtizedek óta az egészséges életmód szimbólumaként él a köztudatban, sokan ezt tekintik a megfelelő fizikai aktivitás aranyszabályának. Ezt a bűvös számot sokan tudományos tényként kezelik, miközben az elképzelés valójában egy 1964-es tokiói olimpiához kapcsolódó japán marketingkampányból ered. A gymbeam.hu elemzése rámutat, hogy ezt a fitneszkarkötők által népszerűsített határértéket nemrégiben nagyszabású átfogó kutatásokban, metaanalízisekben vizsgálták meg a szakemberek.

Tudományos szempontból ugyan a séta az egyik legegyszerűbb és legfontosabb mozgásforma az egészség megőrzéséhez, a tízezer lépés nem egy kötelezően teljesítendő minimális küszöb. A vizsgálatok szerint már lényegesen kevesebb aktivitással is jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az idő előtti halálozás kockázata. Már napi négyezer lépés is érezhetően jó hatással van a szervezetre, a leglátványosabb egészségügyi javulás pedig hat- és nyolcezer lépés között figyelhető meg, különösen az idősebb korosztály esetében.

Minden egyes plusz megtett szakasz számít: már napi 500– 1000 extra lépés is mérhetően mérsékeli a megbetegedések kockázatát. Bár a fiatalabb felnőttek számára továbbra is hasznos lehet a magasabb, akár nyolcezer-tízezer feletti lépésszám, a legfőbb tanulság az, hogy nem kell elkeseredni a bűvös határ elmaradása miatt. A lényeg nem a bűvös határok hajszolásában, hanem a mindennapi rendszeres mozgásban rejlik.