Az ősi technika
Csomortáni Gál Judit Csíkmindszenten született, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban festészetet tanult. A művészethez azonban pedagógia is társult: óvó- és tanítóképző szakon tanult tovább, ez idő alatt óvodában is dolgozott. Úgy véli, a kézművesség és a pedagógia egészet alkot az életében. Évek óta nemezel, különleges és kreatív ötletekből nincs hiány.
Mint mondta, minden akkor kezdődött, amikor megismerte a férjét, ekkor ugyanis természetközeli világba csöppent. Azóta három gyerekük született, és a „világtól elzárt élet” nagyon értékes számukra: egy gyerek szavaival élve azt is lehetne mondani, hogy „mézeskalács-házikót” építettek maguknak. Villany nélkül élnek, napelem-energiát használnak. Ez az életmód ösztönözte Juditot a nemezelésre, de mivel soha nem tanulta, sok időbe telt, amíg rájött, hogyan lehet tartós ruhadarabokat, játékokat készíteni. Hozzátette: ha elakadt, akkor természetesen volt segítsége, akit felhívhatott és tanácsot kérhetett, de sosem tanulta a mesterséget.
Fontosnak tartja, hogy a természetes anyagok a gyerekek életének részei legyenek, hiszen szerinte ennél szebb és értékesebb dolog nincsen. Mint mondta, ha egy gyerek a számítógépes játékok helyett a természettel ismerkedik, abból rossz dolog nem sülhet ki. Ő maga is igyekszik csak természetes alapanyaggal dolgozni: baróti gyapjút használ, mert natúr gyapjúból szeretné készíteni a termékeit. Elmondása szerint az alapanyag festését is ő maga végzi, és amit csak tud, természetes módon színez. Célja teljesen növényi alapú festékeket használni, jelenleg ugyanis textilfestéket is használ.
Határ a csillagos ég
A nemezelés ősi módszer, természetes alapanyagból szinte bármit el lehet készíteni, egyszerűen magával ragadta őt. Igaz, hogy nem könnyű munka, de számára kiteljesedést és kikapcsolódást jelent. Úgy véli, a fantázián és az ügyességen múlik, hogy mit készítünk, hiszen változatos ruházati cikkek, használati, de akár dísztárgyak is készülhetnek ezzel a technikával. Eddig férfimellényeket, gyerekjátékokat, játszószőnyegeket, tarisznyákat, gyerekcipőket, sapkákat, kiegészítőket, asztali díszeket és fali képeket is készített. Leginkább a mellényekre van igény, de ebben az időszakban a betlehemek is keresettek. Tavaly angyalkészítő kézművesfoglalkozást tartott felnőtteknek, és a visszajelzések alapján idén is népszerű lenne egy ilyen esemény.
– Erre idén is van igény, többször is kértek már, hogy valahogyan rendezzük meg, de nem vagyok benne biztos, hogy ebben az időszakban ez jó ötlet lenne – magyarázta Judit.
[caption id="attachment_119448" align="aligncenter" width="1009"] Játék természetes anyagból. Rossz dolog nem sülhet ki belőle[/caption]
Technikák ötvözve a teljességért
Judit kétféle technikát használ, az egyik a hagyományos, szappanos-vizes nemezelés. Ez a legősibb technika, ez a nemezelés alapja, még a szövésnél is régebbi. A másik a tűnemezelés, ez szárazon történik. Ezzel a technikával állatokat, domborműveket, mintákat lehet összeállítani, és térbeli formákat alakít ki. Judit szerint a szappanos nemezelés nehezebb munka, mint a tűnemezelés, mert ezzel a technikával az anyagot össze kell gyúrni, és ahogy mondta, többször is neki kell rugaszkodni, hogy az anyag összeálljon. A tűnemezelés ezzel szemben időigényesebb munka, mint a szappanos nemezelés. A két technika ötvözésével tud olyasmit létrehozni, amely megfelel az eredeti elképzeléseinek.
– Úgy érzem, hogy külön-külön egyik technikában sem tudok kiteljesedni. A domborművekre gondolok most, amikor például Mária-képet készítettem, akkor a két technika ötvözésével tudtam olyasmit létrehozni, amit elképzeltem.
Tervek jövőre
Juditnak hosszú távon célja nemcsak kézművesként, hanem képzőművészként is érvényesülni. Szerinte az iparművészek mintakészletükkel érnek el nagy hatást, holott ő nemezszobrászatban szeretne egy kicsit többet kihozni magából.
Emellett a közeljövőben szeretne olyan ruhadarabokat készíteni, amelyek időtállók és nem utolsósorban időszerűek is. Úgy gondolja, hogy fontos lenne a 21. századi igényekhez alakítani ezt az ősi technikát, azért hogy ne csak ünnepi viseletként használják az emberek, hanem a hétköznapokban is kedvelt legyen. Mindezt úgy, hogy megőrizze a népi motívumvilág üzenetét.
Közel áll hozzá az oktatás, a csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Népiskolával együttműködve több kézművesfoglalkozást is tartott már, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mint mondja, a nemezelés oktatása nagyon vonzó gondolat számára.
– Tanítani nagyon jó élmény, mert amikor mások sikereit látom, az számomra külön elégtétel. Úgy érzem, hogy ezért igazán megéri dolgozni – jegyezte meg.
Péter Ágnes