Tavasszal írtuk meg lapunkban, hogy vidéki szinten egyedi kezdeményezéssel jelentkezett az udvarhelyszéki Bögöz községben működő Három Hegy Egyesület: magyarországi mintára értéktár bizottságot alapítottak, és elkezdték összegyűjteni a községhez tartozó települések értékeit, elsősorban azzal a céllal, hogy a jövőben turisztikai szempontból is hasznosítható legyen az eredmény. Ugyanakkor – ahogy a kezdeményezés lelke és motorja, Gál Barna fogalmazott – hisznek abban is, hogy a helyi értékek népszerűsítése hozzájárul a helyi kötődés és összetartozás megerősítéséhez is.

Honlap és kisfilmek

A községben működő Három hegy Ifjúsági Egyesület nyertes pályázata révén indult a munka, amely a magyarországi agrárminisztérium, továbbá a Hungarikum Bizottság támogatásával valósulhatott meg – tudtuk meg a civil szervezet vezetőjétől. Két éve alakították meg a Bögöz Tájegységi Értéktárat, amely aztán elkezdte az agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet és vendéglátás területén fellelhető értékek összegyűjtését, illetve bemutatását. A bizottság elnöki tisztjét is Gál Barna töltötte be. 
A község nyolc települést foglal magában, és mint kiderült, a községközpont, Bö­göz mellett a hozzá tartozó Agyag­falva, Bé­ta, Décs­fal­va, Má­tis­fal­va, Szé­kely­do­bó, Szé­kely­magyaros és Vágás is bőven rendelkezik rejtett kincsekkel, amelyek megmutatásra, dokumentálásra érdemesek. A projekt ebben a hónapban zárul, az eredményekről a pályázat révén elkészült honlapron (erteka.ro), illetve a Bögöz Tájegységi Értéktár – Értéka Facebook-oldalán lehet tájékozódni. A weboldalon kategóriánként, illetve településenként is lehet böngészni, ide, illetve a közösségi oldalra pedig több kisfilm is felkerült, amelyek által helyi építészeti értékeket, népdalokat, ételkülönlegességeket, jeles személyeket, közösségi ünnepeket, jellegzetes helyi mesterségeket stb. ismerhetünk meg.

Vonzó gasztronómia

Gál Barna kiemelte, hogy az értékgyűjtés időszakában a közösséget nagyon megmozgatta a gasztronómiai különlegességek, helyi jellegzetességek keresése, ebből komoly műhelymunka is kialakult.

– Ehhez a témához kapcsolódtak leginkább a község lakói, ez volt a legsikeresebb, annyira, hogy folytatást is igényel. Hat helyszínen hónapokon át gyűjtöttük a recepteket, majd önkéntesek vállalták, hogy megfőznek egy-egy menüsort, a munkáról felvételeket készítettünk

– részletezte a bizottság elnöke.
Sőt, Székelyudvarhelyen is jártak a „főzőasszonyok”, ahol Trucza Adorján, a Páva étterem vezetője, a Taste of Transylvania Gaszt­ro­a­ka­dé­mia vezetője beszélt a helyi ízek, helyi alapanyagok használatának fontosságáról. Épített örökség témában is zajlott műhelymunka, júniusban például Köllő Miklós építész tartott előadást örökségvédelem, településszerkezet, falukép témában.

– Az a valóság, hogy még mindig van tanulnivalónk, az értéktárazás magyarországi mintára vert gyökeret nálunk, az értékalapú munkának, megközelítésnek nem igazán vannak bejáratott keretei itt, nehézséget jelent – akár adminisztratív szempontból is – foglalkozni ezzel a dologgal. A község lakóit nyereményekkel, pályázati felhívásokkal próbáltuk bevonni az értékek gyűjtésébe

– mondta Gál. – Ami megvalósult, az egy alap. Ha a következő években egy-egy értékkategória mentén tematikus éveket jelölünk meg, akkor tovább tudunk dolgozni, jobban bele tudunk majd mélyedni egy-egy témába – tette hozzá. 

Tematikus évek

A projekt során további tervek is születtek, például a gasztronómiai vonalat mindenképp szeretnék továbbvinni, megírnák és közzétennék a recepteket egy receptkönyvben, felmerült egy mini gaszt­ro­fesz­tivál szervezésének is az ötlete. Az épített örökség kapcsán gondoltak arra, hogy kalákát rendezzenek ezek számbavételére, rendbetételére, akár egyetemisták bevonásával. A természeti értékekre is szentelnének egy tematikus évet, amikor közösségi összefogással rendbe tennék a község területén fellelhető forrásokat.
Mint kiderült, nem sikerült minden településről értéket találni, de nem azért, mintha nem lennének, hanem nem sikerült olyan önkéntest találni, aki a megfelelő mélységben elvégzi a feltáró munkát, ebben az időszűke is szerepet játszott.

– De az értéktár tovább bővíthető

– hangsúlyozta Gál Barna bizottsági elnök.