Jelenkori olvasási szokásainkról szóló összeállításunkban annak jártunk utána, milyen műveket kedvelnek 2024-ben a székelyföldi olvasók, illetve milyen felületeket választanak az olvasáshoz.

Tesztolvasó felnőttek kora

– Egy ideje ifjúsági irodalmat is olvasok, mintegy tesztelem azokat a könyveket, amelyek a 11–14. éves korosztályt célozzák, így próbálom eldönteni, mit adjak a gyermekeim kezébe, és ezt ismerőseim körében is tapasztaltam – mondja olvasási szokásairól Simon Attila, a könyvrecenziók írására szakosodott Olvasóterem (olvasoterem.com) oldal főszerkesztője. Az általa működtetett könyvesblog szerzői más-más műfajokat, szerzőket olvasnak szívesen, így a kortárs magyar irodalomtól a tudományos ismeretterjesztő írásokig rendkívül változatos az oldal ajánlója, és ez a sokszínűség valószínűleg a szélesebb olvasóközönségre is jellemző. A virtuális olvasóterem látogatóinak 79 százaléka nő, 21 százaléka férfi, a legtöbben a 35–44 közötti korosztályból valók. 
Azon túl, hogy évről évre megjelennek olyan sikerkönyvek, amelyek iránt hatalmas az érdeklődés, kimutatásaik szerint a skandináv szerzők írásai örvendenek nagy népszerűségnek. 
– A skandináv krimik töretlenül népszerűek már több mint egy évtizede. A krimiken túl a skandináv, de úgy általában az észak-európai irodalom elég nagy kedvenc a magyar olvasók körében, gondoljunk csak Jón Kalman Stefánsson műveire, Linn Ullmannra, Sofi Oksanenre. Van olyan kiadó, amelyik kimondottan az északi, a skandináv irodalomra „szakosodott”, ez is azt jelzi, hogy igény van rá – mutat rá Simon Attila.

Fiatalok is, verseket is

Hosszú évek óta léteznek olyan elméletek, amelyek szerint az internetes tartalmak, a hangoskönyvek és az e-book-olvasók fokozatosan kiszorítják a hagyományos, papír­a­lapú könyveket. A valóság azonban ennél sokkal pozitívabb képet mutat.
– Külföldön a Z-generáció (az 1995–2009 között születettek) tagjai körében elterjedt, hogy könyvklubokat hoznak lét­re, megosztják egymással olvasmányélményeiket, ami pozitív jövőképet mutat az olvasás tekintetében. Azt sem tudom elképzelni, hogy a hangos­könyv, vagy az e-book kiszorítaná a hagyományos köny­veket, inkább alternatívaként vannak jelen azokban a háztartásokban, ahol amúgy is sokat olvasnak – összegzi meglátásait Simon Attila. 
Az olvasás ugyanakkor – az utóbbi néhány évtizedben – a folyamatos digitalizációs hatásoknak köszönhetően nagyon sokat változott. Egyre kevésbé lehet folyamatnak nevezni az olvasási tevékenységet, hiszen az emberi figyelem mára már – akaratlanul is – többirányú, rövidebb ideig fenntartott, zavaros. A versek olvasásával – ahogyan arra Zalán Tibor költő is utalást tesz – lelassíthatjuk emberi mivoltunkat, rácsodálkozhatunk a világra, és ilyenkor az érzelmek az elvont formájukon túl is megmutatkoznak – fogalmaz Ilyés Krisztinka, a Helyőrség (helyorseg.ma) irodalmi portál szerkesztője, költő, akit a versolvasás kapcsán is faggattunk. Meglátása szerint vannak, akik ódzkodnak a lírától, de néha mégis kézbe vesznek egy közismert kötetet, és olyanokat is ismer, akik a versekből „táplálkoznak”.

Könyvtárba és olvasóklubba járni: trendi!

Az irodalom szeretete és a hasonló érdeklődésű „sorstársak” bevonzása ösztönözte arra a gyer­gyó­szent­mik­ló­si Kertész Andreát, hogy könyvklubot hozzon létre a városban. A nagy népszerűségnek örvendő kezdeményezés révén a tagok kedvenc olvasmányaikat osztják meg a többiekkel, emellett közösen megvitatandó műveket javasolnak egy-egy találkozóra. 
– Az olvasási anyagok kiválasztását demokratikus módon kezeljük. Minden tag felteheti javaslatát, majd közösen szavazunk az olvasandó könyvekről. Ezáltal biztosítjuk, hogy mindenki hozzájuthasson az érdeklődési körének megfelelő olvasmányokhoz, és sokszínűséget teremtsünk az irodalmi stílusok és témák terén. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a klub tagjai különféle műfajok iránt érdeklődnek. A legnépszerűbbek közé tartoznak a regények, különösen a kortárs irodalom terén, de nem hagyjuk figyelmen kívül a klasszikus irodalmat sem, mind a magyar irodalomban, mind a világirodalomban egyaránt. Mindenki megtalálja a számára megfelelő olvasnivalót a klubban. Arra próbáljuk ösztönözni egymást, hogy nyitottak legyünk új irodalmi élményekre, és felfedezzük az olvasás örömét közösségben. Úgy érzem, hogy már most, öt alkalom után Gyer­gyó­szent­mik­ló­son ez a könyvklub új kap­cso­latokat és barátságokat hozott létre az olvasás szerelmesei között – sorolja meglátásait Kertész Andrea. 
Bauer Barbara, Jojo Moyes, Jón Kalman Stefánsson, Náray Tamás, Fábián Janka, Anne Jacobs, Jodi Picoult, Anna Ga­val­da – aktuálisan többnyire ezeknek a szerzőknek a műveit keresik a gyer­gyó­dit­ró­i könyvtárban, ahová közel háromszáz olvasni szerető gyermek és felnőtt jár. És mint Köllő Enikő könyvtáros jelzi, az évente vásárolt könyvek listájának összeállításánál mindig figyelembe veszi a látogatók igényeit. 
– Minden könyvből egy példányt tudunk vásárolni, sok esetben várólista van egy-egy népszerűbb könyvre. Ezeket többnyire a női olvasók keresik, a férfiak klasszikus irodalmi alkotásokat keresnek – Jókai Mórt, Wass Albertet, Móricz Zsig­mon­dot, Gárdonyi Gézát. Az óvodáskorúaktól a nyolcvan év fölöttiekig vannak látogatóink, hiszen az olvasásnak töretlen a népszerűsége, senki sem távozik egyetlen olvasnivalóval tőlünk – osztja meg biztató tapasztalatait a könyvtáros.