Égszínkék szemű huskyk, kutyaszán, sokszor ismeretlen és egyben gyönyörű téli tájak – ezekben van része a téli szezonban a gyergyószentmiklósi Baróti Botondnak. Amellett, hogy tenyészti ezt a fajtát, családi sportként is tekint a szánozásra, így a turistákat sem hagyja ki ebből az élményből. A kutyákról, a szánhúzásról és ennek a tevékenységnek a varázsáról beszélgettünk a gyergyószentmiklósi tenyésztővel. Várakozás, izgatottság, ugatás, nyüszítés és sok-sok világító szempár – ez az a pillanat, amikor egy fogatnyi husky készenlétben van és várja az indulást. Bár a kutyaszánozásról elsősorban a tőlünk északabbra eső helyek jutnak eszünkbe, ez az aktivitás vidékünkről sem hiányzik. Baróti Botond huskykat tenyészt, emellett pedig a kutyaszánozásban is jártas. − 2013-ban vettük meg az első kutyánkat, az idősebbik lányom beleszeretett egy kék szemű, hófehér huskyba. Végül úgy döntöttünk, hogy két kutyát is veszünk, ebből pedig nagy szerelem lett és egy öt kiskutyából álló alom. Ezzel elindult a lavina, és egyik kutya jött a másik után, de természetesen mindezt hivatalos engedéllyel és lepapírozva indítottuk el – mondta el Baróti Botond. Elsősorban Botond fia kezdett el benevezni kutyafogathajtó versenyekre, idővel pedig csatlakozott a lánya is. Ezalatt az idő alatt sokat szaporodott a kutyaállományuk, mára már huszonhét huskyt nevel a család. Szánhúzónak születni kell Nem mindegyik kutyát lehet kiképezni szánhúzásra, hiába jellemző az állat fajtájára. Mint Botondtól megtudtuk, attól, hogy kitenyésztett huskykról beszélünk, nem biztos, hogy mindegyikük alkalmas a feladatra. − Gyakorlatilag ez úgy van, mint amikor az egyik csiga kérdezte a másiktól, hogy hogyan tudnak átjutni az autópályán, erre azt a választ kapta, hogy „Oda, fiam, születni kell!”. Ez így van a huskyknál is, szánhúzónak születni kell. Hiába, hogy erre a célra volt kitenyésztve, megtörténhet, hogy nem tetszik neki ez a munka és nem is képes a feladatra. Első két kutyája már akkor megállta a helyét egy fogatban és különböző versenyeken, mielőtt még hozzá került volna. Elmondása szerint az utána következő kölykökben már benne volt a hajlam ezekre a feladatokra, így nem volt annyira nehéz dolguk a betanításnál. [caption id="attachment_120463" align="aligncenter" width="960"] Hószánozás. Izgatottan várják a feladatot Fotók: Husky Tours Harghita Facebook-oldala[/caption] Sok türelem és munka A háziállatok gondozásában nincsenek laza ünnepnapok, ahogyan pihentető hétvégék sem. Minden állat, de főként amelyikük sportként is űz egy tevékenységet, folyamatos törődést igényel. Botond családjával együtt az év minden napján folyamatos figyelmet szentel a kutyáknak. A komolyabb edzések ősszel, szeptembertől kezdődnek. − A kutyák tizenöt foknál nagyobb melegben nem szabad szaladjanak, mert könnyen megtörténhet, hogy túlmelegednek és infarktust kapnak. Náluk nem létezik olyan, hogy nem mennek, csak olyan van, hogy mennek, akár addig is, amíg kidőlnek – tudtuk meg.Hozzátette: nem elég edzeni a kutyákat, a hajtó is nagyon jól kell ismerje őket. Tisztában kell lennie mindegyik kutyája temperamentumával, stílusával, képességeivel, és minden helyzetben oda kell figyeljen rájuk, hogy semmiképp ne adódjon probléma. Az őszi felkészülés három négykerekű, bicikliszerű eszközzel történik. Néha az egész csapattal mennek, de van, mikor csak a vezéreket viszik. Ilyenkor tanítják meg nekik, hogy bizonyos utasításokhoz milyen cselekvést társítsanak. A felkészülési időszak vége felé már indulnak a nemzetközi versenyek, ezekre a kerekes eszközökkel neveznek. Amire lehavaz, a kutyák már edzve vannak, izomzatuk fel van készítve a téli időszakra. Elöl az okosak, hátul az erősek A husky olyan kutyafajta, amely képes a szánhúzásra és nem agresszív az emberekkel szemben. Bár néha Botond kenneljében előfordulnak kakaskodások, mégis jól megférnek a kutyák egymás mellett. − Van egy sorrend, hogy miszerint kell összerakni egy fogatot ahhoz, hogy jól működjön. Van, amelyiknek az az erőssége, hogy jobb oldalon menjen és van, melynek a bal felel meg. Az okosabbak vannak a fogat elején, mert ők értik az utasításokat, velük kommunikálunk, és utánuk megy a fogat többi tagja. A legerősebbek pedig természetesen leghátul vannak – magyarázta Botond. Mivel nemcsak sportként űzik ezt a tevékenységet, a téli szezonban, a hegyekben igény szerint turistákat is hordoznak. Ebben a periódusban több fogatot is össze kell állítsanak, ehhez pedig több vezérkutya kinevelése szükséges. Akár több száz kilométert is szaladnak A szánhúzó kutyák képessége nagyban függ attól is, hogy milyen vérvonallal rendelkeznek. Bizonyos versenyeken nyolc-tíz nap alatt akár ezerötszáz kilométer távolságot is képesek megtenni. Ez azt jelenti, hogy naponta több mint száz kilométert haladnak, ezalatt pedig a hajtójukat és a saját felszerelésüket is húzzák, ami még egy ember súlyát teszi ki. Találkozás a vadakkal A szánozás közben nemcsak forgalmas helyeken járnak, hanem erdei ösvényeken is, ahol néha felbukkanhat vadállat is. − Természetesen találkoztunk már vadállatokkal. Volt, hogy a medve kiugrott elénk, ő meglepődött, mi pedig alig tudtunk megállni. Szerencsére nem ütköztünk, megnéztük egymást, és mindenki folytatta tovább a saját útját. Annyira fegyelmezettek már a kutyáim, hogyha átugrik egy őz, nem kezdik követni. Rámozdulnak, viszont ahogyan rájuk szólok, rám figyelnek, megállunk, majd indítom újra őket – mesélte a tenyésztő. Versenyek és eredmények Botond egy ezüstéremmel gazdagodott, emellett gyerekei eredményeivel is büszkélkedik: fia és lánya egyaránt junior kategóriában hozott haza ezüst- és aranyérmet, mind kerekes, mind szánas nemzetközi versenyekről. Számukra ez a tevékenység családi sporttá alakult, melyet a család minden tagja szívesen gyakorol.

Szilágyi Dalma-Orsolya