Hirdetés

A hajhullásról

HN-információ
A hajhullás (alopécia) igen gyakori jelenség, melynek bizonyos formáival életünk során jó eséllyel találkozhatunk – mindez nők és férfiak rémálma egyaránt. Típusától és kiterjedésétől függően igen rémisztő tünetek jelentkezhetnek, melyek nagymértékben megkeseríthetik mindennapjainkat. Dr. Varga Emese bőrgyógyász avatott be a haj­hullással kapcsolatos tudnivalókba. Bár tény, hogy nyugtalanító érzést kelt, ha hajmosás után megtelik elhullott hajszálainkkal a lefolyó, vagy fésülködéskor jelentős mennyiség marad a hajkefében, a szakember felhívta a figyelmet, hogy nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. A hajszálak folyamatosan megújulnak, életciklusuk nemtől és genetikai adottságoktól függően általában három–öt év, így életünk során átlagosan 25–50 ciklus zajlik le. A szakember hangsúlyozta: huzamosabb ideig tartó, intenzív hajhullás esetén mindenképp ajánlott szakemberhez fordulni a problémával. Dr. Varga Emese bőrgyógyász elmondta, a hajhullás kivizsgálása a részletes kórtörténet felvételével indul (mióta tart a folyamat, előzte-e meg bármilyen betegség vagy stresszhelyzet, a családban előfordult-e már hasonló jelenség stb.). Fizikális vizsgálat során fontos megállapítani a hajhullás mintázatát, mértékét, egyéb tünetek (gyulladás, hámlás, váladékozás stb.) együttes megjelenését. Ugyanakkor a teljes testszőrzet, a köröm, nyálkahártyák, illetve a bőr vizsgálata is fontos része a diagnózis felállításának, hiszen a hajhullás gyakran valamilyen tünet­együttes része. Speciális trichoszkópos vizsgálattal további információkat tudhatunk meg a follikulus nyílásáról, a hajszálak állapotáról. Kétes esetben vérvételes vizsgálatok, illetve szövettani vizsgálat is végezhető. Végleges vagy visszafordítható? Alapvetően az alopéciák heges és nem heges csoportba sorolhatók. A heges típusú hajhullás végleges, az érintett területeken nem várható a későbbiekben hajnövekedés. A nem heges típusú hajhullás gyakran átmeneti állapot, ez esetben a folyamat akár vissza is fordítható. Mint azt a bőrgyógyász elmondta, a nem hegesedő hajhullás leggyakoribb formája az úgynevezett telogén effluvium, mely egy hirtelen jelentkező, diffúz, nagymértékű hajvesztéshez vezet. Annak ellenére, hogy drámai a megjelenése, teljes kopaszság nem alakul ki. Általában komoly stresszhatás (pl. pszichés stressz, lázas megbetegedések, műtétek, szülés, extrém diéta, vérszegénység vagy pajzsmirigybetegségek) következtében alakul ki. A stresszt okozó inger hatására a hajszálak akár hetven százalékánál megáll a növekedési fázis, majd két-három hónap nyugalmi fázis után egyszerre hullik ki. A napi kihullott hajszálak számolgatása nem ajánlott, egy komolyabb hajhullás esetén ugyanis többmaréknyi hajszál is kihullhat egyszerre, ezt hajmosásnál, fésülködésnél fokozottan észlelhetjük, valamint gyakran a párnán maradt, illetve földre lehullott hajszálak is felhívhatják a figyelmet egy komolyabb betegségre. – Mindenképp fontosnak tartom nyomatékosítani, hogy aggodalomra nincs ok, a felsorolt esetekben akár spontán is visszanőhet a haj – hangsúlyozta az orvos. Mi okozhatja? Néhány esetben a stresszhatást követően azonnali hajhullás is jelentkezhet, ezek általában kemoterápiát vagy hajas fejbőrt érintő röntgensugárzást követően alakulnak ki. A nem hegesedő formák közé sorolhatjuk a férfias és női típusú, hormonális hajhullást. Ezek speciális mintázatot mutatnak, különböző súlyosságúak lehetnek, és gyakran családi öröklődést mutatnak. Dr. Varga Emese felhívta a figyelmet arra, hogy a férfias típusú hajhullásra a kopaszodó halántéktájék, valamint a kopaszodó fejtető jellemző, melyek a folyamat előrehaladtával egybefolyóvá válnak. Jellemzően a tarkótájékon és a halánték alatti területen a hajzat megmarad, mivel ezek a hajszálak az androgén hormonokra nem érzékenyek. – Ebben az esetben számos kezelési lehetőségből válogathatunk, az időben megkezdett helyi kezelésektől egészen a hajbeültetésig. Fontos tudni, hogy ebben az esetben elsősorban esztétikai problémát jelentő állapotról és nem betegségről van szó – tájékoztatott Varga Emese. A női típusú, hormonfüggő hajhullás a nők egyharmadánál menopauzát követően alakul ki, de korábban is jelentkezhet egyéb hormonális megbetegedések kapcsán. Jellemzően a fejtetőn, a középválaszték vonalában indul. Kezdeti stádiumban egy felülről érkező fényforrás mellett a fejbőr láthatóvá válik, majd idővel a hajzat ritkulása tovább fokozódik. A foltokban jelentkező hajhullás autoimmun eredetű, de nem minden esetben végleges. Jelentkezhet a fejbőr mindössze ujjbegynyi felületén vagy a szakáll területén, illetve egyéb testtájék szőrzetén, de akár a teljes kopaszságig is fokozódhat, sőt a szemöldök és szempillák kihullásához, de akár a teljes testszőrzet elvesztéséhez is vezethet. Ebben az esetben mindenképpen részletes kivizsgálás szükséges. A folyamat sok esetben visszafordítható, vannak speciális immunmódosító helyi vagy gyógyszeres kezelések is. Szintén a nem heges hajhullások csoportjába tartozik és nehezen diagnosztizálható az úgynevezett trichotillomania, mely obszesszív-kompulzív viselkedésmintát mutató betegeknél (kényszerbetegeknél – szerk. megj.) észlelhető, és a hajszálak, tincsek akaratlagos és erőszakos kitépkedésével jár. Ilyenkor a fejbőrön bizarr, szabálytalan, éles szélű kopasz foltok láthatók, akár vakarásnyomokkal, sebekkel tarkítva. Az orvos hangsúlyozta: ez esetben pszichiátriai kezelés szükséges. – Érdekesség, hogy a túl szoros hajviseletek (copfok, kontyok) a homlokvonal hátracsúszásával idővel végleges hajvesztéshez vezethetnek az adott területen – jegyezte meg a bőrgyógyász. A heges típusú hajhullás végleges, ebben az esetben klinikailag fénylő felszínű, tükörsima kopasz foltok láthatóak, néhány esetben hegesedéssel együtt. Kialakulhat autoimmun betegségek, bőrgyógyászati gyulladásos kórképek részeként, valamint traumás sérülések, égés, besugárzás következtében is. A diagnózis megerősítéseként gyakran szövettani mintavétel szükséges. Fontos, hogy bár a már kialakult kopasz foltok ebben az esetben nem kezelhetőek, a folyamat egy helyes diagnózis és megfelelő kezelés mellett megállítható. – Összességében elmondható, hogy a hajhullás diagnosztizálása és kezelése komplex feladat, fokozott hajhullás esetében érdemes bőrgyógyász szakorvoshoz fordulni. Napjainkban számos kezelési lehetőség vehető igénybe akár gyógyító, akár esztétikai szándékkal, melyekkel az életminőség nagymértékben javítható, illetve elkerülhető a további progresszió – foglalta össze a szakember.

Török Kata



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!