A gyergyócsomafalvi tájház
Vidékünkön számos különleges falumúzeum található. A kérdésekre, hogy kiknek köszönhetően jöttek létre, hogyan maradnak folyamatos működésben, illetve milyen tárlatokat, történeteket ismerhetünk meg általuk, megválaszoljuk a tájházakról szóló sorozatunkban.
Gyergyócsomafalván, a község központi részén, 2019-ben nyílt meg a muskátlis ablakú, faragott tornácos tájház, amely nemcsak régi értékek gyűjteménye, hanem találkozóhely és új funkciókkal ellátott épület is egyben.
Az udvaron, a parasztház folytatásaként, tájba illő épületet, a Napfény Szociális Központot látogatja rendszeresen a falu apraja-nagyja: az itt szervezett tevékenységek egy része ma már szoros egységet alkot a tájházban zajló programokkal. A parasztház tatarozására egy LEADER pályázati kiírás által nyílt lehetőség.
– Már évekkel ezelőtt gondolkodtunk azon, hogyan tudnánk megmenteni, új funkciókkal ellátni az épületet; a kiírás előtt egy évvel pedig be is terveztük a költségvetésbe az építőanyag megvásárlásához szükséges összeget. Végül a pályázati lehetőség által még teljesebben létrejöhetett az, amit megálmodtunk – emlékezik vissza Márton László Szilárd polgármester.
Az épületet kívül-belül mai használathoz alakították anélkül, hogy megváltozott volna a régi időket sugalló hangulata. A helyi elképzelés hozzáadott értéke, hogy a megvalósulásán csomafalvi tervező és kivitelező dolgozott, a nyílászárók restaurálását helyi mesterember végezte, a berendezéshez szintén idevalósi muzeológus tanácsait kérték. Avatóját a falu búcsús ünnepén, Szent Péter és Pál apostolok napján tartották 2019-ben, felelevenítve a bútorvivés régi szokását, amely – bár lassan feledésbe merül – különösen közel áll a helyiek szívéhez. A falun énekszóval és zenei kísérettel végigvonuló szekereken szállították a felújított bútorokat és berendezési tárgyakat az új házba. A bútorvivés szokása a lakodalmat megelőző költöztetés volt, amikor a leány hozományát az új otthonba, a legényes házhoz vitték.
[caption id="attachment_133895" align="alignnone" width="2560"] Így éltek egykor. Hangulat a csomafalvi tájházban
Fotók: Boncina-Székely Szidónia[/caption] A berendezett tájház tiszta szobájában tálas, lóca, fésülködőasztal és vetett ágy mutatja, hogyan éltek egykor a gyergyócsomafalviak. Az 1940-es években készült berendezést helyi asztalosmester segítségével tették rendbe. A kiállítórészen látható tárgyak a Köllő Miklós Általános Iskola egyedülálló gyűjteményének darabjai, de vannak közöttük személyes gyűjteményből származók is; az újonnan készíttetett cserépkályha jellegzetes gyergyói mintákkal díszített. A tájház helyet adott már a Nyaraljunk itthon elnevezésű gyermektábor foglalkozásainak, az Idősek klubja rendszeres találkozóinak, farsangtemetési szertartásnak, de a régi guzsalyasok (fonók – szerk. megj.) hangulatát is felelevenítették itt. Az Iskola másként héten a legkisebbek is megismerkedhettek a tájház berendezésével, a régi idők tárgyaival, eszközeivel. A járványidőszakban a helyi turisztikai iroda munkatársai tájház-kvízzel és hangulatos fotókkal, videoanyaggal örvendeztették meg az érdeklődőket, az online tevékenységek által is fenntartva a lakók ez irányú érdeklődését. A korlátozások feloldásával rendhagyó történelemórákat, kézműves tevékenységeket terveznek a házban, többnyelvű szórólappal és videoanyaggal csalogatják a turistákat, hogy a közösség értékeit, szokásvilágát, múltját megismerjék.
Fotók: Boncina-Székely Szidónia[/caption] A berendezett tájház tiszta szobájában tálas, lóca, fésülködőasztal és vetett ágy mutatja, hogyan éltek egykor a gyergyócsomafalviak. Az 1940-es években készült berendezést helyi asztalosmester segítségével tették rendbe. A kiállítórészen látható tárgyak a Köllő Miklós Általános Iskola egyedülálló gyűjteményének darabjai, de vannak közöttük személyes gyűjteményből származók is; az újonnan készíttetett cserépkályha jellegzetes gyergyói mintákkal díszített. A tájház helyet adott már a Nyaraljunk itthon elnevezésű gyermektábor foglalkozásainak, az Idősek klubja rendszeres találkozóinak, farsangtemetési szertartásnak, de a régi guzsalyasok (fonók – szerk. megj.) hangulatát is felelevenítették itt. Az Iskola másként héten a legkisebbek is megismerkedhettek a tájház berendezésével, a régi idők tárgyaival, eszközeivel. A járványidőszakban a helyi turisztikai iroda munkatársai tájház-kvízzel és hangulatos fotókkal, videoanyaggal örvendeztették meg az érdeklődőket, az online tevékenységek által is fenntartva a lakók ez irányú érdeklődését. A korlátozások feloldásával rendhagyó történelemórákat, kézműves tevékenységeket terveznek a házban, többnyelvű szórólappal és videoanyaggal csalogatják a turistákat, hogy a közösség értékeit, szokásvilágát, múltját megismerjék.
Boncina-Székely Szidónia