A Csíki Játékszín egyik legújabb terve az, hogy kéthavonta elhoznak az itteni közönségnek egy-egy híres, budapesti előadást – tájékoztatott Szi­lágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője.
A kivételes előadások sorát Igor Stravinsky „játékra és táncra írott elbeszélése”, A katona története nyitotta meg szombat este, mely különleges szereposztásban és annál is különlegesebb koncepció szerint került színre. Az előadást Ascher Tamás rendezte, a mesélő szerepét Molnár Piroska töltötte be, a színpadon pedig Bezerédi Zoltánt, ifj. Vidnyánszky Attilát és Kelemen Hannát láthattuk. 
A némafilmek képi világát megidéző, A katona története című előadás a kisember kiszolgáltatottságát mutatta meg az Ördög által képviselt, magasabb rendű erőknek, tévelygését a „nagyok” világának színlelt értékei között. A fausti történetben a Katona (ifj. Vidnyánszky Attila) eladja a hegedűjét és művészetét az Ördögnek (Bezerédi Zoltán) a sikert és gazdagságot hozó csodakönyvért cserébe. Majd a történet szerint az egyszerű ember logikája felülkerekedik a gonosz mesterkedésein, a katona visszaszerzi hegedűjét, és még a Királylány (Kelemen Hanna) szívét is elnyeri. A Sztravinszkij által kedvelt vásári színjátszás világát idéző darab itt erkölcsi tanítómesévé változik, a főszereplő nem elégszik meg boldogságával, ismét elbukik, és szabad prédája lesz a bűnös lelkekre szüntelenül leselkedő Ördögnek.
A darabban szereplő művészek úgy vélik, a mű mondanivalója örök érvényű igazság, melynek egyben van és nincs aktualitása: aki az ördöggel cimborál, ördög által vész el. 
Molnár Piroska, a darab mesélője úgy vélekedett, hogy ez egy remek, gyönyörű mű. Mint elmondta, különböző társulatok gyakran szokták úgy előadni, hogy csak a mesélő beszél, de ez a változat, hogy meg vannak jelenítve a szereplők, nagyon közönségbarát és kifejező. 

A darabot Kelemen Barnabás vezényletével hegedű (Kokas Katalin), nagybőgő, klarinét, trombita, fagott, harsona és ütőhangszerek rendkívüli játékával szólaltatták meg.
Bezerédi Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy számára nagyon érdekes kihívás volt A katona történetét színpadra vinni, egyben úgy fogalmazott: „a zenészek fantasztikusak, ebbe betársulni, ebben szólót szerepelni izgalmas és nagy dolog számomra”.
Az előadás második részeként egy szintén korszakos alkotást, Antonio Vivaldi Négy évszak című művét hallgathatta meg a közönség. Ennek egyedisége abban rejlett, hogy az eredetileg is a műhöz tartozó verseket Kelemen Hanna olvasta fel, tehát narrációval együtt adták elő az alkotást.
Kokas Katalin hegedű- és brácsaművészt arról kérdeztük, hogy miként született meg a két mű egybefűzésének ötlete. Katalin és férje, Kelemen Barnabás hegedűművész, közösen találták ki ezt a nem mindennapi koncepciót. 
– Talán a kontraszt miatt történt így. A katona története az ördög és az ember kapcsolatát mutatja be, ha a hangszerelést nézzük, rengeteg fúvós hangszer, egyetlen hegedű és dob szerepel benne. Vivaldi Négy évszakja pedig békességet sugall, mert az örök körforgást, az időt mint megfoghatatlan és állandó jelenséget mutatja be. A hangszerelés is különleges, a második részben csupa vonós hangszer jelenik meg, a csembaló csilingelésével kiegészítve. Az emberről és az emberi érzésekről szól, hiszen valójában önmagunkat olvassuk, hallgatjuk benne – fogalmazott Kokas Katalin.
A művész kiemelte, hogy azért tartották fontosnak és különlegesnek, hogy Vivaldi eredeti, kimondottan ehhez a műhöz írt narrációját is bemutassák a közönségnek, mert egyrészt kevesen tudják, hogy ez egyáltalán létezik, és igenis részét képezi az alkotásnak, másrészt pedig ezekkel együtt meghallgatva egy teljes képet kaphatunk a történetről. A műsor összeállítása során tehát igyekeztek az első részben bemutatott ördög–ember kapcsolatot kontrasztba állítani a második rész „örök béke” szimbólumával.