Néhány tenyésztőtársával évekkel ezelőtt megfogalmazták, hogy kipróbálnák a kuvaszokat abban a szerepkörben, amire születtek: pásztorkutyaként. Többéves munka eredményeként pedig be is bizonyosodott, hogy ez a fajta kutya megfelelően és ösztönösen végzi el még ma is azokat a feladatokat, amelyekre hivatott volt.
A Nagy-Küküllő menti kuvasztenyészet alapítója a székelyudvarhelyi Bölöni Botond, aki nemcsak a tenyésztői szerepkört tölti be, hanem annál kicsivel többet: sok év munkával bizonyította, hogy hiába telt el több évtized, a kuvaszok ösztöneiben még mindig él az, amiért évtizedekkel ezelőtt tartották őket.

− Számunkra a kutyatenyésztés, de nevezhetjük nyugodtan nemesítésnek is, életre szóló feladat lett, hisz büszkék vagyunk arra, amit az őseink hagytak ránk, és mi is ugyanolyan odafigyeléssel meg a lehető legnagyobb szakmai tudással próbáljuk tenyészteni, ezáltal megőrizni ezt a nemes fajtát az utókor számára. A kezdetekkor különösebben nem töprengtem azon, hogy tenyésztéssel kellene nekünk foglalkozni, vagy sem, aztán amikor jobban kezdtük megismerni az itthoni és az anyaországi viszonyokat is, látva a fajta nehéz jelenét (évente 200-250 db törzskönyves kölyök születik ma Magyarországon) és a még kilátástalanabb jövőjét,  akkor már nem volt kérdéses, hogy ebbe bele fogunk állni mi is teljes gőzerővel, és megpróbálunk segíteni a fajtán azáltal, hogy Erdélyben is aktív tenyészetet hozunk létre, és azt működtetjük legjobb tudásunk szerint. Szerencsések lehetünk, hogy ez már közel két évtizede kezdődött el, és egy olyan korszakban ismerkedtünk meg  és tanulhattunk a fajtáról,  amikor a hobbikutyázás teljesen más volt, mint amit ma látunk körülöttünk − mondta el Bölöni Botond.

Magyarországi kezdeményezésre vágtak bele abba a programba, amelyben azt vizsgálták, hogy a kuvaszok mennyire képesek még a pásztorkutya szerepét betölteni. Ennek érdekében évekkel ezelőtt kihelyeztek kutyakölyköket esztenákra, ahol nem voltak megkülönböztetve, ugyanaz volt az életvitelük, mint a többi társuknak.

− 2002-ben a család kapott Magyarországról egy kölyök kuvasz kant, és innen indult minden, majd a későbbi tudatos tenyésztés már egyértelmű volt, hogy a kuvasz fajtával fog elkezdődni. Egy négyéves hosszas keresgélés után 2006-ban vásároltam meg a kennelalapító szukánkat Magyarországról, a Jászszépe tenyészetből. Ő minden mostani Nagy-Küküllő menti kuvaszban benne van, már ükszülői sorban. 2008-ban született meg az első alom a tenyészetünkben, majd az elmúlt évek alatt ezt követte még nyolc másik. Mára elmondhatjuk, hogy tenyészetünket nemcsak Erdélyben, hanem az anyaországban és nemzetközi szinten is ismerik. Nálunk született kölykök, fedezőkanjaink utódjai élnek szerte Európában, de van belőlük Brazíliában, Kanadában és az USA-ban is. 
A tenyészetünk fő koncepciója, hogy lehetőleg egészséges, stabil idegrendszerű, családcentrikus, nem utolsósorban jól működő típusos pásztorkutyákat tudjunk tenyészteni, amelyek ha kell, megállják a helyüket akár az urbánus világban, akár eredeti feladatkörben, azaz a nyájak védelmezőjeként is, ezért eddig szinte minden nálunk született alomból helyeztem ki kuvasz kölyköket székelyföldi esztenákra juhos gazdákhoz – tette hozzá a tenyésztő.

A kuvaszokat kölyökkutyaként helyezték ki juhosesztenákra, ahol minden segítség vagy különösebb noszogatás nélkül fel kellett találniuk magukat, ezáltal pedig vizsgálni tudták, hogy mennyire képesek ösztönösen cselekedni, mennyire alkalmasak nyájak mellé. A magyarországi program után Botond és még három tenyésztő kialakított egy baráti kört, ahol egy és ugyanaz volt a cél. A Kuvaszok a Kárpátokban Baráti Kör egy hasonló elveken és gondolkodásmódon alapuló társaság, amely legfőbb céljaként az ősi magyar nyájőrző fajta ősi értékeinek, munkaképességének megőrzését tűzte ki.

 
− Nagyon érdekesen alakult, hisz számunkra is meglepő volt, hogy több mint száz év kihagyás után ez a fajta tudott pásztorkutyaként teljesíteni, noszogatás nélkül. A kölykök este még a nagyon drága tápot ették, és a melegben aludtak, másnap pedig kivittük őket az esztenákra, és az ottani körülményeket kellett megszoknia. Nem kivételeztünk