A kínálat hatalmas volt. Ostortól a félmillió eurós önjáró permetezőig vagy az annál is drágább arató-cséplő gépig minden megtekinthető, megvásárolható volt a kiállításon. Az egyik legnagyobb érdeklődésnek örvendő részleg az állattenyésztésé volt. Genetikailag magas szintű szarvasmarhák, bivalyok, juhok, kecskék várták az érdeklődőket. Igen érdekes volt a bemutatóring, ahol szakemberek magyarázták a felvezetett állatok értékkritériumait, betekintést engedtek az állatok bírálatának titkaiba. Mindezek mellett a kiállítás jó alkalom volt arra, hogy szakemberekkel beszélgethessünk az agrárium kérdéseiről. Előnyben a pirostarka Az állattenyésztés területéről hangsúlyosan voltak jelen a szarvasmarhák, hús- és vegyes hasznúak egyaránt. Utóbbi kategóriában a román pirostarka vezetett. A karámok mellett találkoztunk Haller Zoltánnal, a Román Pirostarka-tenyésztők Egyesületének elnökével, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre. – A pirostarka a legfontosabb fajta, tenyésztésében Kovászna, Hargita és Maros megye kiemelkedik. Mostantól a pirostarkát tenyésztő gazdáknak még több pénz fog jutni, hiszen a Kovászna megyei egyesület, a LactoCOOP Szövetkezet, a Brassó megyei egyesület összefogtak, és közösen dolgoznak a gazdákért. Olyan projekteket hozunk létre – nemcsak a kézdivásárhelyi feldolgozót, hanem más létesítményeket is –, melyek mind többletet fognak termelni a gazdáknak – mondta Haller Zoltán. Kérdésünkre, hogy a vegyes hasznosítású szarvasmarhákkal szemben – idetartoznak a pirostarkák is – a húshasznúak mennyire hoznak versenyhelyzetet, az elnök szerint a pirostarka előnye, hogy egyaránt jó hús- és tejvonalra is, azaz kettős hasznosítású. Ezért javasolják tartásra a gazdáknak. Akár a negyven liter tejet is megadják naponta, a bikaborjú meg 14 hónap alatt elérheti a 600 kilogrammot – nyilván megfelelő takarmányozás mellett. [caption id="attachment_157269" align="alignnone" width="1985"] Nagyon sok gazda részt vett az eseményen[/caption] – A brassói egyesület bikáit használják a gazdák a fajtanemesítéshez, a termelési eredmények javításához. Azért is, mert visszavásároljuk az egészséges borjakat. De más bikákat is használhatnak, szükség van arra, hogy a genetika több vonalról jöjjön. A bika kiválasztása az eredményei, a teljesítményi értéke alapján történik, ez legalább 105, 108 kell legyen. Nyílván minél nagyobb ez a szám, annál jobb. A brassói egyesület által eladott bikák értéke 114, 118, 124. És persze jönnek a jobbak és jobbak. Ugyanakkor a gazdák számára elindítottuk az embriótranszferes programot, ami az érdekeltek számára nagyon nagy teljesítményű, tiszta fajú állatot biztosít – tette hozzá az egyesület elnöke. [caption id="attachment_157270" align="alignnone" width="1536"] Tenyészfajokat is bemutattak[/caption] A drónok korszaka Az Agrária kiállításon a precíziós mezőgazdaság ágazatát leginkább a drónok képviselték. Számos standon változatos volt a kínálat, és érdeklődőben sem volt hiány, látszott, a gazdák nyitottak az újra. Egy marosvásárhelyi cég bemutatósátránál Bíró Csabával beszélgettünk. – Talán igen, a dróntechnológia a jövő a mezőgazdaságban. Egyre több gazda használja a drónokat, a termelők rájöttek, hogy ez egy nagyon fontos kiegészítő része a gazdálkodásnak. Megoldja azokat a problémákat, melyeket traktorral nem lehet intézni. Például eső után, mikor a traktor nem tud bemenni a területre, a drón könnyedén elvégzi a munkát. Egyre többen érdeklődnek a drónok iránt, a gazdák általában fogékonyak az újra, keresik, hogyan tudnák könnyebbé tenni a termelést. Sajnos nehezebb, hogy ki is próbálhassák az új lehetőségeket. Mondhatom, mindenféle nagyságú farmon használhatók a drónok. Kisebb és nagyobb területtel rendelkező gazdák is tartanak drónt. A nagyon nagy területekkel rendelkező gazdák kevésbé, mert pár ezer hektárnál már a helikopteres megoldás alkalmasabb, vagy van már önjáró permetezőjük. Viszont számukra is fontosak a multispektrális kamerával ellátott drónok, ezek segítségével növényanalízis végezhető, ennek ismeretében csak ott fognak permetezni, ahol jelen van a betegség. Mindenképp a drónok használata egyrészt költségspórlást, másrészt jövedelemnövekedést jelenthet – vélekedett Bíró Csaba.

Bokor Gábor