A Nosema neumanni a nozéma harmadik fajtája, amely megtámadta a méheket 2017-ben. Ugandában fedezték fel, és nem okoz különösebb problémát az afrikai ország kaptáraiban, de továbbra is nagy figyelmet kell fordítani rá, mert más környezetben vagy egyéb méhpopulációkra más hatást gyakorolhat. A mézelő méhek parazitái között a nozémanemzetségbe tartozók egyre szélesebb körben terjedtek el, és a méhcsaládok egészsége szempontjából veszélyessé válnak. Ezek egysejtű gombák, amelyek megtámadják a méhek bélsejtjeit, és akár súlyos rendellenességeket is okozhatnak. Egészen a közelmúltig csak két nozémafaj volt ismert, amely képes megtámadni a mézelő méheket: a Nosema apis és a Nosema ceranae. A Nosema apist mindig is a mézelő méhekkel hozták kapcsolatba, és főleg tavasszal okozhat bélbántalmakat, hasmenéses jelenségekkel. A tüneteket már az ókori rómaiak is ismerték, és általában rövid időn belül, különösebb probléma nélkül megszűnnek. A Nosema ceranae viszont Délkelet-Ázsiában őshonos, ahol egy helyi méhfajjal, az Apis ceranával hozták kapcsolatba, amelyről a nevét is kapta, és amely aztán megtámadta az Apis melliferát, a világon leginkább elterjedt méhfajt, a méhészetekben akár jelentős elnéptelenedést is okozva, ami a családok pusztulásához vezethet. De létezik egy harmadik nozéma­faj is, amely képes megtámadni a mézelő méheket: a Nosema neumanni, amelyet először öt évvel ezelőtt azonosítottak Afrikában. Nem túl friss felfedezés tehát, de egyelőre keveset beszélnek róla. A Nosema neumannit Ugandában találták meg a belga kutatók, miközben megfigyelték a nozéma jelenlétét az országban. A méhminták elemzése során a kutatók számára világossá vált, hogy nem a két ismert faj, a Nosema apis és a Nosema ceranae egyike előtt állnak. A Nosema neumanni spórái valójában kisebbeknek tűntek, mint a másik két ismert fajé, és egyéb transzmissziós elektronmikroszkóppal látható morfológiai eltéréseket is mutatnak. A genetikai elemzések azt is megerősítették, hogy a Nosema apis és a Nosema ceranae nem más rovarok nozéma parazitája (valójában vannak más fajok is, amelyek a poszméhekhez, magányos méhekhez és még a szöcskékhez is kötődnek). Így fedezték fel a nozéma harmadik faját, amely képes megfertőzni a világon termelési célokra leginkább használt fajhoz tartozó mézelő méhet, az Apis melliferát. A Nosema neumanni nevet Neumann Péter, a svájci Berni Egyetem professzorának tiszteletére adták, aki a méhészeti kutatások különböző frontjain tevékenykedik, és tagja a Colossnak, a méhcsaládok pusztulásával foglalkozó kutatók nemzetközi hálózatának. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Nosema neumanni csak Ugandában van jelen, ahol elterjedtebb, mint a másik két faj, a Nosema apis és a Nosema ceranae. Az ország egyes területein a nedves évszakban több a fertőzött minta, míg másutt a száraz évszakban, de konkrét tüneteket nem találtak, és mindenekelőtt a fertőzött méhekben általában alacsony a spóraszám, ami arra utal, hogy ezt a parazitát régóta összefüggésbe hozták az ugandai mézelő méhekkel, amelyek, úgy tűnik, képesek tolerálni. Egyelőre tehát ez az új nozémafaj nem jelent különösebb veszélyt a méhészetre sem Ugandában, sem a világ más részein, ahol még nem találták meg. Ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani erre a betegségre, mert a más területeken és az ugandai méheken kívüli méhekre való terjedés esetén ennek eltérő és potenciálisan veszélyes hatásai lehetnek, mint például az Aethina tumida, a kaptárak kis parazita bogara esetében, amelyet a méhek jól tolerálnak Dél-Afrikában, de nagyon komoly károkat okoz az európai méhesekben.

Zöldi István csíkszéki mézlovag, Hargita Megyei Méhészegyesület