A napokban megjelent Hargita megyében is, pontosabban Csík­csi­csóban az afrikai sertéspestis. Mint Ladó Zsolttól, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, a potenciális gócpontokat megszüntették, így már nincs a megyében további jele az afrikai sertéspestisnek. Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó kifejezetten fogékony. A betegség könnyen terjed, az emberre és más állatra nem jelent veszélyt, viszont a sertéseket nézve minden esetben halálos kimenetelű betegség. Fontos, hogy időben észleljük a betegséget, ne tévesszük össze más fertőzések tüneteivel, illetve bizonyos előírásokat betartsunk, amellyel csökkentjük annak a valószínűségét, hogy saját gazdaságunkat is megtizedelje az afrikai sertéspestis. Gyógyíthatatlan betegség A betegség nem gyógyítható, és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll az állatorvosok rendelkezésére. Az afrikai sertéspestis vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus nem jelent veszélyt az emberekre, illetve más állatokra nézve, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet. Egy helyi állatorvos tanácsolja minden gazdának, hogy ne járjuk a szomszédok és rokonok gazdaságát, ha az istállóban járunk, azt a ruhát vessük le, és utána fertőtlenítsünk, mert nagyon könnyen a vírus hordozói lehetünk. Vagy akár olyan takarmány által is bevihető a gazdaságba, amelyet fertőzött vaddisznók által látogatott helyről takarítottak be. A fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került valamennyi sertést le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét pedig mindenképp fertőtleníteni kell. Így van esélye annak, hogy megállíthassák a további fertőződést. Az afrikai sertéspestist nemcsak az élő sertések, hanem a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész- és késztermékek is ugyanúgy tovább hordozhatják. Az afrikai sertéspestis tünetei, formái A betegséget nézve kétféle típusról beszélhetünk: a klasszikus sertéspestisről, illetve az afrikai sertéspestisről, amely sokkal agresszívebb formája ennek a betegségnek, mind tüneti, mind fertőzőképesség szempontjából. Az afrikai sertéspestis kórokozója vírusrendszertani értelemben az Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS-vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Négy lefutási formája van: szupraakut, akut, szubakut és krónikus. A szupraakut formája nagyon gyors lefolyású, ami viszonylag ritkán fordul elő környékünkön. A sertésnek akár 42 fokos hőmérséklete is lehet, viszont a normálistól nem tér el a viselkedése, a külső tüneteknek sincs elegendő ideje kialakulni. Rángógörcsöt kaphat az állat, ezt szapora légzés követi, és néhány órán belül el is pusztul. A betegség akut formájának két-három napos lefolyási ideje van, magas láz jelentkezik, és az állat nem kezd enni. Egyre rosszabb lesz a közérzete, legtöbb esetben a szemtájékon és szemnyálkahártyán különböző bevérzéses tünet alakulhat ki. Habzani kezd a szája, hasmenés vagy székrekedés, illetve véres folyás is jelentkezhet. Testszerte bevérzések figyelhetőek meg a bőrön, különösen a füleken, a has alján, lábakon és a combokon, a bőrön vöröses-lilás elszíneződés jelenik meg. – Sok esetben a gazdák a tünetekből baktérium okozta fertőzésre gyanakodnak, amitől ugyanilyen piros foltok alakulnak ki az állaton. Ezt a fertőzést antibiotikumos kezeléssel meg lehet gyógyítani, de nagyon fontos a gazdáknak, hogy tudják elkülöníteni ezt a két betegséget. Ezért ajánlatos minden esetben állatorvos segítségét kérni a diagnózis felállításához – jegyezte meg a szakember. A szubakut forma esetében is hasonlóak a tünetek, de a lefolyási idejük sokkal lassabb. Ebben az esetben a vemhes kocák már vetélnek, több tünet megjelenésére is van idő. A betegség krónikus formája csak olyan országokban jelentkezik, ahol ez már egy hosszú lefolyású betegség, és rég jelen van a környéken. Fontos megjegyezni, hogy az afrikai sertéspestissel diagnosztizált állat húsa fogyasztható, viszont a belső szerveken is ugyanúgy megjelennek azok a bevérzéses tünetek, mint az állat külsején.

Szilágyi Dalma-Orsolya